Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Művészettörténet - Láncz Sándor: Az Európai Iskola művészeiről

320 LÁNCZ SÄNDOR Szántó Piroska: Mátrai táj zöldben, p. paszt., 35~X,50 cm (JPM 68.183) színösszhangot, amit már korábban megcsodált van Gogh művészetében s ami most a Mátrában ele­mentáris erővel rohanta meg. A Mátrai táj I-II. (1948) konstruktív-dekoratív módon fogalmazott képi világában jelentkezik ez: az aszimmetrikusan felrakott kékeket, zöldeket és sárgákat szerkezetes hullámvonalak tagolják. Ezeket a képeit a Fővárosi Képtár kiállításán mutatta be. Ezután nála is a hosszú hallgatás időszaka következett, melyet a könyvek illusztrálásának munkája töltött ki. Vajda Júlia 1913-ban született Trencsénben. 1935 óta Magyar­országon él. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolá­ban kezdte, majd egy év után Aba Nóvák Vilmos magániskolájában töltött egy esztendőt, végül egy évet a Képzőművészeti Főiskola grafikai osztályán tanult. 1941-ben a KUT kiállításán mutatkozott be, majd 1948 augusztusában az Európai Iskolában (Ja­kovits Józseffel közösen) volt kiállítása. 1957-ben a Tavaszi tárlaton szerepelt: ezután több mtűeremkiál­lításon és művelődési otthonban rendezett kiállításon vett részt, majd egyéni kiállítása volt a székesfehér­vári István király Múzeumban és a Műcsarnokban. 1983-ban hunyt el. Irodalom Frank János: Vajda Júliánál. Élet és Irodalom, 1968. 10. 12. Mándy Stefánia: Vajda Júlia. Magyar Műhely, 1969. 1. 15. Szabó Júlia: Gondolatok a szentendrei festészetről. Jelenkor, 1970. 5. Bálint Endre: Hazugságok naplójából. Magvető, Bp. 1972. Láncz Sándor : Kiállításról kiállításra. Magyar Hírlap, 1973. 9. 19. Láncz Sándor: Képzőművészeti krónika. Jelenkor, 1976. 7-8. Művészete szorosan összeforrt férje. Vajda Lajos művészetével, formálódása elképzelhetetlen nélküle. Kezdettől fogva Vajda Lajos irányította - előbb ténylegesen is, majd halála után alkotásainak szel­lemiségével. „Vajda lebeszélt az iskolás képzésről. Fölfedezte azt a képességemet, hogy szabadon tu­dok fogalmazni. Fel akart szabadítani, de én ra­gaszkodtam hozzá, hogy stúdiumokat készítsek." 46 De éppen emiatt Vajda Júliának - mint erre na­gyon találóan utal Bálint Endre - kettős küzdelmet kellett végiggyötrődnie: el kellett hárítania Vajda Lajos szuggesztióját, ugyanakkor szellemi konzek­venciáit fel kellett oldania festészetében és kimun­kálni azt a nyelvet, amely már csakis az övé. Ez a folyamat viszonylag gyorsan ment végbe. A natu­ralista felfogásban készült akt- és fejrajzoktól, szentendrei tájképektől indulva előbb posztimpresz­szionista felfogásban dolgozott, 1946 körül pedig konstruktív képi világot alakított ki. A tárgyalt idő­szakban gyorsan változott művészete. Voltaképpen ebben az időben kapcsolódott a vajdai világhoz, megőrizve mégis saját hangját. Ezt Bálint Endre ab­ban látja, hogy „színkapcsolásai (még sötétebb ár­nyalatoknál is) gyengédséget fednek fel és a hatá­rozottan absztrakt forma képződményeként átvo­nuló vonalhálózat is érzékeny pianoban utal a tu­lajdonképpeni és számára lényeges tematikára." 47 A kialakult konstruktív világot 1946 végén, 1947 elején váltotta fel újabb periódus. Ennek első ké­pein még őrizte az alakok, a tárgyak formáit, jól­lehet már a lokálistól eltérő színekkel, vagy a meg­46 Frank János : Szóra bírt műtermek. Magvető, 1975. 194.1. 47 Bálint Endre: Hazugságok naplójából. Magvető, 1972.72.1.

Next

/
Thumbnails
Contents