Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében I.

KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE I. 207 den bizonnyal új tulajdonosához, 3 esetben pedig szintén a házzal együtt azonos nevű (vagy régi, vagy azonos nevű fia) tulajdonosé lett. ' A bemutatott 31 esetből a szántó területe 13 esetben megegyezett a két időpontban. Ebből a 13 esetből 10 esetben a tulajdonos ugyanaz a személy volt, aki 1864-ben a szántóknak megfelelő házat is birtokolta. 18 esetben változott meg a szántó nagysága, általában növekedett a korábbi állapotokhoz képest. Az 1890. évi szántók a Beltelken nagyrészt magukba foglalták az 1864. évi szántókat. Pár esetben fordult elő a felsorakoztatott példáknál, amikor a szántó helyét kert foglalta el 1890-ben, néha csak részben, néha teljes egészében. Ez utóbbit példázza Fülöp Mihálynő 664 D-es szántója; teljes egészében kert lett. Bek Gaspar 1034 D-es szántója, melyen pince is volt, kisebb lett, 622 D-es, a pince pedig átkerült a kertbe. A szántók esetében már nem tapasztaltuk azt a nagyfokú állandóságot, amit pl. a szőlők esetében megfigyeltünk. Itt, a közölt adatok alapján nagyobb, szabadabb birtokforgalomra kell gondolnunk. Ennek oka lehetett, hogy a nagyobb, értékesebb szőlőktől nem váltak meg olyan könnyen a tulajdonosaik, mint szántóiktól. A szőlőművelés sajátossága - a telepítés nehezebb munkája, lassúbb termőre fordulása, termőképességének hosszabb élettartama - személyhezkötöttebbé tette magát, mint a szántóművelés. A megszokás szerepe is jelentős lehetett a kialakult művelési ágak, a határképek alakulása, megőrzése szempontjából Ezt láthatjuk igazolódni a szőlő területének alig változó nagyságában. A szántók esetében is ott tapasztaljuk inkább a 26 év előtti állapotot jobban, ahol a szántó és a ház együtt került új tulajdonoshoz. Valószínű itt az öröklés, házasság esete. Ilyen esetben (pl. ha az apa és a fia együtt kezdték el művelni a szőlőt

, és azt az apa halála után a fia folytatta) a megszokás lehetősége jóval nagyobb szerepet kaphat, mint egy teljesen új birtokos esetében. Továbbá: ha egy nagyobb birtokrész együtt kerül új tulajdonoshoz, akkor ott érvényesül a korábban már kialakított, a talajviszonyoknak megfelelő, racionális birtokszerkezet, a terület adottságainak megfelelő művelési ágmegoszlás, és ezt az új tulajdonos is kénytelen figyelembe venni. Ha viszont csak egy kisebb darab kerül új tulajdonoshoz, akkor azt a birtokrészt, természetesen bizonyos talajtani adottságok figyelembe vételével, épp esetleg a racionalizálás szándékával alakítja birtokához, megváltoztatva a művelési ágat. Az elmondottakat magyarázó, a jelenséghez kapcsolódó feltevésünk pedig az, hogy a nagyobb területek örökléssel, a kisebbek pedig vásárlással jutottak új gazdákhoz. Ezért a feltételezett rokoni kapcsolatoknál fordul elő nagyobb arányban a szántók esetében a 26 év előtti állapot. (Természetesen a szőlők területének állandóságánál fontos szempont, hogy a nyomáskényszer alól is ki voltak véve, így azok területe nagyjából e miatt is viszonylag adott volt.) A Beltelekkel részletesebben foglalkoztunk. Ennek oka, hogy a falu arculatát leginkább ez a területrész határozza meg. Ez a leglátványosabb része a településnek, az itteni változások arányaikban a legfontosabbak. A határ többé részével már csak rövidebben foglalkozunk. Berek Kiterjedése a két időpont között némileg módosult, növekedett. Mindkét időpontban volt itt területe a nagybirtoknak, de a községnek is. 1864-ben a magángazdák 51 633 D földön gazdálkodtak (32 kh 433 D), 1890-ben pedig 52 927 D-ön (33 kh 127 D). Lakóépület is állott ezen a területen. 1864-ben Ropoli János 255 D-es háza, udvara és gazdasági épülete, 1890-ben pedig Storcz Ferenc lakóháza, udvara és gazdasági épülete 243 D-ön. Berek, - mint a névből is kitűnik, mocsaras, vizes, nedves helyet jelent -, mint amilyen a terület valójában is volt. Művelési jellegét mindkét időpontban a rétgazdálkodás adta meg. 1864-ben a rétterület nagysága 28 089 D, (17 kh 889 D), 1890-ben pedig valamelyest növekedve 29 979 D, (18 kh 1179 D) volt. Az első időpontban a terület jelentősebb részét, 18 159 D-t (64,7%) a magyar gazdák használták, míg a német gazdaságok területe 9930 D (35,3%) volt. 1890-re a terület nagyobb része a német gazdaságok tulajdonába került, így az övék lett 19 743 D (12 kh 543 D) terület, a magyar gazdák által használt rész viszont 10 236 D-re (34,1%) csökkent. A szántó területe itt mindkét időpontban a rétterület nagysága alatt maradt. 1864-ben 18 696 D (11 kh 1096 D) volt a szántó, 1890-re ez a mennyiség 17 370 D-re csökkent. A rét növekedésével szemben tehát itt a szántó csökkenését láthatjuk. Ennek oka lehetett az is, hogy a terület valójában rétgazdálkodásra volt alkalmas, néhány magasabban fekvő pontját kivéve. 1864-ben 8839 D, a fele területnél valamivel kisebb, volt a magyar gazdák birtokában (47%). 1890-re ez a terület 5414 D-re csökkent (31,1%). A magángazdaságoknak itt mindössze 212 D zöldségeskertje volt 1864-ben. Ez Ropoli Jánosé, kinek a háza is itt állott. 1890-re ez a művelési ágazat jelentősen növekedett, 5052 D-re. Ebből 3911 D (77,4%) volt a német gazdáké. A növekedés mögött itt is azt tapasztaljuk, amit korábban már láttunk. A kert növekedése egyet jelentett az 1864-ben még meglevő 3788 D-nyi gyü-