Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Művészettörténet - Láncz Sándor: Az Európai Iskola művészeiről

AZ EURÓPAI ISKOLA 307 Bálint Endre: Csendélet hallal, 1946., p. o. temp., 42У^55 cm (JPM 51.129) Szabadi Judit: Bálint Endre. Corvina, 1969. Művészet 1977. 6. különszáma. Festészete a tárgyalt időszakban sok változáson ment át. Mint egyik nyilatkozatában mondotta, „a helyemet ebben az időben, a felszabadulás után így határozták meg: én voltam a franciás festő, az Ecole de Paris követője. Ebben az időben nagyobbára csendéleteket festettem. A kritika színérzékemet emelte ki és ha szabad magamról így nyilatkoznom, szellemességemről beszélt."

11 Művészete ezer szálon át kötődik Szentendréhez, mindenekelőtt Czóbel Béla, majd később Vajda Lajos művészetéhez. A korszak nyitánya egy autodafé, amelyben Bálint Endre megmaradt képeit elégette. Ezt ő maga így mesélte el: „Valamennyi képemet. . . egy göngyölegbe csavartam és rábíztam Kandó Gyula festőművész barátomra . .. négyrétre vasalva találtam képeimre az 1945-ös év januárjában. A pasztell képek teljesen tönkrementek és mivel amúgy sem voltam elégedett soha azzal, amit csináltam, nem volt nehéz a keretben alágyújtani és pár percig képeim mellett melegedni."

12 Első művei, amelyeket a háború emlékének, s a talán legfájdalmasabb veszteségnek, sógora. Szerb Antal halálának hatására alkotott, döbbenetes víziók: a Bergen-Belsen (1945) című linoleummetszet konstruktívan fogalmazott öt lapja a koncentrációs táborokat idézi, összetartó vázuk a koporsóforma. Megjelenik rajtuk a fenyegető görbe szarvú rém, a szem, mely már nem lát mást, mint a gyűlölt horogkeresztet, a cella világtól elzáró rácsa, a marhavagon és a hóhér kötele. A sorozat drámai hatását a feketék és fehérek tragédiát idéző váltakozása okozza. Másik két ekkor született művén az ostrom szörnyű emlékét idézi fel. Életnagyságú Koldusasszonya (1945) sárga, maszkszerű fejével, nyomasztó tépettségével riaszt. A Hulla (1945) borzalmas körtefejével, elnyúló kezével, torz arányaival lázálomszerű vízió, „gyermekrajzba ojtott grünewaldi rémlátomás".

13 A súlyos formákat tömör nyerseséggel foglalja egybe, ezzel fejezi ki lázas belső szenvedélyét, melyeket a színek nyelvén is tolmácsol: sötétlila, bordó, fakózöld pasztákból sárgás és fehéres fény jelenik meg a hátán heverő test fején és görcsbeszorult kezén. A figura körül pedig sivár romhalmaz érzékelteti a pusztulást. Jóllehet Bálint Endre ebben az időben igen szorgalmas közéleti tevékenységet fejtett ki, mégis sokat festett: jelzi ezt az a tény is, hogy az Európai Iskola minden csoportos kiállításán részt vett s ezen felül három alkalommal került sor egyéni kiállítására. A rémlátomások terhétől szabadulva, fauve felfogású képeket alkotott. Ilyen a Hadifogoly (1945), amelyen a bal arcán sérült, bal szemére megvakult kopott katonaruhás férfit szürkésbarna és zöldessárga színekkel jellemzi: összefogott festésmód, tiszta szerkezeti rend, a színek intezív ereje jellemzi az alakot. Ez az előadásmód mentes minden pszichologizálástól és aprólékosságtól: festői 11 Bálint Endre kikérdezése 1955-ben, kérdező: Lakatos József. MDK-C-II-127. 12 Bálint Endre: Életrajzi törmelékek, XII. Életünk, 1980.11.936.1. 13 Szegi Pál: Bálint Endre. Tér és Forma. 1947.2324.1.