Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1944-1958 KÖZÖTT 201 5. Az értékesítés alakulása kézheti, amit újabb robbantással tovább lehet rontani. A kicsipkézett sziklafal viszonylag sok robbanóanyaggal viszonylag kevés követ ad, továbbá a csipkés munkafal alatt dolgozni életveszélyes, az ilyen helyzet a további munka gátja lehet. Szeép Zoltán volt kőbányavezető sem értett egyet az eljárással a korabeli technika és technológia mellett. A robbantásnak ez a technilógiája még 1963-ban sem volt megoldottnak tekinthető, bár már nagymértékben alkalmazták, azonban kivitelezésük sem műszaki, sem biztoságtechnikai, sem gazdasági szempontból nem érte el a kívánt szintet.

56 Komlón tudtunkkal az első időszakban halálos áldozatot is követelt ez az eljárás. Komlón a leírtak ellenére alkalmazták, és eredménye a termelés növekedésében tükröződött is. 1957-ben, a nagykamrás robbantás bevezetéséig, a kőbányában havonta 9500-10 000 tonna követ termeltek. Ennek a mennyiségnek a jelentős növekedése következett be az új robbantási eljárás által. 1958-ban, november 18-án fejezték be éves tervüket a kőbánya dolgozói. Az év végéig még terven felül 60 ezer tonna követ termeltek ki. Évi tervüket így 112'%-ra teljesítették.

57 Az 1958-ban általánossá váló nagykamrás robbantások jelentőségét szemlélteti a következő adat is. 1958. júliusában a kőbánya 115,3%-ra teljesítette tervét. Ezzel 960 vagonnal több követ adtak. Az egy évvel korábbi, azaz az 1957. júliusi tervükhöz viszonyítva ez 68%-os növekedés volt.

58 1958. negyedik negyedévében 74 948 tonna követ termeltek, közel annyit, mint 1956-ban egy év alatt.

59 Az egy munkásra jutó termelési érték 36 914 Ft volt abban az évben. Itt jegyezzük meg azt is, hogy a nagykamrás robbantások szükségszerűen követelték meg, hogy a bánya képe jelentősen megváltozzon. A háború előtt kialakított 6 szintes művelés nem felelt meg az új robbantásnak. Ezért 2-2 szintet összerobbantottak, és a bányaművelést 3 szinten folyatták tovább. 1945-ben 238 munkanap volt a kőbányánál és 112 napon folyt termelés, 126 napon át pedig javítás, fenntartás.

60 1946-ban a termelési napok száma 188ra nőtt, a javítási és fenntartási napok száma 67-re csökkent. így az összes munkanapok száma 255-re nőtt. További ilyen adatunk időszakunkról sajnos csak egy van : 1958-ban a munkások által teljesített munkaórák száma 467 854 óra volt, ami megfelel nagyjából a háború előtti ilyen adatnak. (1939-ben 541 904 óra.) 56 Vajda László: A kőbányaipar néhány robbantástechnikai problémája. Építőanyag, 15. évfolyam, 1963. 2-3. sz. 57 Teljesítették vállalásukat a kőbánya dolgozói. Üj Komló, 1959. január 3, 58 A kőbánya túlteljesítette július havi tervét. Űj Komló, 1958. augusztus 20. 59 Termelési kimutatások havi bontásban. Komlói kőbánya irattára. 60 Az 1945. évi mérleg. Kelt: 1946. február 13-án. A termeléshez hasonlóan ingadozó képet mutatott az értékesítés is a kőbányánál. A háború széttörte azt a láncolatot amelyik korábban alakult ki a kő eladására - megvételére. A háború után új és régi vállalatok, intézmények, a legtöbb esetben új emberekkel, új nézetekkel és szempontokkal álltak hozzá a kő vásárlásához. A kőbányának ezekkel előröl kellett a kapcsolatteremtést kezdenie. A helyzetet nehezítette, hogy a kialakult kőárak mellett az eladó nem érezte magát érdekeltnek a termelésben és az eladásban. Átfogó rendelkezések híján helyi kezdeményezések voltak csak az árak szabályozására. így pl. a Segélyalap 1945. július 4-én felhatalmazta Péntek Lászlót arra, hogy „ ... tisztes, polgári haszon számítása mellett állapítsa meg mindenkor az árakat. . .",

61 így próbálva meg lépést tartani az inflációval. Szeép Zoltán visszatérte után szintén ezt a lehetőséget kérte a segélyalaptól. 1945. augusztusában szerzünk tudomást arról, hogy a vevők érdeklődése elfordult az andezittől, és ezzel együtt fellendült a mészkő vásárlása. 1945. harmadik negyedévében jószerével a Megyefai Mészkőbánya bevételeiből élt a komlói kőbánya.

62 A kőárak megállapítása tekintetében hangzott el akkoriban olyan vélemény is, hogy az 1938. évi árak 40-szeresével szabad csak dolgozni, az alatt nem.

63 Összegezve az 1945. évet: mindössze 5 894 tonna követ adott el a kőbánya.

64 Márciusban pl. csak 37,7 tonnát. A legtöbb követ februárban értékesítették, 543 tonnát. Kik voltak az üzem fontosabb vásárlói? A MÁV részére rendelt követ a szovjet katonai parancsnokság, és mint már szóltunk róla, ez a megrendelés 510,2 tonna kő elszállítását jelentette. A Pécsi Államépítészeti Hivatal 796,7 tonnát rendelt, a szekszárdi hivatal 654 tonnát. A MÁV Pécsi Igazgatósága 304,5 tonna követ kapott. Aránylag „nagy" Volt a helyi megrendelés is: 224,7 tonna, és ezen felül még épületkőből is rendeltek Komlón. Szalay és Kis kaposvári vállalkozók 248,6 tonna követ kaptak. Egy Szűcs nevű szentlőrinci megrendelő 60,5 tonna követ vett a kőbányától. A Pécsi Államépítészeti Hivatal Abaliget, Bakóca, Godisa, Hird, Komló (mánfai út). Magyarszék, Pécs (kaposvári út), Sásd, Szászvár, Üjdombóvár, Vajszló helységekbe vitt követ útépítkezési munkák fedezésére.

63 A Székesfehérvári Államépítészeti Hivatal Sárbo61 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1945. július 4-i ülésének anyaga. 02 A Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1945. augusztus 29-i ülésének anyaga. 63 Uo. 64 Termelési és szállítási kimutatás, 1945. 65 Az 1945-ben elszállított kőanyagokról.