Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete

A DÉL-ZSELIC NÉPI ÉPÍTÉSZETE 237 a füstöskonyha még többségben volt, a szabadkéményessel szemben. A füstelvezetés legprimitívebb formájára,

115 vagyis a lepadlásolatlan füstöskonyhára; ahol nem volt semmiféle füst- vagy szikrafogó, már csak a szőlőhegyi házak esetében emlékeznek. Lakóházaknál a konyhából a füst többféle módon távozhatott. Leggyakrabban a mennyezet sározatlan résein át szállt föl a padlásra, ahol a csonkakontyos oromzat vesszőfonadékán, vagy deszkázatán át jutott a szabadba. A füstölni valót is a padláson tárolták. A füst olyan vastag koromréteget alkotott a padlás gerendázatán és a zsupozaton, hogy az belülről nem gyúlhatott meg. A padlásdeszka egyébként szikrafogóul is szolgált. A füstöskonyhás házat jó melegnek tartották, ezért is ragaszkodtak hozzájuk hosszú ideig. A füst a padlásdeszkán kívül, a felezett konyhaajtó nyitott felső szárnyán át is kiszállt. Ismerünk olyan füstelvezetési eljárást is, ahol a konyhaajtó fölött kialakított füstlyukon át jutott a szabadba a füst. E megoldások a Dunántúl nagy területén voltak elterjedve a XIX. században.

116 23. Füstluk a konyhaajtó fölött - füstöskonyha maradványa, Vásárosbéc (ZJ) A füstöskonyában a tüz a fal melletti 50-60 cm magas, sárból rakott padkán égett. Ide nyílott a szobabeli szemeskályha szája is. A padkán cserépedényben, később háromlábú vasfazékban főztek. Kemence nélküli konyha csak a szőlőhegyi házaknál fordult elő. A kemence régi formáját púposnak, tojásformájúnak mondják. Ez vesszővázra épült tapasztassál.

117 A kemence a konyha közepén elhelyezkedő padkára került, szája előtt a padka kiszélesedett, itt is volt egy kis katlanos tűzhely. Ide lógott gerendára erősített vasláncról a jellegzetes balkáni formájú bog115 Barabás 1970: 277. 116 Barabás 1970: 279. 117 Gönyey 1931: 95-96. rács - a rézvasfazék. A bográcsos főzés már a múlt században kivándorolt a szőlőhegyi házakba. A déldunántúli háztípus tüzelőjére utaló egyéb szerszámmal (sütőharang, tűzfúvó cső) területünkön nem találkoztunk. A kemence későbbi formája hasábalakú, a múlt század 60-as éveinek innovációs hullámával terjedt el. A későbbiekben a konyhai, kenyérsütésre szolgáló kemencék különféle sütő-főző alkalmatosságok hozzáépülésével bővültek; takaréktűzhely; kalács, rétes sütésére szolgáló ren, pároló katlan stb. 24. Szabadkéményes konyha, hasábalakú kemencével, ma is használatban, Somogyviszló A fejlődésnek másik vonalát tekintve azt tapasztaljuk, hogy a kemence az udvarra vándorol, vagy itt is épül. Ez általában újkeletű megoldás. Találkozunk olyan magyarázattal, mely szerint a régi konyhai kemencék csak az aszalás és a lepényfélék sütésére szolgáltak, a hasábalakú konyhai és az udvariak ellenben a kenyérsütésre. Feltehető, hogy ez a magyarázat a kenyérsütés kései elterjedésére is utal. A múlt század 60-70-es éveiben jelentek meg területünkön a füstelvezetés fejlettebb formáját jelző szabadkéményes konyhák. A szabadkéményt mászókéménynek, a konyhát hideg, vagy szabad konyhának nevezik. A szabadkémény és a konyha boltozatos mennyezete, mint már említettük téglából épült.