Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Művészettörténet - Láncz Sándor: Az Európai Iskola művészeiről

314 LÁNCZ SÁNDOR Korniss Dezső: Tücsöklakodalom, 1948., vászon, olaj, 120^(300 cm tesek és tiszták. Az Illuminációkon a kisméretű fej szaggatott körvonalú kör-háromszög és ellipszis formációkból épített. A pontokra szakítás, a folyamatosság megbontása egymásutániságot jelöl, s ezzel Korniss egyfajta szubjektív időt vezetett be képein. A varriációk az eltérő színeken alapulnak: így mindegyikük filmkockához hasonlatos és időtöredéket jelöl. így tért vissza áttételesen a korai nagy élményhez, a szovjet filmhez és montázshoz. Mégis, e műveket nem külön-külön kell szemlélnünk, jóllehet így is tökéletes alkotások a maguk lírai érzékenységével és dekoratív szerkesztettségével, hanem összességükben: akár a nagy élmény, Cézanne művészete, az Illuminiációk sorozata is szerves egészet alkot, s elmondhatjuk róla, amit Fülep Lajos mondott Cézanne-ról, hogy „minden tagjában ugyanaz a vér kering s az egész organizmusban egy szív kergeti a vért. ösi művészet, mint az indusoké, egyiptomiaké, kínaiaké és japánoké, görög, olasz, német és flamand primitíveké."

35 Hamvas Béla szerint a művek főszereplője a ház: erről pedig köztudomású, hogy a mindenséget jelöli a festészetben, a makrokozmoszt; Kornisst a középkor miniatűrfestőihez hasonlítja, akiknek alapélménye azonos a világteremtés egyik ősélményével. „Egyszerre önarckép és emberi képmás, . . . intellektuális rendszer a kornissi világmagyarázat érzékletes-plasztikus kifejeződése"

36 - foglalja össze Hegyi Lóránd. Ehhez a ciklushoz, a fejkompozíciók metamorfózisaihoz tartozik a korszak egyik főműve, a Kántálok (1946).

37 A festményt Korner Éva Picasso Három muzsikusával (1921) veti egybe, mert „a meg nem határozott, tehát sokféleképpen értelmezhető háttérből három figura, a mesék és mondák mitikus hármasa, mintegy transzcendens realitásból lép a 35 Fülep Lajos: Cézanne és Gauguin. In: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Magvető, Bp., 1974. 452.1. 30 Hegyi Lóránd: Korniss Dezső művészete. Művészet, 1980.18.1. 37 A képet részletesen elemzi Keserű Katalin. Janus Pannonius Múzeum évkönyve XX-XXI. 1975-1976. 311319.1. jelen realitásába, a két szférát egybekötve."

38 A képtér függőlegesen kettéosztott, ezen jelenik meg a három „figura". A belső geometrikus osztásokat már megelőlegezte az 1945-ben festett Kövágóörsi emléken feltűnő lámpa. Míg azonban ezen a képen még megmaradt Korniss a tárgyábrázolásnál, ha a tárgyat már „át is lelkesíti" (Keserű), azaz tárgyi sajátosságai mellett a hozzá fűződő emberi gondolatok teljességét is hordozza és azokat rendszerbe foglalja. A Kántálókon azonban a forma már teljesen átírt, s nem csupán a lámpa, de az emberi fej jellegzetes formája is megjelenik, a kopjafákról ismert átírás szerint (de a formát egy régi Baranya megyei szökrönyön is fellelte Keserű Katalin). A szemek négyszögek, az orr függőleges, a száj hoszszabb vízszintes téglalap, az arc domborulatai átlós formák. A lámpa és az arc így együtt, egyszerre, egymásban lép be - a síkon kiterített színek négyzetes és háromszögű elemeiből épülő kompozíció a világosság és megvilágítás jelentését hordozza. E „struktúra-igénylő" színeket - van Doesburg kifejezésével élve - energiamezőként értelmezi Ungváry Rudolf, aki megállapítja, hogy színeinek „nem imitációértékük fontos, inkább önmagukban konkretizálódnak, fényértékük és homogenitásuk van ... a szín a festmény abszolút hordozószerkezete."

39 A kép mondanivalója, „üzenete" szempontjából azonban legalább ilyen fontosak a tömeg- és színharmónia komplex együttesei, az aranymetszés, a hármasosztás és a harmónia más szabályainak jól kimutatható jelenléte, melyek a népművészetből kinövő bartóki zenének is sajátjai és amelyek révén Korniss - megidézve a kelet-európai folklór őrizte régi képeket - a modern egyetemes művészet egyik fő áramlatához tudott csatlakozni, azok alkotó elvei szerint hozva létre művét. A korszak másik ciklusát a „bogárképek" alkotják, Korniss groteszk-játékos hangú alkotásai. Ezeken a kompozíciókon a mikrovilág lényei a makro38 Korner Éva: Korniss Dezső. K.A.K. Bp. 1971.30.1. 39 Ungváry Rudolf: Korniss Dezső alkotói útja. Magyar Műhely, 22.SZ.