Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány II. A Blackwell által összeállított jellemrajzok

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY II. 157 Gróf Széchenyi István Batthyány Kázmér nemzeti érzésének kibontako­zását, politikai pályájának irányát, unokatestvéré­hez, Batthyány Lajoshoz és sokan másokhoz hason­lóan a példamutatás erejével meghatározta Széche­nyi, akivel a tárgyalt korszakban mindvégig szemé­lyes kapcsolatban állt. Eszmei és politikai fejlődésé­re azonban egyre inkább Wesselényi Miklós és Kos­suth Lajos van hatással. 12 Széchenyi nem ismerte fel a Batthyány Kázmér által vezetett Védegylet gazdasági jelentőségét, s nem gondolt azzal sem, hogy a Védegylet az Ellenzék számára jó szervez­kedési lehetőséget tud biztosítani. A vasútépítés vitájában Kossuthtal a Vukovár-Fiumei vasútvonal kiépítését szorgalmazták, így gondoltak a magyar gabonának piacot szerezni. Köztudott, hogy a Bu­dapest centrikus hálózattal végül is Széchenyi el­képzelése valósult meg, de ez a koncepció csak jóval később győzedelmeskedett. Széchenyi maga ismerte el, hogy Batthyány politikai felfogása tőle balra áll, ez a szabadságharcban vitt szerepükből is nyilvánvaló. Batthyány Lajos kormányában viselt miniszterségéről történt lemondásával Széchenyi gyakorlati politikusként végzett pályafutása véget­ért, Batthyány Kázméré viszont ezután bontakozott ki igazán. A trónfosztás után vállalni tudta a Sze­mere-kormányban a külügyminiszteri szerepet is. A szabadságharc ügyét az utolsó pillanatig szolgál­ta, sőt részese volt Kossuth utolsó kétségbeesett próbálkozásának, a Komáromba küldött felhívás egyik aláírójaként. Tóth Lőrinc a közzétételkor a Széchenyiről írta­kat több esetben méltánytalannak tartja és meg­védi őt. Avval menti Batthyányi, hogy amikor a jellemzést írta politikai pártszenvedélyek befolyá­solták. 13 Mindez valótlan, tudjuk, hogy visszaem­lékezéseit az emigráció idején írta, éppen Kossuth­tal történt szembefordulása után. Az utolsó bekez­dés alapján inkább úgy véljük, hogy a jövőt a Széchenyi-féle elképzelés érvényesülésében látta. (Széchenyi István jellemzését lásd az I. Bat­12 Széchenyi munkásságáról legújabban lásd Kosáry Domokos: Széchenyi Döblingben. Magvető Kiadó Bu­dapest, 1981. Spíra György: Széchenyi a negyvennyol­cas forradalomban. Akadémiai Kiadó Budapest, 1979. Széchenyi István: Napló. Gondolat, 1978. Vukovár-Fiu­me vasútvonalról: 1081-1082, 1095-1096, 1129-1131, 1192; Védegyletről 1055, 1146; Politikai hovatartozásá­ról 1186-1197 oldalak. 13 Tóth Lőrinc: im. ** Ploetz Adolf: Robot és dézsma, erkölcsi és anyagi, mező és státuszgazdasági tekintetben. Pest, 1845. 15 Barta István : Kossuth Lajos az utolsó rendi ország­gyűlésen 1847-48. Akadémiai Kiadó Budapest, 1951. Tit­kosrendőri jelentések 89, 230-231, 253, 257, 263, 489­490. oldalak. 16 Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. Saj­tó alá rendezte Szabó T. Attila. Erdélyi Szépmíves Céh 1939. 95-97. oldalak. thyány Kázmér emlékiratának sorsa с tanulmány­ban. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26/ 1981. Pécs, 1982. 135-144. old.) Bezerédj István A reformkori mozgalmak során mindketten nem­csak szavakban küzdöttek a haladásért, hanem igye­keztek elveiket a gyakorlatban is megvalósítani. Batthyány Kázmér Bezerédj nyomdokain haladt az örökváltság szerződések megkötésekor. Bezerédj után sorrendben ő a második a földbirtokosok kö­zül, aki több falujával szerződésre lépett. A robot és dézsma káros voltát bizonyító pályaművek is említik Bezerédj példáját. 14 Együtt vettek részt az ellenzéki szervezetet kialakító tárgyalásokban, a reformkori országgyűléseken a liberális ellenzék munkájában. 15 Közös vonásuk, hogy a szabadságharc mellett vé­gig kitartottak. Bezerédj az országgyűlés munkájá­ban igen aktív volt. Nézetei a békepártéhoz volt ha­sonló, ennek ellenére kötéláltali halálra ítélték őt is, de felmentették. Népszerűsége ellenére a memoár írók keveset fog­lalkoztak személyével. Személyes tulajdonságait egységesen ítélik meg, becsületességében senki sem kételkedik, emberbaráti nézeteit csodálják, legfel­jebb fantasztikusnak tartják. Az örökváltságszerző­déssel kapcsolatos tevékenysége a földbirtokosok többsége körében nem aratott tetszést. Az ellenvé­leményt tartalmazza Pálfy János visszaemléke­zése. 16 Batthyány megítélése konfliktusmentes, Bezerédj humanista megnyilatkozásait csodálja, köztársasá­gi nézeteit ha nem is helyesli, de tőle elfogadja. Történetírásunk Bezerédj munkásságát egyértel­műnek tekinti, kiemeli az örökváltsággal, a közte­herviseléssel, a szociálpolitikai kérdésekkel kapcso­latos nézeteit és gyakorlati tevékenységét. A Deb­recenben majd Szegeden folytatott politikai mun­káját mérsékelten liberálisnak, a béke érdekében megegyezésre hajlónak tartja. 17 17 Barta István: Bezerédy István. Élet és Tudomány. XII. évf. 4. szám. 1957. január 30. Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet 210. oldal. Magyarország Története 1790-1848. Szerk. Vörös Károly. Akadémiai Kiadó Bu­dapest, 1980. 672, 702, 727, 769, 774, 885, 928, 951, 1208, 1289. oldalak; Magyarország Története 1848-1890. Szerk. Katus László. Akadémiai Kiadó Budapest, 1979. 249, 278, 348, 421. oldalak. Csengery Antal: Magyar szónokok és státusférfiak. Pest, 1851. Leopold Samu: Bezerédj az örök igazság. Budapesti Szemle 1897. Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Budapest, 1971. Bodnár István-Gárdonyi Albert: Bezerédjy István. Bezerédj István és a szekszárdi Kaszinó. Emlékkönyv Bezerédj István szobrának leleplezési ünnepén. Szerk. Bodnár István.

Next

/
Thumbnails
Contents