Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében I.

KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN I. CSERDI ANDRÁS A XIX. század a magyar mezőgazdaság történetében igen fontos szerepet kapott. A feudalizmus keretei közt gúzsba kötött társadalom és vele együtt a mezőgazdaság nagyot lépett előre. A továbblépések kezdeteként a század első felében indult meg a földesúri és jobbágyi földek szétválasztásnak folyamata, a polgári gazdálkodás alapvető feltétele. Az 1832-36-os országgyűlés törvényei hozták a fordulatot a birtokrendezések ügyében. Közülük is fontosabbak: a IV. te. 8. §-a, amelyik a jobbágytelek átruházásával szemben a birtokrendezést részesítette előnyben; az V. te. azon paragrafusai, amelyek az úrbéres jobbágy, illetve zsellér telekállomány meghatározásával foglalkoztak, valamint az irtásokkal. A VI. te. paragrafusai közül szempontunkból kiemelkedő az 1., amelyik az irtásvisszaváltásokról, a 3., amelyik a legelőelkülönítésről és a 4., amelyik a faizásról szólt. Az 1836. X. te. 6-10. §-ait az 1840. évi VII. te. 14. §-a újította meg, amelyben a birtokrendezések peres útját határozták meg. Az 1840. évi VII. te. 3. §-a a házaszselléreknek adható legelőilletményt szabályozta. A nemesi osztályérdekek gátló hatása azonban igen fékezte a szabadabb birtokviszonyok kialakulását. Az 1848-as polgári forradalomnak kellett eljönnie ahhoz, hogy radikális továbblépés történjék. 1848 legnagyobb tette kétségkívül a jobbágyfelszabadítás volt. Magyarország minden 5 lakosából 4-nek a lét- és jogviszonyait gyökeresen megváltoztatta.

1 Más nézőpont szerint a parasztbirtok „ ... 74%-át jelentő, kifejezetten úrbéri, vagy szerződéses öröksége miatt ilyennek minősülő része után szedett szolgáltatásokat törölték el."

2 A jobbágyfelszabadítás minőségi változást is jelentett a birtokrendezések vonatkozásában. Nemcsak a perek mennyisége növekedett meg, hanem azok minősége is megváltozott. Míg 1848 előtt az úrbéri területek elhatárolása az allodiálistól a birtokviszonyok meghatározását jelentette, a forrada1 Szabad György: A polgári átalakulás megalapozása 1848-1849-ben. In. : A negyvennyolcas forradalom kérdései. Akadémiai Kiadó, Bp., 1976. 56. p. 2 Varga János: A forradalom és a parasztság. In.: A negyvennyolcas forradalom kérdései. Akadémiai Kiadó, Bp., 1976. 82. p. lom után már a tulajdonviszonyok meghatározását.

3 így érthetőbb a földért folyó harc fokozódása is. A forradalom és szabadságharc leverése után az osztrák császári udvar vette kézbe a birtokrendezés szabályozását. Ez az 1853. március 2-án kiadott úrbéri pátens, valamint a hozzá kapcsolódó nyílt parancsok útján indult meg. Az 1853-as rendezés alapjául, „zsinórmértékéül", az 1832-1836. évi országgyűlés törvényei szolgáltak, így az új szabályozás több vonatkozásban is visszalépést jelentett 1848-1849-hez viszonyítva, így azt jelentett az 1848. szeptemberi előterjesztéshez, vagy az 1849. évi áprilisi kormányelnöki rendelkezéshez képest. Ennek révén a parasztság a jobbágyfelszabadításkor birtokolt földjének 3-4%-át elvesztette, s mintegy 20%-ának, azaz minden 5. hold földjének megváltására kényszerült.

4 A törvények sokasága, s ezzel szemben a kérdés megoldási módja, illetve megoldatlansága indokolja, hogy idézzük Révai József felszabadulás után írt idevonható megállapítását: „Az, hogy egy ország hogyan oldja meg a maga agrárkérdését, gazdasági, politikai és társadalmi viszonyainak összességétől függ."

5 E megállapítás az alap és felépítmény viszonyát boncolva hívja fel a figyelmünket a korabeli agrárkérdés lassú, vontatott megoldásának okaira. A korabeli társadalmi és gazdasági erőviszonyok, a történelmi előzmények hajtották a magyar agrárkérdést a porosz út felé. Tény, hogy az úrbéri pátens is tartalmazott több feudális elemet. így a kiegyezés utáni magyar törvényhozás egyik sürgető feladata maradt a kérdéskörben előforduló feudális elemek megszüntetése.

6 Ez sem egyszerre történt azonban, hanem több lépcsőben. 3 Szabad György: A tatai és a gesztesi Eszterházyuradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957., 322. p. 4 Magyarország története. Szerk. : Hanák Péter, Erényi Tibor, Szabad György. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. IV. kötet, 43. p. 5 Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság. Budapest, 1948. 240. p. 6 Magyarország története. Szerk.: Hanák Péter, Erényi Tibor, Szabad György. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977., IV. kötet, 184. p. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1983) 28: 195-215. Pécs (Hungária), 1984.