Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében I.

KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE I. 197 szám szerint, milyen családok emelkedtek fel és kik süllyedtek le a földhöz való viszonyuk változása miatt. Megfigyeljük, hogy miként alakult a falu határa, az egyes dűlőkben milyen szerep jutott a magángazdaságoknak. Milyen művelési ágak jellemezték a falu határrészeit? Hogy alakult a művelési ágak aránya? Hogy alakult az egyes gazdák birtoka, hogyan a gazdák rétegződése, polarizációja? Nyomon követjük, hogy a rétegződés során melyik réteg szaporodott fel, s ezek a rétegek honnan kerültek ki. Melyik réteg melyik művelési ágat részesítette előnyben, s azt is vizsgálni szeretnénk, hogy a nemzetiségi birtoklásban (magyar-német viszonylat) milyen változások álltak be. E kérdésekre terjedelmi okok miatt nyilván nem lehet egy írásban vállalkozni, ezért a jövőben ezekhez a kérdésekhez térünk vissza. A felvetett kérdések Komló szempontjából sem közömbösek, hisz a helyi viszonyok konkrét képét kapjuk meg válaszul. Komló mezőgazdaságának története bár alapjaiban vázolt,

17 mégis kissé háttérbe szorult a szénbányászat kutatása mellett. A falu polarizációjának és a föld megoszlásának 17 Komlói monográfia. Szerk. : Babies András. Komló, 1978. (1981), Komló városi Tanács V. B. kiadása. Kiss Géza: A mezőgazdaság fejlődése. 197-228. p. is konkrétabb képét kapjuk, legalábbis egy időszakról, olyan képet, amilyen egyetlen időszakról sincsen Komlóról. A korábbi helyi viszonyokkal foglalkozó adatok telekhányadokat bemutatva állították elénk a falu jobbágyságát, s a telekhányad eléggé eltakarja a valósan használt föld mértékét.

18 A források felhasználásával csak a falu magángazdaságait kívánjuk vizsgálni, a nagybirtokot nem. Ennek oka, hogy Komlón a nagybirtoknak csak részterületei voltak, s az egészről ezek segítségével nem kapunk képet. Másrészt a forrásokkal csak a falu birtokosságát ismerhetjük meg és nem a falu lakosságát. A nincstelenek ugyanis nem szerepelhetnek a forrásokban azok jellege miatt. Bár igaz, és ide kívánkozik Lenin figyelmeztető megállapítása, hogy egy terület „ . . . nagysága korántsem mindig és korántsem közvetlenül mutatja meg a gazdaság igazi nagyságának méreteit és tőkés jellegét. . .",

19 mindamellett a paraszti rétegződés vizsgálatához ez adja a legnagyobb lehetőséget, arról a legjobb képet. 18 Simonffy Emil: A jobbágytelek szerepe 1848 után a nyugat-dunántúli vármegyékben. Agrártörténeti Szemle, 197. 3-4. sz. 386-391. p. 19 A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Tanulmányok. Szerk.: Szabó István. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965. I. kötet, 12. p.