Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében I.

208 CSERDI ANDRÁS mölcsösnek a birtokrészleti jegyzőkönyvből való eltűnésével. A vizsgált időszak további jellemzője volt ezen a területen, hogy az amúgy sem jelentős legelőgazdálkodás súlya tovább csökkent. A kezdeti időszak 593 négyszögöl legelője 1890-re 283 D-re fogyott. Hasmány 1864-ben a terület legnagyobb része Batthyány Fülöp herceg tulajdonában volt, és szálaserdő állt jelentős részén. 2 magángazdának is volt itt azonban földje. Zak Matias szántója 435 D-t tett ki, Herbert Jánosé 457 D-t. Ez utóbbi gazda 1494 D rétet is magáénak mondhatót. 1890-re a terület képe keveset változott, csak tulajdonosa. Az egész rész az Engel Adolf és Fiai cégé lett. Gyöngyös ienyős 1864-ben a falu közösségének volt itt kisebb darab szántóföldje és harasztosa. A terület nagyobb része magángazdáké volt. A területre a szántóművelés volt a jellemző. A 31 057 D (19 kh 657D) szántóból a német és a magyar gazdák fele-fele arányban részesedtek. Az előbbiek területe 15 359 П, az utóbbiaké pedig 15 662 D volt. Legelőgazdálkodás ezen a területen szűk keretek közt folyt. Az 5136 D legelőből 4201 D a magyar gazdák tulajdonában volt (81%). Harasztosként jelölt területtel csak 1864-ben találkozunk a faluban. 1890-ben a jegyzőkönyvben ilyet már nem különítettek el. 1864-ben 441 D harasztot írtak össze ezen a területen, nem jelentős mennyiséget. 1890-re a terület egésze az Engel Adolf és fiai cégé lett. A birtokrészleti jegyzőkönyv azt is elárulja, hogy csereként kapta meg az új birtokos a területet. Hogy mit adott cserébe, arra a forrás nem utalt. Valószínű, hogy azokat a területeket, melyeken 1864-ben még nem, de 1890-ben már folyt paraszti gazdálkodás. Erről később még lesz szó. Kötösztúti dűlő 1864-ben a terület - 69 396 D (43 kh 596 D) teljes egészében magángazdák kezében volt, és aránylag nagyterjedelmű, összefüggő parcellák voltak egy-egy gazda birtokában. 1890-re az egész terület csere útján az Engel Adolf és Fiai cégé lett. Hogy az Engel cég mit adott cserébe, azt ismét nem közölte a forrás. Jelentős változás állt be a művelési ágak vonatkozásában is. A nagybirtok a korábbi erdőnélküli területen már erdőgazdálkodást folytatott. A parasztbirtokosok a falunak ezen a részén a szántógazdálkodást részesítették előnyben. A területből 61 290 D (38 kh 490 D) volt a szántó, melyből a magyar gazdák része 31 756 D (51%) volt. A harasztos terület nagysága közel 1%, 6117 D, a legelő pedig még ennyit sem tett ki. Az 1242 D legelő 3 magyar gazdáé volt. A területen feküdt még 747 D szálaserdő is, 2 magyar és 1 német gazda tulajdonaként. Somostető 1864-ben herceg Batthyány Fülöpé volt a terület, 1890-ben pedig az Engel Adolf és Fiai cégé. 1864-ben a legelőterület közel 5 hold volt itt, időszakunk végére kb. 2 holdra csökkent. Az erdő 140 hold felett volt a jelzett időkben. Az első időpontban csak legelő és erdő volt a területen, 1890-ben pedig már 2 hold szántója is volt itt Engel Adolfnak. Kövestető A határrészben Komló falunak mindkét időpontban jelentős birtokai feküdtek. A falu közös területei mellett a nagybirtok területe jelentéktelen volt. A falu 1864-ben 151 holdnál valamivel kisebb területet mondhatott itt magáénak. Ebből 61 hold felett volt a legelő nagysága és 90 hold körül mozgott a szálaserdő területe, és feküdt még itt 241 D szántója is a falunak. Batthyány Fülöp 1085 D-es legelője 1890-re Engel Adolfé lett, területe 755 D-re csökkent. A falu e területének nagysága 1890-re lényegesen nem változott. Ezen belül a legelő 78 holdnál valamivel nagyobbra nőtt, az erdő pedig 73 holdnál valamivel kisebbre fogyott. Eközben a község szántója 1841 D-re növekedett. A magángazdaságoknak mindkét időpontban voltak területei Kövestetőn. 1864-ben ezek a területek 66 532 D-t (41 kh 932 D), 1890-ben pedig 71507 D-t (44 kh 1107 D) tettek ki. A növekedés tehát meghaladta 175 D-lel a 3 kataszteri holdat. Mindkét időpontban a terület legnagyobb részét szántóként művelték. 1864-ben 51 773 D-nyi (32 kh 573 D), 1890-ben pedig 51 436 D-nyi (32 kh 236 D) volt az ilyen rész. 1864-ben a szántó területéből 31 033 D volt a magyar gazdák tulajdonában (59,9%), és 20 740 D a német gazdákéban (40,1%). 1890-re a német gazdák a szántóból 33 489 D-t (65,1%) birtokoltak, a magyar gazdák pedig 17 947 D-t (34,1%). Jelentősebb volt még a harasztos 1864-ben, 10 780 D. Ebből a magyar gazdák területén feküdt 7118 D, s csak egy német gazda birtokában volt haraszt, 3662 D-nyi. 1890-re a jegyzőkönyv már nem jelölte a harasztot. A haraszt területnagysága 1890-ben a legelők és a rétek területnövekedésénél jelentkezett. 1864-ben