Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)
Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete
220 TARJAN GABOR ben határozza meg a területet. 47 Kogutowicz a Zselic K-i határát a régi Somogy és Baranya megye határával adja meg, így szerinte 46 községből áll. 48 Nyiri Antal 49 nyelvészeti vizsgálatait Szenna és vidékére korlátozta, szerinte hagyományaihoz e terület népe ragaszkodik legjobban. Az egész dombvidék népnyelvét feldolgozó zselici nyelvatlasz készítése során Rónai Béla 50 a következő megállapításra jutott: „A Zselic elsősorban földrajzi táj. Vitatható és vitatott a táj etnikai egysége... Az északi Zselicben inkább kimutatható a magyar lakosság kontinuitása és a települések jelentős részének nevében a Zselic szó szerepel előtagként, sokan csak ezt a szűkebb tájat nevezik Zselicnek." Néprajzi szempontból a zselici magyarság a belsősomogyiakkal mutat a legtöbb rokonvonást. Az etnikai csoportok 51 és a tájnevek 52 meghatározásánál ide sorolták. Vargha Károly Délkeleti Zselic 53 című munkájában a németség településtörténetét és a magyar-német népzenei kapcsolatokat kutatta, a Zselic határait erősen kitolta kelet felé, a baranyai területekre. A Zselic déli részén élők a Szigetvár környékiekkel mutatnak szorosabb kapcsolatot. 54 Zentai János Baranya néprajzi csoportjainak meghatározásánál 55 e terület lakóit teljes egészében a szigetvidékiekhez sorolja. Kosa és Filep 56 a Zselicet önálló táji csoportként ismertetik, mely Somogy és Baranya között terül el. Etnikai képének megformálásában a magyarok mellett a németek és horvátok is szerepet játszottak. Kiemelik az extenzív állattartást és az archaikus paraszti kultúrát, mely az utolsó időkben alakult át. Jellegzetes magyar községeiként észak-zselici falvakat említenek. A Zselic neve Kogutowicz 57 megállapítása szerint más területekkel ellentétben a Zselic neve élő tájnév. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy a táj lakói magukat is zselicinek tartják. A „zselic" szó etimológiája viszont erősen problematikus. Filep István 58 „rác" szónak tartja, mely „magyarul annyit tesz mint kies, ékes, kellemetes". Győrífy György 59 a szintén szláv ,zelezo' - ,vas' szóból eredezteti; sőt a hajdani Zselic területét kiterjeszti a Mecsek vidékére is, ahol Vasas helynév található. A Pécsvárad fölött húzódó Mons Ferreus nevét is evvel hozza összefüggésbe. Más felfogások a ,Siliz' régi szlovén személynévből, a keltából, vagy a ,sil' 47 Filep I. 1858: 226. 48 Kogutowicz 1930: 216. 49 Nyiri 1939: 6. 50 Rónai 1965: 174. 51 Viski é. п.: 23. 52 Kádár 1941. térkép 53 Vargha 1941. 54 Kodolányi 1958: 166. 55 Zentai J. 1978: 541. - ,sün' régi magyar szóból eredeztetik. 60 Zsolt Zsigmond pécsi orvos és helytörténész a magyar avultavas-vas szó szláv fordításának útján próbál megoldást találni. Kopasz Gábor 61 a latin ,sil, siliz' sárga színű agyag jelentéssel magyaráz. Horváth Imre 62 a magyar ,szélső' szóból vezeti le a Zselic nevét, mivel itt voltak a Pannonhalmi Apátság szélső birtokai. Lehmann Antal 63 a Zselic természetföldrajzának monográfusa a szerb-horvát ,zelud' ,makk' szóból eredeztet. E magyarázat annál is valószínűbb, mivel a zselici erdő ősidőktől fogva a makkoltató sertéstartás területe volt. Az építkezést kialakító tényezők vizsgálata Ökológiai viszonyok Területünk természetföldrajzát Lehmann Antal 64 monografikusán dolgozta fel. A továbbiakban főleg e munkára támaszkodva a néprajzi vonatkozásokat emelem ki. A Dunántúl DK-i részén fekvő Zselici dombság 1140 km 2 nagyságú. É-on Külső-Somogy, K-en a Hegyhát és a Mecsek, D-en a Dráva-sík, NY-on Belső-Somogy határolja. A Zselic patakvö 1 gyekkel szabdalt, dombos tájai elütnek a szomszédos területektől, Belső-Somogy homokos síkjától, a Dráva-sík vízjárta lapályától, a Mecsek középhegység jellegű vidékétől, egyedül a Hegyhát hasonló hozzá. Geológiaüag a Zselic lösszel borított pannon tábladarabokból áll, közepén K-NY irányban hátság húzódik, itt található legmagasabb pontja a Hollófészek (358 m). A hátság alkotja az északi és a déli területek vízválasztóját, innen erednek a Kapós, illetve a Dráva felé folyó patakok. A patakvölgyek mentén itt-ott homokkőpadok bukkannak a felszínre. Néhol üveggyártásra alkalmas kvarctartalmú homok is található. Túlnyomórészt azonban pannóniai agyag, és ennek iszapos, löszös változata alkotja a felszínt. Zselici jellegzetesség az ún. löszmélyút, vagy horhó. Ez úgy keletkezik, hogy a kocsikerék vájta lösz a csapadékvíz és a szél hatására erősen kimélyül. A löszszerű lejtőüledék a téglagyártásra is kiválóan alkalmas. Sokfelé található a felszínhez közeli rétegben zsíros fazekas agyag is. A Zselic vízrendszerét számtalan északi, illetve déli folyásirányú kisebb patak alkotja. Ezek kis vízgyűjtő területűek és kishozamúak. Évszakos vízin56 Kósa-Filep 1975: 196. 57 Kogutowicz 1930: 215. 58 Filep I. 1858: 226. 59 Győrífy 1963: 383. 60 Kiss L. 1978. 61 Kopasz 1973. 62 Horváth 1979: 112. 63 Lehmann 1971: 6. 64 Lehmann 1971.
