Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány III. A Blackwell által összeállított jellemrajzok (folytatás)

160 FÜZES MIKLÓS szokásuk, hogy ki-ki a maga megyéjébe rövid be­számolókat küldött az eseményekről. Kossuth, aki egy íőrend (Proxy) megbízottjaként látogatta az or­szággyűlést, szintén írt ilyen tudósításokat (Re­ports), írásai mind stílus - szakszerű, köznyelvi ki­fejezésmódot használt -, mind más egyebek tekin­tetében sokkal jobbak voltak, mint a szokásos be­számolók, s hamarosan nagyon keresett lett a körül­belül száz írott példány. Az „Országgyűlési Tudó­sítások" közkézen íorogtak az egész országban. Az országgyűlés befejezése után Kossuth a me­gyegyűlések eseményeiről írt beszámolókat, s ezek szintén közkézen forogtak, és kétségtelenül nagy szolgálatot tettek azzal, hogy felhívták a figyelmet a visszaélésekre, jogtalanságokra. Természetesen ezek kéziratok voltak, kinyomtatásuk szóba sem jö­hetett. Mivel az osztrák kormány ösztönös rémület­tel viseltetett a nyilvánosság bármely formája iránt, a magyar hatóságokon keresztül utasította Kossu­thot, hogy hagyjon fel ezzel a tevékenységével (vál­lalkozásával), s mivel ügyet sem vetett igazságta­lanságukra, hamarosan^ felségárulás vádjával le­tartóztatták. E vádban természetesen bűnösnek ta­lálták és négyévi börtönbüntetésre ítélték. Báró Wesselényit, aki ekkoriban a Liberális Mozgalom vezetője volt, hasonló váddal állították bíróság elé s ítélték el, és még jó néhány embert tartóztattak le az elképzelhető legjelentéktelenebb ürügyekkel. Ezek az önkényes eljárások általános erjedést indí­tottak el az országban, s az 1839-40. évi ország­gyűlés is kifogást emelt ellenük törvénytelennek és alkotmányellenesnek bélyegezve azokat. Habár a bécsi kancellária igen kevéssé vette figyelembe az országgyűlés által emelt kifogásokat, ez kedvező alkalmat nyújtott számára a nyilvánosság figyelme felkeltésére azáltal, hogy általános amnesztiát adott a politikai bűnösöknek. Ennek következtében nyerte vissza Kossuth a szabadságát. Szigorúnak egyáltalán nem nevezhető börtönbün­tetése idején Kossuth - mivel megengedték neki, hogy könyvei és írószerei legyenek - tanulmányo­kat folytatott, s habár ezek nem nevezhetők igazán alaposnak, olyan hasznos információkhoz juttatták, melyeknek később nagy hasznát vette. Börtönből való kiszabadulása után hamarosan a 41 'Pesti Hírlap'^ 1 szerkesztője lett, s most volt igazán elemében. Csodálatos tehetséggel alkalmazta mind­azt, amit olvasott. Gyors felfogóképessége, stílusá­nak ereje és elragadó volta, gyakorlati észjárása, ragyogó, habár időnként dagályos stílusa, érvelése (mely inkább éles volt, érzékletes, habár mindig szeretetre méltó és változatos) -, s a meggyőződés, melyet szavai is sugalltak - ezek tették őt Magyar­ország legünnepeltebb és legbefolyásosabb újságíró­jává. (N) A pesti megyegyűlésen történt, hogy a politikai természetű kérdések többségét Kossuth terjesztette a nyilvánosság elé, s ő volt az, aki ilyen alkalmak­kor megnyitotta a vitát, s ő sugallta az alkotmá­nyozó nemzetgyűlés határozatait. Az éjszakáit azzal töltötte, hogy összezúzta ellen­feleit újságja hasábjain, vagy megfogalmazta a számtalan kormányellenes társulat valamelyikének törvényeit - ő volt a lelke e társulatoknak (O); s ezen éjszakák után lépett be a megyeházra, hogy ékesszólásável mennydörögjön a korrupt kormány­zás és támogatói ellen. A zsúfolt megyeházban izgatott csend lesz, ami­kor látják, hogy Kossuth sápadt, beteg, feltűnően kimerült a túlzott megerőltetéstől és izgalomtól. Elő­ször úgy tűnik, aligha képes kifejezni gondolatait, melyek nyugtalanítják gyenge alkatát (Feeble Fra­me), de kifejező arca élettel telik meg fokozatosan-, egy csodálatos gondolat tüze ragyog szemében, sza­vai most lágyan és dallamosan áramlanak, mint az eolháría hangjai; most már zengőn és hatalmasan, mint a vihar, mely az Alpok erdein söpör végig. Hallgatósága érzelmektől remeg, míg szenvedélyes ékesszólásának áramlata hajtja őket előre, hogy döntsenek és józan megfontolást javasolva s egy percnyi elmélkedés után megszavazzák általános felkiáltással. Eközben a Szónok (Orator) összefont karokkal, kedvesen hajlong, büszke alázatossággal az örömmel teli nemzetgyűlés lelkes jókedve köze­pette. (P) Egy ilyen ragyogó szónoki tehetséggel megáldott ember alkalmas volt arra, hogy kiemelkedő szere­pet játsszon az országgyűlésen. Habár ezt az ellen­zék vezető tagjai is elismerik, akikkel Kossuth rég­óta közeli ismeretségben van, tartanak attól, hogy temperamentumossága, szüntelen aktivitása, a szél­sőségek kedvelése (predelection for extreme mea­sures), a népszerűség utáni sóvárgása hátrányosan befolyásolhatja az ügyet, amelynek oly forrón szentelték magukat, s amelyhez erősen kötődnek. A kormány Kossuth befolyását csökkentette azzal, hogy - egy ellenséges rosszindulatú mesterkedéssel - lemnondatta a Pesti Hírlap szerkesztői tevékeny­ségéröl.4 3 Befolyásának visszaállítására nem volt jobb megoldás, mint megválasztani őt annak a me­gyének a képviselőjévé, mélyben olyan tiszteletet parancsoló helyzetet ért el. (commanding position) Igaz, több alkalommal is kijelentette, hogy sosem fogadná el az országgyűlési képviselő tisztjét (post), de az ajánlat túl csábító volt ahhoz, hogy ellen tu­dott volna állni neki, s végül elfogadta, hogy jelölt lesz a közelgő választásokon. Habár a kormány és támogatói válogatás nélkül felhasználták minden rendelkezésükre álló eszközt, hogy biztosítsák egy ún. konzervatív jelölt megválasztását, de erő­feszítéseik hiábavalóak voltak. Kossuthot és Szent­királyit a legkeményebb választási küzdelem után, mely valaha Magyarországon lezajlott ­diadalmasan, Pest megye küldötteivé (9) válasz-

Next

/
Thumbnails
Contents