Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány II. A Blackwell által összeállított jellemrajzok

FÜZES MIKLÓS harcokról írt, Klapka nem habozott Nagy Sándor „Buda ostroma hősének" nevezni. Nem volt tiszt, aki nagyobb ügyességet, bátorságot mutatott volna ekkor, mint Nagy Sándor és még Görgei sem mondott rá egy szót sem. Az egyetlen utalását az ostromról szóló beszámolójában tetté a következő száraz megjegyzés tormájában: „Fél óra múlva kaptam a jelentést Nagy Sándortól, hogy az erőd és a vár a mi tulajdonunkban van már, és Henzi lőgenerális halálosan megsebesült (Mem. II. 92.) Seregünk főtisztjei között kiemelkedett vakmerő bátorságával Guyon és Nagy Sándor, s éppen ezért különösen alkalmasak volcak a veszélyes vállalkozásokra. Nyilvánvaló, hogy Görgei tökéletesen tudatában volt érdemeinek. Ez abból a tényből is lácszik, hogy ő többször elmondta Guyonnak, hogy erőltesse a branyiszkói átkelést (BRANYISZKU PASS), és Nagy Sándornak, hogy rohamozza meg Buda tálait. Nyilvánváló az is, hogy megvetendő emlékiratában megkísérelte bemocskolni kaionai reputációjukat, különösen azért, mert ők ketten nagy hírnévnek örvendtek és nagyon népszerűek voltak a seregben. Nos, mindez olyasmi, ami csak egy kimondhatatlanul aljas embertől várható el. De még többet is tesz. (ti. Görgei). Megmutatkozik ez abban is, hogy amikor kettőjükről, de különösen, ha Nagy Sándorról beszél, nem talál olyan kitejezést, amely elég aljas lenne; olyan becsületsértést, mely eléggé gyűlölködő lenne. Olyan gyűlölködő rosszindulatot mutat, mely könnyen magyarázható. Guyon, miután viszszautasította a Buda ostroma alatt Nagy Sándor és Dembinszky ellen tolyó intrikákban való részvételt, ielhívta a kormány ügyeimét a Nagy Sándorral szembeni kétértelmű viselkedésére. Ez egyenesen azt mutatja, hogy Guyon erősen gyanakodott arra, hogy Görgei az áruló szerepét játssza, s ez a gyanú a későbbi események tényében sem bizonyult alaptalannak. Néhány nappál az események után egy osztrák folyóirat - az udvar félhivatalos lapja - Buda elestét a parancsnok, azaz Henzi árulásának tulajdonította. Ilyen hát az udvar és a nemzet hálája! Henzi természetesen az áruló szerepét játszotta, nemcsak az osztrákok, hanem a magyarok szemében is. Feleségül vett egy magyar hölgyet, aki Kossuth távoli rokona volt. Henzi származása szerint svájci, belépett a hadseregbe, s mint magyart nevezték ki Peterwarden erőd parancsnokának. Éppen ki akarta szolgáltatni az osztrákoknak, amikor a katonái teltedezték a tervét, és fegyveres kísérettel vitték Budára. A kormány elrendelte, hogy állítsák hadbíróság elé, de Henzinek sikerült elérnie, hogy beszélhessen Kossuthtal. Magát a tisztek közötti féltékenység áldozatának tettette, s bizonygatta, hogy ő jó hazafi. Végül Kossuth hozzájárult ahhoz a kéréséhez, hogy a bírósági tárgyalást elhalasszák és engedélyezte azt is, hogy a fővárosban legyen börtönben. Ez a magyarázata annak, hogy őt otthagyták, amikor a többi hadifoglyot Debrecenbe szállították. Henzi úgy hálálta meg ezt az elnéző bánásmódot, hogy osztrák szolgálatba lépett, amikor Windischgrátz elfoglalta a fővárost. 20. Lásd a 20. oldalon. 21. A Zichy-ügy gyalázatos volt mindenki számára, és bonyolult is. Görgei, mint mar említettem (Lásd a 20. oldalt) tulajdonképpen megyilkolta szegény grófot, amikor Vásárhelyi, Görgei egyik tisztje kifosztott egy kastélyt. Vásárhelyi volt az, aki egy bacchanáliánál is undorítóbb dáridót rendezett egy csomó elvetemült némberrel Zichy püspök veszprémi kastélyában. Miután Vásárhelyi és cimborái sok értékes dolgot összeharácsolták, Kossuth az ingóságokat Pestre vite.te, ott Madarász és alárendeltje, Hajnik Pál őrizetére bízta. Hajnik Pál volt az, aki emlékezetes hírnevet szerzett Angliában azzal, hogy részt vett annak az elhagyatott nőnek az üldözésében, akit von Beck bárónőnek hívtak. A vagyontárgyak négy okiratban vannak feljegyezve, s természetesen állami tulajdonba vétettek. Ha Zichy Ödönt törvényes módon állították volna bíróság elé és ha törvényes bíróság döntött volna ügyében, az államnak kétségtelenül joga lett volna elkobozni a vagyonát. De véleményem szerint nem ez volt a helyzet. Ezt a vagyonlefoglalást csak törvénytelen cselekedetnek tarthatom. Mindamellett ez nem érinti a mostani kérdést. Mint elkobzott vagyontárgyak, ezek természetesen a rendőrség főnökére. Madarászra ruháztattak át. Maga a vagyon csodálatosan díszített, drágakövekkel kirakott (lásd a 10. jegyzetet) magyaros ruhákból, gazdagon és gondosan megmunkált fegyverekből, műtárgyakból állt. S amikor a vagyontárgyakat tartalmazó dobozokat a bírói testület Zichy Edmund grófnak, az elhunyt bátyjának elszállította, 1948. szeptember 22-én, az értéktárgyak tele hiányzott. Világosan bebizonyosodott, hogy ezeket eltulajdonították, más szavakkal, hogy Madarász és társai ellopták. Utólagos jegyzetek és megjegyzések ]. A. B. 1865. A) Kézirat 2. o. (Előszóhoz) Lásd J. A. B. „Magyar szokások" 27. számú jegyzetet. B) 47. o. A szerző a jellemrajzok után több fejezetet szentel Görgey hadműveleteinek és politikai magatartásának, s „az igazolt tényeket pártatlan vizsgálat alá veti". Többek kőzött azt a megállapítást, amely feltételezi, hogy Görgey „tökéletesen alkalmatlan volt egy sereg vezetésére" sajnos bizonyítékok támasztják alá, nem vitatható. Hozzátettem egy másik részletet is, mely főleg Buda heves ostromával togalkozik, ez Görgei jellemének megvilágítására szolgál. 20. 21. B)