Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete

238 TARJÄN GABOR A szabadkéményes konyha tüzelőberendezése változatos formát mutatott. Két oldalt padkák voltak, ide nyílott a szobabeli kályhák szája. A hasábalakú, lapostetejű kemence a hozzáépített tartozékokkal a konyha közepén állt. A kémény alatti részt a kb. 150 cm magasságban húzódó medvegerenda választotta el a konyha többi részétől, illetve a belső pitvartól. A szabadkémény időszaka viszonylag rövid volt, mert a század elején megjelentek a zárt füstelvezetést biztosító cilinderkémények. A zárt kémény megjelenésekor a kemence vagy a sarokba vándorol, vagy az udvarra telepítik. A teljesen füsttelenített meleg konyhában gyakran már gyári csikósparheltot, majd takaréktűzhelyet használnak. A konyhát kikövezik és városi minta szerint rendezik be. A szobai tüzelőberendezéseket nézve, századunk elejéig általánosnak mondható a szemeskályha használata. A kályhaszemeket hedrehelyi fazekasok készítették.

118 A kályhák magassága 150 cm körül volt, formailag több változat ismert, melyekre még viszszatérünk. Belsejük üreges volt, járatokat nem alakítottak ki bennük. A kályhákat a konyhából fával 25. Szemeskályha, belső fűtésűre alakítva, Vásárosbéc (ZJ) fűtötték és igen jól tartották a meleget. A cilinderkémény építésekor a kályhákat szobából fűthetővé alakították. Századunk elején a módosabb házaknál megjelent a táblás cserépkályha. A szemeskályhákat megkülönböztetésül paraszt kályhának, ezeket meg úri kályhának nevezték. A táblás kályhacsempék gyakran a Zsolnay gyárból származtak. Legtöbb helyen elbontották a szemeskályhát és a szobában is rakott tűzhelyet készítettek, mely takaréktűzhelyet és rent foglalat magában. A rakott tűzhely falában gyakran kályhaszemeket is beépítettek. 26. Kályhaszemekből rakott tűzhely, ma is használatban, Somogyhárságy szőlőhegy A tüzelőberendezések és a füstelvezetés vizsgálalata azt mutatja, hogy kutatott községeinkben a különböző házterületekre jellemző elemek erősen keverednek. A múlt század eleji állapot mindenesetre sajátos, igen archaikus formára utal. A fejlődés vonalának ismerete arra enged következtetni, hogy a tüzelőberendezések korai formája állt rokonságban az ún. alsó-dunántúli tüzelővel, a később bekerült elemekkel azonban más házterületekhez integrálódott.

119 119 Barabás-Gilyén 1979: 72.