Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány III. A Blackwell által összeállított jellemrajzok (folytatás)

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY III. 151 Batthyány Lajos Kortársaik nyilatkozataiban gyakran együtt szerepelt a „két Batthyány", utalva így rokoni kapcsolatukra és a párhuzamos politikai pályájukra. Közös ősük Batthyány Ádám (1609-1659) királyi főasztalnok, dunántúli főhadvezér, akit követően a család két ágra szakadt. A hercegi ágra, miután unokájának II. Ferenc császár 1764-ben, elsőszülötti örökösödéssel hercegi rangot adományozott és a grófi ágra, mely ismét tovább ágazott az éleskői ágra, a pinkafői ágra és a Zsigmondi ágra. Utóbbihoz tartozott Batthyány Lajos, a hercegi ághoz pedig Batthyány Kázmér, mint másodszülött.

55 Közéleti tevékenységük szinte egyidőben, hasonló indítással kezdődött és szinte párhuzamosan folytatódott Batthyány Lajos miniszterelnökségről történt lemondásáig. A példakép erejével mindkettőjükre Széchenyi hatott. Széchenyi műveiből Batthyány Lajosra különösen a Hitel gyakorlott nagy hatást. Érdeklődése egyre jobban a liberális és demokratikus eszmék felé fordult, melyet nyugati útjain tanulmányozott, ezeket igyekezett a magyar politikai életbe átvinni és hasznosítani. Az országgyűlésen a főrendi tábla ellenzéki oldalának kiemelkedő egyéniségévé váltak mindketten. Batthyány Lajos csakhamar a főrendi ellenzék elismert vezérévé, Kázmér egyik legmarkánsabb támogatójává vált. A közéleti szereplés érdekében mindketten ekkor tanultak meg magyarul. Nyelvtudásuk csakhamar olyan fokot ért el, hogy szónoklatukkal általános tetszést váltottak ki. A következő 1843/44-es országgyűlésen mindketten merészen és teljes nyíltsággal ellenzéki irányba fordultak, csakhamar Kossuthhoz csatlakoztak. Kázmér az 1844-ben Kossuth által létrehozott (Perczel Mór által kezdeményezett) Védegylet országos szervezetének elnöke lett. Lajos a megyei önkormányzatot sújtó kormánypolitika elleni harc során került közel Kossuthhoz 1845-ben. Együtt találjuk őket az ellenzék egyesítéséért és szervezeti keretek közé történő tömörítése érdekében kifejtett szervezkedések során is. Az 1846-os év e szervezkedések jegyében telt el. Közös fellépésüket adatok sorai bizonyítják. Deák rövid pesti tartózkodása idején júniusban ültek össze az ellenzéki vezetők a követendő taktika kialakítására. Augusztus 20-án a pesti megyeházán már országos pártértekezletet tartottak, a program kidolgozására küldöttséget választottak. A „Haladó Párt" elnevezésben állapodtak meg. A párt országos jellege ezután bontakozott ki. A népszerűsítő munkában is kivették részüket. A Nemzeti körben, de magánjellegűén is „diplomaticus ebédek adattak", melye55 Nagy Iván: Magyarország családjai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, Ráth Mór kiadása. 236255. o. ken komoly eszmecseré lett. Az ellenzéki pártnak Batthyány Lajos lett az elnöke. Az 1847-es országgyűlésre Kossuth Pest megye követévé történő megválasztásában Batthyány Lajosnak és Kázmérnak meghatározó szerepe volt. Az erkölcsi, politikai támogatáson kívül anyagilag is előmozdították az ellenzéki jelöltek megválasztását. 1848-ban már Batthyány Lajos és Kossuth a legnépszerűbb ember az országban. A reform országgyűléseken a szólás- és sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, az úrbériség megszüntetése, általában a rendi berendezkedés megszüntetése, a polgári demokratikus formák és tartalom kialakítása érdekében szálltak síkra. Az utolsó reform országgyűlésen a Batthyány Lajos és Kossuth által vezetett ellenzék, melynek egyik vezető egyénisége volt Kázmér is, győzedelmeskedett. Batthyány Lajos kormányának kinevezése, majd szentesítése után Kázmért csakhamar baranyai főispánnak nevezték ki, majd a horvát támadás idején királyi kormánybiztosi megbízatást is kapott. Miután baranyai birtokára költözött, kapcsolatukról írásos emlékek, hivatalos levelek maradtak fenn. Ezekből kitűnik, hogy a kormányfő hadszervezési tevékenységével párhuzamosan végrehajtotta a részfeladatokat, a nemzetőrség, a honvédség, illetve a sorezredek feltöltését. Számot adott arról is, hogy a kormányszervek vitája és a határozott döntés hiánya - sorezredeket szervezzenek-e, vagy honvéd zászlóaljakat - hogyan jelentkezett a gyakorlati szervezéskor. Személyes találkozásra már nem sok alkalom adódhatott. Batthyány Lajost lekötötték az ország és a kormány válságos helyzetéből adódó ügyek, Kázmér a baranyai ellenállást, majd az eszéki vár megtartását szervezte a helyszínen, az eseményeket így bizonyos értelemben távoli szemlélőként értékelhette. Jól látta, hogy Batthyány Lajos népszerűsége augusztus végére hanyatlóban volt, egyre inkább Kossuth népszerűsége határozta meg az eseményeket. Az erőteljes hadi szervezés ellenére Batthyány Lajos a fegyveres harcot nem akarta Ausztriával vállalni, ezért szeptember 11-én lemondott. A nádor ismét őt nevezte ki, de ezt a király nem szentesítette. Végső lemondásáig, október 2-ig ügyvezető miniszterelnökként dolgozott. Feszített légkörben élt. Kossuthtal szembekerült, az uralkodóházzal nem tudott kiegyezni. Az ország védtelenségének elkerülésére olyan intézkedéseket hajtott végre, melyeket a király nem szentesített. Népfelkelést rendelt el a Dunántúlon, 40 000 újonc kiállítására, 5 forintos papírpénz forgalombahozatalára, a fehérvári tábor ellátására, újabb alakulatok szervezésére stb. adott utasítást. Lamberg küldetésében a megegyezés lehetőségét látta, de miután a pesti tömeg meggyilkolta és Bécs-