Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1944—1958 KÖZÖTT CSERDI ANDRÁS Korábbi dolgozatainkban már bemutattuk a Komlói Kőbányaüzem történetét 1928-tól, a megalakulásától, a felszabadulást megelőző közvetlen időszakig.

1 A következőkben Komló felszabadulásától kísérjük figyelemmel az üzem sorsát, úgy ahogy azt a rendelkezésünkre álló források lehetővé teszik. A téma kifejtésénél nehézséget okozott, hogy az üzem bizonyos időszakáról gyakorlatilag nem állt forrásanyag a rendelkezésünkre.

2 I. A komlói andezitbánya a {elszabadulás időszakában A Komlói Kőbányaüzem felszabadulása Komló felszabadulásának szerves része volt. A falu, és annak megközelítőleg 3900 lakosa 1944. november 29-én szabadult fel.

3 Bár jelentősebb harci tevékenység nem történt Komló környékén, a háborús zűrzavar és kapkodás szele megérintette Komlót is. Az 1944. évben rohamosan zuhantak a termelés mutatói. Már láttuk, hogy a termelés és a szállítás igen nehéz helyzetbe került.

4 A pénzrom

1 ás fokozódott, ugyanakkor a termelés és eladás feltételei is romlottak. A kőbánya a munkások és tisztviselők részére segélyeket juttatott, ami tovább rontotta a bánya amúgy is rossz pénzügyi helyzetét. 1944. októberében pl. a tisztviselők kaptak rendkívüli segélyt, a havi törzsfizetésük 50%-át. Ugyanakkor a családtagok után is rendkívüli segélyt szavazott 1 Janus Pannonius Múzeum Évkönyve A komlói kőbányászat kezdete (22./1977.) A komlói kőbányászat 1929-ben (23./1978.) A komlói kőbányászat 1930-1933 között (24./1979.) A komlói kőbányászat 1934-1939 között (25./1930.) A komlói kőbányászat 1940-1944 között (26./1981.) 2 A forrásanyag egy, kisebb része, a Baranya megyei Levéltárból (BraL) való. Jelentősebb anyag származik a Komlói Kőbányaüzem irattárából. Mivel az adatok nagyobb része innen való, az ilyen anyagoknál nem tüntetem fel a kőbánya nevét. A kőbányában az erre az időszakra vonatkozó források több helyen voltak fellelhetőek, az irattári anyag rendezetlen volt. Ezt munkám során megpróbáltam legalább évek szerint összegyűjteni. Sok volt a mindenféle jelzet, cím és aláírásnélküli feljegyzés, utasítás. Egyes időszakokról nem állt még ilyen anyag sem rendelkezésre. Mindenek előtt idetartozott a KOMI időszaka, de más esetekben meg a kőbánya vezetősége, személyenként 144 pengőt.

5 Az üzem pangása arra késztette a vármegyét, hogy 1944. október 1-től б napi határidővel felmondjanak Lengyel György üzemvezető helyettesnek.

6 A szovjet csapatok bevonulását megelőző napokban a kőbánya addigi vezetője, Szeép Zoltán, nyugatra menekült. Tettét a jövőtől való félelem és a bizonytalanság motiválta. A vezető nélkül maradt üzemben a zűrzavar csak fokozódott. A szovjet csapatok bevonulása előtti napon a kőszénbánya és a villamoserőmű vezetői és tisztviselői is elhagyták Komlót. A különvonat, amelyik a komlói vasútállomásról indult, magával vitte többek között azokat az alkatrészeket és gépeket is, amelyek az erőmű 2000 és 2600 KW-os motorjait működtették. így 1944. december 19-én, - igaz, csak javítások után -, egy 1000 KW-os és egy 500 KW-os motor tudott üzemelni. Bár a veszteség anyagilag elsősorban a szénbányát érintette, hiszen a berendezés az övé volt, de károsodott közvetve a többi üzem és vállalat is, mert a felszerelt új berendezés teljesítménye nem volt elegendő ahhoz, hogy ellássa őket maradéktalanul villamos árammal. A kőbánya, mivel gépeinek mozgatásához az erőmű által termelt áramot használta, nem tudott dolgozni. S ha tudott volna is: a szénbánya ekkor kb. 800-1000 vagon szenet tárolt vagonhiány miatt.

7 Lényegében tehát november 27-e óta nem folyt termelés a bányában. Ezért az üzem munkásainak egy is fordultak elő problémák. Ennek oka volt, hogy az átszervezéskor, ami több volt, vagy a régi gazda elvitte magával az iratokat, vagy az új gazda dobta azokat ki. Az államosításkor is elég jelentős mennyiségű iratot vittek el Komlóról teherautón, nem tudni, hogy kik. Az iratok egy részét 1956-ban elégették. 3 Nem egyértelmű. Az arról az időszakról szóló munkákban 30-a is előfordul. Nem feladatunk tisztázni a kérdést, a 29-e mellett döntöttünk, mivel az tűnik hihetőbbnek. 4 Lásd : Cserdi András : A komlói kőbányászat 19401944 között. JPM évkönyv, 26. 1981. 5 Feljegyzés a kőbánya irattárából. 6 Feljegyzés a kőbánya irattárából. 7 „Kedves Laci Bátyám"-nak címzett levél a kőbánya irattárában. A levél Lengyel György információira hivatkozik. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1982) 27: 195-207, Pécs (Hungária), 1983.