Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében I.

KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE I. 209 ezek közül egyik sem volt jelentős. A 2937 D rétből 2510 D a magyar gazdáké volt, a legelő összterülete pedig 1042 D csak. 1890-re a rét összterülete közel 2000 D-lel gyarapodott s így 4866 D-t ölelt fel. Ebből 2161 D-t (44%) használtak a magyar gazdák. Jelentősen növekedett a legelő területe, 14 384 D-re. Ebből 9216 D-t (64%) a német gazdák műveltek, a magyar gazdák által művelt rész pedig 5168 D (36%) volt. 1890-ben 821 D adómentes vízmosás is feküdt még a területen. Hajdútemető 1864-ben és 1890-ben is aránylag kevés parasztgazdaság volt itt. A terület nagysága az első időpontban 63 279 D-et (39 kh 879 D) ölelt fel, s ez 1890-re 59 723 D-re (37 kh 523 D-re) csökkent. 1864-ben az itteni szántóterület 44 208 D (27 kh 1007 D), s ebből 18 546 D volt a magyar gazdaságok tulajdonában, 25 662 D pedig a német gazdaságoké (42% =58%). 1890-re a szántó területe 20 838 D-re (13 kh 38 D) csökkent, és ebből a német gazdák 16 616 D-t (79%) használtak. 16 704 D (10 kh 704 D) harasztot jegyeztek fel az első időpontban. 1890-ben viszont ilyen már nem szerepelt. Növekedett viszont jelentősen a legelő nagysága, az 1864. évi 62 D-ről 38 885 D-re (24 kh 485 D). Ez utóbbi területből 1890-ben 32 964 D-t (84%) a német gazdák használtak. 1864-ben a rétgazdálkodás 2405 D-t tett ki ezen a részen, és 528 D kivételével magyar gazdák használtak csak rétet. Időpontunk végén a rétnek már e csekély mennyiségével sem találkozunk. 1890-ben Mühl Péternek volt itt egy 6294 D-es szántója és legelője, melynél méréstechnikai okok miatt a művelési ágakat nem különítették el, így azok megoszlását mi sem ismerjük. A két művelési ág között fele-fel arányban osztottuk meg a területet, mint azt más hasonló esetben is. Szöghegy Területének nagysága nem változott időszakunk alatt, birtokosa azonban igen. 1864-ben Komló falunak volt itt 56 holdnál nagyobb, Batthyány Fülöpnek pedig mindössze 1099 D-nyi legelője. A magángazdaságok területe 16 811 D-nyi (10 kh 811 D) volt, teljes egészében legelő. A legelő 43%át, 7256 D-t, a magyar gazdaságok használták. 1890-re a magángazdaságok területe megszűnt itt, és a terület csere révén az Engel Adolf és Fiai cégé lett. Cseresnyág A község jelentős nagyságú területe volt. A közbirtokosság, a nagybirtok, a paraszti gazdaságok egyaránt rendelkeztek itt területekkel. Komló község 1864-ben 562 D haraszttal, valamint közel 43 hold legelővel gazdálkodott itt, Batthyány Fülöp szántója 1721 D-at tett ki. 1890-re a közös legelő területe lecsökkent 30 holdnál alig valamivel többre, a nagybirtok itteni területei pedig megszűntek. A magángazdaságok területei nagyjából annyival növekedtek, amennyivel megfogyatkozott a közbirtokosság földje. 1864-ben a paraszti gazdaságok összterülete 100 303 D-t (62 kh 1103 D) tett ki, s ez 1890-re 122 855 D-re (76 kh 1255 D) nőtt meg. Mindkét időpontban jelentős volt a szántógazdálkodás. 1864-ben 67 449 D-nyi részen (42 kh 249 D), 1890-ben pedig jóval nagyobb területen, 91 160 D-ön (56 kh 1560 D) folytattak szántóművelést. Ez a növekedés valamivel több, mint a két időpont közti területnövekedés. A szántógazdálkodás tehát itt a közbirtokossági legelő egy részének felszántása mellett máshonnan is, más művelési ágaktól, vagy a szomszédos dűlőktől is hódított területeket. 1864-ben a magyar gazdaságok a szántóterület nagyobb részét mondhatták magukénak, 36 329 D-t (53%), míg a nem magyar gazdák 31 120 D (47%) területen gazdálkodtak. 1890-re mint láttuk, a szántóterület jelentősen megnőtt. A nagyobb területből 62 228 D-t (68%) a német gazdák birtokoltak, a magyar gazdák által hasznosított terület a korábbihoz viszonyítva is fogyott, 28 872 D-re csökkent. Jelentősebb volt mindkét időpontban a szőlőgazdálkodás is. A falu szőlőinek jelentős része feküdt itt. 1864-ben a szőlőterület 27 295 D (17 kh 95 D), 1890-ben pedig 25 421 D (15 kh 1421 D), tehát 1874 D-nyi volt a csökkenés. Mindkét időpontban a német gazdáknak voltak itt jelentősebb szőlőik. 1864-ben a magyar gazdák szőlőterülete 12 683 D volt, (46%), a nem magyar gazdáké pedig 14 612 D (54%). 1890-re a távolság növekedett, a német gazdák részesedése 16 877 D-re emelkedett, a magyar gazdáké pedig 8544 D-re csökkent (66%:34%). Lényegében ez a két gazdálkodási ág jellemezte a terület nagy részét. A harasztos 1864-ben 3921 D-t, a tiszta rét pedig 1436 D-t foglalt el. A legelő 202 négyszögölnyi volt. A rétterület nagyságának alakulásánál a következőket kell figyelembe venni. 1890-re a tiszta rétterület 951 D-re csökkent, de szerepelt több rét is szőlővel közösen kimutatva. Ezek a rétek 1510, 64, 323 D-es szőlőkhöz tartoztak. Meglehet, hogy csak a pince körüli - esetleg a szokásosnál valamivel nagyobb - füves területet jelölték meg rétként. Mi a területet megosztottuk a művelési ágak között, a kérdést másként nem tudva megoldani.