Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Természettudományok - Papp Jenő: A Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera: Braconidae) I. Bevezetés és Opiinae

A DÉL-DUNANTÚL GYILKOSFÜRKÉSZ FAUNÁJA I. denütt, így hazánkban is ritka. Hazai lelőhelyei (Du­napentelén kívül) Gyula és Tard. Opius (Opiothorax) levis Wesmael, 1835 - 1 $: Barabásszeg. 1 $-. Komló, Zobák. 3 ?: Lasztonya, Borshely, Malaise-csapda. 1 $ : Mecsek, viadukt. 2 9 + 1 $-. Zalalövő, Irsapuszta, 1 $: Zamárdi, Tóköz­puszta. V-VIII, 7 9 + 3 $. Opius (Opiothorax) lonicetae Fischer, 1958 - 1 ?: Zalalövő, Irsapuszta. VI. Opius (Nosopoea) maculipes Wesmael, 1835 - 1 $: Nagyharsány, Szársomlyó. 1 9: Pécs, Misina déli lejtő. 2 9: Pécs, Tettye. IV-V, 4 9. Opius (Opiothorax) magnicauda Fischer, 1958 ­1 9 + 1 í: Mánfa. 1 $: Zalalövő. V, 2 9 + 1 <?• Opius (Opiothorax) mirabilis Fischer, 1958 - 1 ? + 1 S- Pécs, Misina-tető. VI. és VIII. Opius (Apodesmia) nitidülator (Nees, 1834) - 1 $: Zamárdi. VIII. - A holarktikus fajt Magyaror­szágon eddig három helyen találták. Opius (Utetes) ocellatus Wesmael, 1835 (= O. brutus Papp, 1978) - 1 $: Mecsek, Komló, Hidasi völgy. 1 ?: Nova. - A komlói nőstény példány alapján írtam le az O. brutus-t, mely a későbbi vizs­gálatok során az O. ocellatus junior szinonimjának bizonyult; A holotípus száma: Hym. Typ. No. 2440, Budapest. - Bár egész Európában elterjedt, Magyar­országról összesen 8 lelőhelyről került elő, beleértve a két dél-dunántúlit is. Opius (Nosopaeopius) ochrogaster Wesmael, 1835 - 1 9 : Zamárdi-felső. VIII. Opius (Opiognathus) pactus Haliday, 1837 - 1 9: Zalalövő. V. - A Nyugat- és Közép-Európából elő­került fajnak csak a jelzett dél-dunántúli lelőhely az egyetlen ismert magyarországi előfordulása. Opius (Opius) pallipes Wesmael, 1835 - 1 ?: Ba­latonszabadi. 1 ?: Balatonszéplak, Töreki láp. 1 $: Barcs. 1 $: Mecsek, Komló, Kozári erdő. VI-VII és IX, 3 9. Opius (Pendopius) pendulus Haliday, 1837 ~ 2 $i Hoszúhetény. 1 $: Mecsek, Szuadó. V-VI, 1 9 + 2 $. Opius (Opius) piceus Thomson, 1895 - 1 9: Hosszúhetény. 1 $: Kisdobsza. 1 ?: Lasztonya, Borshely, Malaise-csapda. V-VI, 2 $ + 1 $. Opius (Opiognathus) propodealis Fischer, 1958 ­1 $: Pécs, Misina déli lejtő. V. Opius (Allophlebus) pulcherrimus Fischer, 1958 - 1 9: Pécs, Misina déli lejtő. V. Opius (Opius) pygmaeator (Nees, 1812) - 1 ?: Mecsek, Komló, Zobák puszta. VIII. Opius (Cryptonastes) radialis Fischer, 1957 - 1 $: Fonyód. Opius (Frekius) rossicus Szépligeti, 1901 - 1 $: Hosszúhetény. 1 $ : Nagyharsány, Szársomlyó. IV-V. - Leírása óta kizárólag az oroszországi Kazányból ismertük. Előkerülése hazánkban faunisztikai meg­lepetés. Hazánk faunájára nézve új faj. Opius (Xynobius) rudis Wesmael, 1835 - 1 $: Ba­latonszéplak. 1 $: Iregszemcse. VII. 2 $. Opius (Nosopoea) seebensteinensis Fischer, 1959 - 1 $: Barcs. 1 5: Darány, ősborókás. VI. - Az 1. hátlemez egyharmadszor-félszer hosszabb mint há­tulsó szélessége. A csápízek száma 30 és 33. A test kissé kecsesebb mint a holotípúsé, 2 mm hosszú. ­Ritka faj. Németországból, Ausztriából és Olasz­országból mutatták ki kevés lelőhelyről. Hazai lelő­helyei: Bakonybél (1 $) és Vác (1 9). Opius (Misophthora) similis Szépligeti, 1898 - 1 ?: Darány, ősborókás. 1 $: Fonyód. VI-VII. Opius (Cryptonastes) ter sus Förster, 1862 - 1 ?: Zamárdi. VIII. Opius (Misophthora) tirolensis Fischer, 1958 - 1 9 : Iregszemcse. VII. - Kevés európai országból mu­tatták ki Dániától a Szovjetunió európai részéig. Magyarországon eddig 4 lelőhelyről került elő. Opius (Utetes) truncatus Wesmael, 1835 - 1 ?: Darány, ősborókás. 1 9 + 1 $: Pécs, Szentkút. IV. keret és a két csáptő közti két apró kerek folt rőt­barna. A csápízek száma 36. - Európa több országá­ból és Mongóliából közölték lelőhelyeit, seholsem gyakori. Magyarországon eddig csak Csetényen és Tihanyban gyűjtötték, a darányi az ismert 3. hazai lelőhely. Opius (Opiothorax) turcicus Fischer, I960 - 1 9: Darány, ősborókás. 1 9 + 1 $i Pécs, Szentkút. IV, 2 $ -f- 1 $• — Franciaországtól és Algériától Mon­góliáig több országban megtalálták, de seholsem gyakori, kivéve éppen Magyarországot. Nálunk sok helyen gyűjtötték. Opius (Phaedrotoma) variegatus Szépligeti, 1896 - 1 $-. Iregszemcse. VII. Eurytenes Förster, 1862 Eurytenes abnormis (Wesmael, 1835) - 1 $: Barcs, borókás. VI. Biosteres Förster, 1862 Biosteres (Chilotrichia) blandus Haliday, 1837 ­1 $: Darány, borókás. 1 $ + 1 $i Mecsek, Komló, Zobák. 1 $-. Pécs, Tettye. 2 $: Simontornya. IV-V, 3 И 3 í. Biosteres (Biosteres) color ativentr is (Fischer, 1957) - 1 ?: Kisdobsza. V. - Szórványosan került elő három európai országban (Ausztria, Németor­szág, Svédország). Magyarországon még Budapesten (a Hűvösvölgyben) gyűjtötték. Diachasma Förster, 1862 Diachasma graeíiei Fischer, 1959 - 1 9 + 1 $-. Máriagyűd. V. - Az észak-olaszországi Trieszt kör­nyékéről írták le,- a máriagyűdi előfordulás az is­mert második lelőhelye.

Next

/
Thumbnails
Contents