Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány II. A Blackwell által összeállított jellemrajzok

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY II. 157 Gróf Széchenyi István Batthyány Kázmér nemzeti érzésének kibontakozását, politikai pályájának irányát, unokatestvéréhez, Batthyány Lajoshoz és sokan másokhoz hasonlóan a példamutatás erejével meghatározta Széchenyi, akivel a tárgyalt korszakban mindvégig személyes kapcsolatban állt. Eszmei és politikai fejlődésére azonban egyre inkább Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos van hatással.

12 Széchenyi nem ismerte fel a Batthyány Kázmér által vezetett Védegylet gazdasági jelentőségét, s nem gondolt azzal sem, hogy a Védegylet az Ellenzék számára jó szervezkedési lehetőséget tud biztosítani. A vasútépítés vitájában Kossuthtal a Vukovár-Fiumei vasútvonal kiépítését szorgalmazták, így gondoltak a magyar gabonának piacot szerezni. Köztudott, hogy a Budapest centrikus hálózattal végül is Széchenyi elképzelése valósult meg, de ez a koncepció csak jóval később győzedelmeskedett. Széchenyi maga ismerte el, hogy Batthyány politikai felfogása tőle balra áll, ez a szabadságharcban vitt szerepükből is nyilvánvaló. Batthyány Lajos kormányában viselt miniszterségéről történt lemondásával Széchenyi gyakorlati politikusként végzett pályafutása végetért, Batthyány Kázméré viszont ezután bontakozott ki igazán. A trónfosztás után vállalni tudta a Szemere-kormányban a külügyminiszteri szerepet is. A szabadságharc ügyét az utolsó pillanatig szolgálta, sőt részese volt Kossuth utolsó kétségbeesett próbálkozásának, a Komáromba küldött felhívás egyik aláírójaként. Tóth Lőrinc a közzétételkor a Széchenyiről írtakat több esetben méltánytalannak tartja és megvédi őt. Avval menti Batthyányi, hogy amikor a jellemzést írta politikai pártszenvedélyek befolyásolták.

13 Mindez valótlan, tudjuk, hogy visszaemlékezéseit az emigráció idején írta, éppen Kossuthtal történt szembefordulása után. Az utolsó bekezdés alapján inkább úgy véljük, hogy a jövőt a Széchenyi-féle elképzelés érvényesülésében látta. (Széchenyi István jellemzését lásd az I. Bat12 Széchenyi munkásságáról legújabban lásd Kosáry Domokos: Széchenyi Döblingben. Magvető Kiadó Budapest, 1981. Spíra György: Széchenyi a negyvennyolcas forradalomban. Akadémiai Kiadó Budapest, 1979. Széchenyi István: Napló. Gondolat, 1978. Vukovár-Fiume vasútvonalról: 1081-1082, 1095-1096, 1129-1131, 1192; Védegyletről 1055, 1146; Politikai hovatartozásáról 1186-1197 oldalak. 13 Tóth Lőrinc: im. ** Ploetz Adolf: Robot és dézsma, erkölcsi és anyagi, mező és státuszgazdasági tekintetben. Pest, 1845. 15 Barta István : Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847-48. Akadémiai Kiadó Budapest, 1951. Titkosrendőri jelentések 89, 230-231, 253, 257, 263, 489490. oldalak. 16 Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. Sajtó alá rendezte Szabó T. Attila. Erdélyi Szépmíves Céh 1939. 95-97. oldalak. thyány Kázmér emlékiratának sorsa с tanulmányban. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26/ 1981. Pécs, 1982. 135-144. old.) Bezerédj István A reformkori mozgalmak során mindketten nemcsak szavakban küzdöttek a haladásért, hanem igyekeztek elveiket a gyakorlatban is megvalósítani. Batthyány Kázmér Bezerédj nyomdokain haladt az örökváltság szerződések megkötésekor. Bezerédj után sorrendben ő a második a földbirtokosok közül, aki több falujával szerződésre lépett. A robot és dézsma káros voltát bizonyító pályaművek is említik Bezerédj példáját.

14 Együtt vettek részt az ellenzéki szervezetet kialakító tárgyalásokban, a reformkori országgyűléseken a liberális ellenzék munkájában.

15 Közös vonásuk, hogy a szabadságharc mellett végig kitartottak. Bezerédj az országgyűlés munkájában igen aktív volt. Nézetei a békepártéhoz volt hasonló, ennek ellenére kötéláltali halálra ítélték őt is, de felmentették. Népszerűsége ellenére a memoár írók keveset foglalkoztak személyével. Személyes tulajdonságait egységesen ítélik meg, becsületességében senki sem kételkedik, emberbaráti nézeteit csodálják, legfeljebb fantasztikusnak tartják. Az örökváltságszerződéssel kapcsolatos tevékenysége a földbirtokosok többsége körében nem aratott tetszést. Az ellenvéleményt tartalmazza Pálfy János visszaemlékezése.

16 Batthyány megítélése konfliktusmentes, Bezerédj humanista megnyilatkozásait csodálja, köztársasági nézeteit ha nem is helyesli, de tőle elfogadja. Történetírásunk Bezerédj munkásságát egyértelműnek tekinti, kiemeli az örökváltsággal, a közteherviseléssel, a szociálpolitikai kérdésekkel kapcsolatos nézeteit és gyakorlati tevékenységét. A Debrecenben majd Szegeden folytatott politikai munkáját mérsékelten liberálisnak, a béke érdekében megegyezésre hajlónak tartja.

17 17 Barta István: Bezerédy István. Élet és Tudomány. XII. évf. 4. szám. 1957. január 30. Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet 210. oldal. Magyarország Története 1790-1848. Szerk. Vörös Károly. Akadémiai Kiadó Budapest, 1980. 672, 702, 727, 769, 774, 885, 928, 951, 1208, 1289. oldalak; Magyarország Története 1848-1890. Szerk. Katus László. Akadémiai Kiadó Budapest, 1979. 249, 278, 348, 421. oldalak. Csengery Antal: Magyar szónokok és státusférfiak. Pest, 1851. Leopold Samu: Bezerédj az örök igazság. Budapesti Szemle 1897. Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Budapest, 1971. Bodnár István-Gárdonyi Albert: Bezerédjy István. Bezerédj István és a szekszárdi Kaszinó. Emlékkönyv Bezerédj István szobrának leleplezési ünnepén. Szerk. Bodnár István.