Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány III. A Blackwell által összeállított jellemrajzok (folytatás)

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY III. 155 kezett seregével. Ugyanakkor jellemző közönségessége nyilvánul meg abban, hogy terjengősen beszéli él, nyilvánvaló önelégültséggel azt az egyszerű tényt, hogy a gróí meghívta vacsorára és a grófnő kellő szívélyes segg el beszélt vele. De elég már Czindery úrból, én meg elnézést kérek, amiért ilyen utálatos csúszómászóra vontam olvasóim figyelmét. (D) Pázmándy Dionysos A hűtlenség időszakában (Defection Period)

28 sok csillag, mely addig fényesen ragyogott a politika egén, nem kelt fel többé. Sokan a lelkes hazafiak közül - köztük is legfeltűnőbb Pázmándy és Szentkirályi volt - visszavonultak a közélettől, hogy csendben elmélkedjenek és várják, hogy merre fordulnak az események. Pázmándy éppen Debrecenbe indult a szolnoki vasútvonalon, de amikor Abonyba érkezett, hirtelen betegség lepte meg. Azt írta a kormánynak, hogy képtelen utazását folytatni, és hogy lemond a Képviselőház elnöki posztjáról. Mégis vissza tudott térni Pestre és betegsége ellenére minden este a Kaszinóban volt látható, amint az osztrák tisztekkel kártyázott. Micsoda elpártolás! A rendíthetetlen hazafi, a filozofikus gondolkodású államférfi alázatosan hajlong hazája elnyomói előtt - s el van ragadtatva, ha egy osztrák ezredes vagy egy nemesi ranggal bíró Leutenant leereszkedik hozzá és kártyán elnyeri a pénzét. Pázmándynak ez a tette nem lepte meg azokat, akik ismerték jellemét. Habár nem hiányzott belőle a bátorság, mindig rendkívül óvatos és körültekintő volt. Valószínűleg fűtötte őt a Kossuth iránti féltékenység és az a csalódás, hogy nem neki ajánlották tel a legmagasabb posztot. Mégis, ki hitte volna, bogy nagyravágyása ennyire határtalan! Nem volt semmi ebben a beteges kinézésű, sárga arcú, tömzsi kis emberben, ami a forradalmi vezér szerepét mutatta volna, hacsak nem a jeges hidegség, mely áthatni látszott egész lényét; viszont nem annyira a hideg fejű (józanul gondolkodó) politikust jelölve, hanem inkább a hideg szívű egoistát, aki érzéketlen minden iránt, ami nem közvetlenül kapcsolatos drága személyével. Pázmándy mindig is kissé kétkedő (szkeptikus) volt a politikával kapcsolatban, s a juste milieu ürügyével megtartotta vagyonát, mely semmi esetre nem volt jelentéktelen. Amikor ez kockán forgott, szokásos kazuista gondolkodása nagyon meggyőző érveket sugallt neki, hogy kiszabaduljon a veszélyből, mely szorongatta. Ha ilyen helyzetben meglepték, mind bátorsága, mind józan esze (wits) cserbenhagyta őt. Sajnálatos, hisz Pázmándy igen nagy tudásra tett szert Németországban, Franciaországban és Angiában tett utazásai során; általában hangot adott gyakorlatias nézeteinek a vitatott témával kapcsolatban, s igen jó szónoka volt az Alsóháznak. Szentkirályi Mór A számtalan hűtlenség között, melyre korábban utaltam

29 Szentkirályié, a vezérmegye alispánjáé, (mely megtelel egy megye Lord-Leutenant-jának) volt a legsiralmasabb, a leginkább szánalomra méltó. Jól ismerte hazánk törvényeit és szokásrendszerét, s annak ellenére, hogy éles hangja volt, csodálatra méltó szónokként és heves vitatkozóként nagy hírnévnek örvendett az országgyűléseken, különösen azért a rendíthetetlen stílusért (módért), ahogy megvilágította Ausztria tekervényes (nem egyenes) politikáját Magyarországgal szemben. Ösztövér alakja és sápadt arca vonzotta a tekinteteket. Finoman formált teje, magas homloka és szabályos tökéletes vonásai nagy intelligenciát tükrözhettek volna, ha nem egzaltált kék szemek bámultak volna benne üres tekintettel előre. Szokásaiban excentrikus volt, öltözködésében rendetlen és híres a szórakozottságáról. Szentkirályi nevezetes volt igazi jószívűségéről és arról a leg szeretetreméltóbb hajlamáról, hogy igen nagy előszeretettel viseltetett a gyengébb nem iránt, válogatás nélkül. Ez olyan körülmény, mely pályafutása során többször gáncsot vetett neki, aminthogy rabja volt rossz memóriájának, botlásainak is. Jóindulatúan feltételezhetjük, hogy egy ilyen alkalommal vált hűtlenné ügyéhez. Mégis, bármi lehetett is tettének indítóoka, viselkedése nem lehet enyhítő körülmény, mivel nemcsak elhagyta az ügyet, melyet oly híven pártolt, s oly ügyesen védett, hanem teljesen átállt az ellenséghez; beleegyezve, hogy a jászkun főkapitányi funkcióit tovább gyakorolja Windischgrätz keze alatt is. Barátai azt állítják, hogy vállalta ezt a megalázást. Mindezt azért, mert a herceg megfenyegette őt, hogy osztrák hadbíróság elé állítja felségárulás vádjával, s akár megalapozott ez, akár nem, mindenképpen halálra ítélik. így is lehetett - hűtlensége a legnagyobb megdöbbenést okozta, ugyanakkor a legnagyobb sajnálkozást, úgy is mondhatnánk, a legnagyobb szánalmat ébresztette. Pulszky Ferenc Pulszky hűtlensége, ami szintén ebben az időszakban történt^ nem csekély szenzációt okozott, habár kevés embert döbbentett meg igazán. Már kora ifjúságától rendkívüli eszességet s nagy tudásszomjot mutatott. Különös vonása volt, hogy piócaként ragaszkodott ahhoz az emberhez, akiről feltette, hogy segítheti őt a felemelkedésben. Parazita pályafutását Deákhoz való ragaszkodásával kezdte. Deák számára semmi sem lehetett ennél hosszan-