Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete

236 TARJÄN GABOR ködött Somogyhárságyon. A környék táji munkamegosztásában elsősorban ők játszottak szerepet különféle szolgáltatásokkal.

112 Lakóépületek Alaprajzi fejlődés E kérdés vizsgálatánál a legkorábbi állapotot a terepgyűjtés és az irodalom segítségével vázolhatjuk föl.

113 Eszerint területünkön a XIX. század elején még kétsejtű házak álltak, szoba-konyha elrendezésben. A lepadlásolatlan konyhában szabadtűzhely volt, láncon lógó bográcsban főztek és innen fűtötték a lepadlásolt szobában álló, mázatlan szemekből rakott, kemenceként is használt cserépkályhát. Mindkét helyiség a füsttelenítés céljából külön ajtóval nyílott a szabadba. Ilyen épületek a szőlőhegyekben, a hajdani szállások emlékeiként századunkig fennmaradtak. Az alaprajzi elosztás az említettel megegyezett, csak a tüzelőberendezés vált fejlettebbé. Még napjainkban is találkozhatunk szőlőhegyi házaknál sárpadkás tűzhellyel, szikrafogóból alakított szabadkéménnyel, kályhaszemekből rakott tűzhellyel. A XIX. század közepén terjednek el nagyobb számban a háromosztatú (szoba-konyha-szoba) lakóépületek. Ezek körülpitvarosak (homloktornác) voltak. Előfordult olyan megoldás, melynél a második szoba előtt nem volt tornác, hanem a szoba az épület teljes szélességét elfoglalta (tört tornác). Ebben az esetben a hátsó szoba ajtaja a tornác végén nyílott. E változat utalhat a korábbi kétsejtűságre.

114 Általában a tornác a homlokzati oldalon is folytatódott (oromtornác), ide került a mestergerendához támasztott padlásfeljáró létra. A helyibégek ekkor is még külön-külön a tornácról nyíltak, mivel a füstöskonyha még általános volt. 22. Elhagyott, körülpitvaros talpas ház, Vásárosbéc (ZJ) 112 Andrásíalvy 1978. ш Gönyey 1931. 114 L. Imre 1973: 231. Területünkön a hátsó helyiséget gyakrabban szobának, ritkábban kamrának használták. Ha szobának használták, itt is a konyhából fűthető kályha állt. A nagycsalád rendszer idején sokhelyen mind a két szobát lakták, később mikor a család szétvált az első szobát tisztaszobának rendezték át. A múlt század végéig gyakran a lakóház mögött épült kéthelyiséges kamrában is aludtak. A tisztaszoba intézmény, mint a paraszti reprezentáció jellegzetes formája, az 1870-es években jelent meg, a nagyobb földterülettel rendelkező református családoknál. Ekkor a hátsó szoba lakószobává válik. Az építkezés nagyarányú megváltozásával, a faépítkezésről a föld- és a téglaépítkezésre való áttéréssel, a tüzelőberendezések fejlődésével átalakult a ház alaprajzi beosztása is. Az innovációk az 1860-as évektől jelentkeztek. A szabadkéményes házaknál, a mellvédes tornácról egy ideig még külön nyílnak a helyiségek, de nemsokára megjelenik a belső pitvaros ház, melynek csak egy bejárata van. Ekkor tűnik el a tornác, hogy majd később helyet adjon a városi hatásra jelentkező verandának. A múlt század második felében megjelennek az udvari fúrt pincék. (A szőlőhegyen jóval később, csak századunkban terjednek el!) A pincét - meredek telek esetén a ház alatt fúrják. Így több esetben kétszintes jellegű homlokzat keletkezik. A jómód jeleként a század vége felé az épületet az udvar irányában több helyiséggel bővítik; szobákat, kamrákat építenek a ház végéhez. Amikor a szabadkéményt a cilinderkémény váltja föl, hogy a húsfélék füstölését valamilyen módon biztosítsák, kis hidegkonyhát toldanak a ház végéhez. Ezek a mai napig használatban vannak. Főként Somogyhárságyon figyelhető meg a század elején kialakult épülettípus, melynél a házhoz merőlegesen hozzáépül az istállós pajta. így alakul ki az egy fedél alatt álló L alakú épület, a négyzetes udvar. A jelenség a környező falvakra is átterjed, de máshol nem válik általánossá. Századunkban jelennek meg a városi mintára épült fordított házak. Itt már a belső elrendezés egyáltalán nem hagyományos, bár gyakran egybeépítik a régi ház elbontatlan hátsó részével. Az új házat már városi minta szerint, reprezentatív jelleggel használják, a régi ház maradványa ellenben gazdasági funkciókat tölt be. Ugyanez elmondható a legutolsó időszak kockaházas lakóházainak elrendezéséről is. Tüzelőberendezések és füstelvezetés Területünkön a füstelvezetés archaikus módjának hosszú ideig való fennmaradását jelzi, hogy az utolsó füstöskonyhákat a hatvanas években szüntették meg. Adataink szerint a múlt század végén