Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)
Művészettörténet - Láncz Sándor: Az Európai Iskola művészeiről
306 LÁNCZ SÁNDOR Barcsay Jenő: Szentendrei táj patakkal, 1940. (JPM 57.124) vászon, olaj, 60X78 cm jellegűek grafikái: a száguldó, feszes ritmikájú vékony vonal gyümölcsöket, fákat, felhőket jelöl, s a rajz ritkás szövedékét foltok tagolják. Űj elem a hurkolt elemekből épülő rajz, amely háromszögalakú fonadékban helyezkedik el. Ez a kettősség: a monumentalitásra való törekvés a képekben és a rajzok felfokozott nyugtalansága jellemzi Barcsaynak ezt a korszakát. A periódust 1949 nyarán készített nagyméretű mozaikja, az Asszonyok zárja: mintegy összefoglalása a négy év munkásságának, de visszautal a korai évek munkáslányfiguráira is. Az alakok szigorú rendje a bartóki Cantata profana kompozíciós elrendezését követi 10 , a mű a maga zártságával, tömörségével hasonló szellemiséget képvisel. Az aszszonyok elrendezésével Barcsay a természettel való együttélés, a belőle való megújulás felmagasztosuló érzését hirdeti. Ebben a művében Barcsay olyan monumentumot alkotott, mely egyúttal az 1945-1948 időszak egyik fő műveként a kort is reprezentálja (a tervet csak 1960-ban kivitelezték, ezért a kész mű és a karton között jelentős különbségek mutatkoznak) . 10 1. részletesebben Lendvai Ernő: Bartók dramaturgiája. Zeneműkiadó Vállalat, Bp., 1964. 225.kk. Barcsay rajzán 1+4+2 csoportosztás sajátos ritmusában álló asszonyalakok az aranymetszés rendjében vannak felállítva, míg a képméret aránya 1:2. A bal oldali első - szembeforduló - asszonyalak ugyanannyi helyen tagolódik, mint a jobbról záró két alak, s a négy középső pontosan kétszer annyi helyet foglal el. A magasság azonos a második csoport balról mért távolságával, a jobbról vett távolság pedig aranymetszés arányban viszonylik a magassághoz stb. Bálint Endre 1914-ben született Budapesten. Édesapja Bálint Aladár, korán elhunyt, amiatt rendkívül nehéz fiatalsága volt. 1934-ben végezte el az Iparművészeti Iskola grafikai tanszakát, majd rövid időre Párizsba ment. Hazatérése után Vaszary magániskolájában tanult: itt ismerkedett meg Vajda Lajossal. 1937-ben a Szinyei fiatalok tárlatán tűnt fel alkotásaival, majd egy évre rá önálló kiállítása volt a Tamás-galériában. A háború alatt bevonult, 1945-ben tért haza. Ekkor rendkívül intenzív szervező tevékenységet folytatott, az MKSZ képzőművészeti tagozatának titkára, az Európai Iskolának is egyik legaktívabb tagja. 1947ben meghívták a Galerie Maeght-ban rendezett nemzetközi szürrealista kiállításra, ez alkalommal egy esztendőt töltött ismét Párizsban. Kiállított a Galerie Creuze-ben és részt vett a Musée Modern-ben rendezett Réalités Nouvelles tárlaton. Az Európai Iskolában évente mutatkozott be újabb alkotásaival, majd ennek megszűnte után csak a Tavaszi Tárlaton (1957) szerepelt. 1958-1962 között francia és belga tanulmányúton járt, ekkor készültek Biblia-illusztrációi. 1964 óta több önálló kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt. Irodalom Kállai Ernő: Képzőművészeink kiállítása. Szocializmus, 1945. 3-4. Szegi Pál: Bálint Endre. Új építészet, 1946. 23. 1. Szegi Pál : Bálint Endre. Tér és forma, 1947, 23-24. 1. Rabinovszky Máriusz: Bálint Endre. Nagyvilág, 1948. I. Szabó Júlia : Bálint Endre kiállítása. M űvészet, 1964. 8. Bodri Ferenc: Bálint Endre művészetének megközelítése. Látóhatár, 1967. 11-12. Mándy Stefánia: Bálint. Párizs, 1967. Passuth Krisztina: Endre Bálint's exhibition. The New Hungarian Quaterly, 1968. 29.
