Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)
Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében I.
196 CSERDI ANDRÁS Elsőként az abszolutizmus által visszaállított szőlődézsmát törölték el. Tovább tisztázták a helyzetet az 1871-ben, 1873-ban, majd 1896-ban hozott törvények, melyek a magyar mezőgazdaság polgári fejlődését voltak hivatva segíteni. A törvények vonatkozásában, mint láttuk, fontos időszak volt a XIX. század. Választóvonal, s a felszabadulásig tartó agrárfejlődés - és az ebből adódó számtalan társadalmi baj eredője is. Fontos volt az agrártechnika szempontjából is ez az időszak. Az 1880-as évek körül lezajló eszközváltás egyúttal a fejlettebb szerszámokkal dolgozó mezőgazdaságban maga után vonta a föld korszerűbb művelésének lehetőségeit is. Megindult a nyomásos gazdálkodás visszaszorulása, s az agrártudományok fejlődése nyomán új kultúrák törtek előre, és a régi kultúrákat is sok esetben új eljárásokkal kezdték művelni. Mindezek nyomán növekedett a termelési egységre jutó terméseredmény. A korszak agrártörténetének ismerete tehát felettébb fontos. A megismerhetőség szempontjából általában kevesebb baj van a nagybirtokkal, amelynek létét, munkáját számos dokumentum, szerződések, termelési és egyéb beszámolók, kimutatások kísérik nyomon. Nehezebb a helyzet az immár önállóvá váló parasztbirtok megismerhetőségével kapcsolatban. Ennek iratanyaga jóval kevesebb, hiányosabb. Mályusz Elemér: A helytörténeti kutatás feladatai с írásában a Századok hasábjain már 19231924-ben felhívta a figyelmet a birtokrendezések iratanyagaira. 7 Ezek az iratanyagok az ország csaknem valamennyi helységére vonatkozva elkészültek, s ha veszett is el belőlük, még mindig átfogó képet adhatnak a paraszti viszonyok számos kérdésköréről. Ezeknek az iratoknak a hasznosítására mutatott példát Szabad György. 8 Orosz István Mándok falu birtokviszonyait vizsgálta, igaz, ő egyéb források alapján, és hívta fel ismét a figyelmet a paraszti társadalom polarizációjának vizsgálati szükségszerűségére. 9 Ezt követően fogalmazódott meg legtisztábban a feladat; milyen javasolt szempontok alapján, milyen források felhasználásával lehet vizsgálni a paraszti birtokviszonyok alakulását és a birtokosok rétegződésének alakulását. 10 Szabad György útmu7 Mályusz Elemér: A helytörténeti kutatás feladatai. Századok, 1923-1924. évfolyam, 546. p. 8 Szabad György: A táti és a gesztesi Eszterházyuradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957. 9 Orosz István: Mándok birtokviszonyainak változása 1870-1909. Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominate. Series Historica II. Budapest, 1963. 10 Szabad György: A rendszeres kataszteri munkálatok agrártörténeti értékelésével foglalkozó kísérletek célkitűzéseiről. Agrártörténeti Szemle, 1966., VIII. évf. 1-2. sz. tatása alapján a gyakorlati kivitelezésről kapunk képet Bali János 11 és Fegyó János 12 tanulmányai nyomán. Ezt követően megszaporodtak az ilyen anyagok felhasználásával készült munkák. így pl. Sándor Pál, 13 , Simonffy Emil, 14 Tóth Tibor, 15 Für Lajos foglalkoztak ilyen témákkal egy vagy több ízben. Szempontunkból azok az előzmények érdekesek, melyek a kataszteri munkák során készült földkönyvek hasznosítását mutatják, melyekre Szabad György hívta fel a figyelmet a már említett írásában. Már ott kirajzolódtak e forrástípus felhasználásának gyakorlati problémái is. így a földkönyv hiánya, meg nem léte, lehetetlenné teszi a kutatást. A földkönyvhöz hasznosítani kell, ha nem veszett el, a kataszteri térképet is, mivel így az egyes gazdák birtokának tagoltságáról kaphatunk szemléletesebb képet. A dokumentumok néhány esetben a valóságtól el is térhetnek, a felvételt készítő mérnök ugyanis az együttbirtoklást, illetve a tényleges megosztottságot ritkán vette figyelembe. 16 Ezek, ha a valóságtól el is hajlítják a képet, mégsem lehetnek olyan súlyos hibák, hogy kizárják az irattípus felhasználásának lehetőségét. Ezek utólagos javítására sincsen viszont mód. Más oldalról viszont, a forrás hasznosítása fáradságos, hosszadalmas munka, melyet minden községre vonatkoztatva külön-külön el kell végezni. A községek adatait sem lehet mechanikusan összegezni, mert esetleg a földkönyvek más-más időszakban készültek. A következőkben Komló falu 1864. és 1890. évi birtokrészleti jegyzőkönyveinek összehasonlítását fogjuk elvégezni. Mindkét könyv az úrbéri per folyamatában keletkezett. Az első az ítélet után, a második pedig a végrehajtáskor. A két dokumentum alapján vizsgáljuk azt, hogy miként alakult a falu birtokossága név, lakhely és 11 Bali János: Sárszentlőrinc az 1859. és 1887. évi kataszteri felmérések tükrében. Agrártörténeti Szemle, 1966., VIII. évf. 1-2. sz. 11-14. p. 12 Fegyó János: Gelej az 1889. évi és az 1910. évi kataszteri felmérések tükrében. Agrártörténeti Szemle, 1966. VIII. évf. 1-2. sz. 46-71. p. 13 Sándor Pál: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának problémái és újabb eredményei a felszabadulás utáni irodalom tükrében. Agrártörténeti Szemle, 1968. X. évf. több számában. 14 Simonffy Emil: Adatok a parasztbirtok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. Agrártörténeti Szemle, 1968. X. évf. 1-2. sz. Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után. In. : Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1971. A Somogyi Levéltár kiadása. Szerk. : Kanyar József. 15 Tóth Tibor: Elkülönítés és jobbágyfelszabadítás a mernyei uradalomban. In. : Somogy megye múltjából, 1973. A Somogyi Levéltár kiadása. Szerk. : Kanyar József. 16 Szabad György : A tatai és gesztesi ... i. m. 384385. p.
