Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Muzeológia - Millei Ilona: Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása

EGY 18. SZÄZADI ZÁSZLÓ RESTAURÄLÄSA 233 kartonpapírból kivágott keret segítségével végeztem (21. ábra). A ragasztandó felületnek megfelelően kivágtam a kartonból a keretet, erre 2,5 mm-es közökkel ragasztóval bevont selyemszálakat rögzítettem. Az így elkészített keretet a zászlólapra helyeztem és szilikonpapíron keresztül vasalóval rögzítettem a szálakat az anyaghoz. Amikor a zászló szálrögzítéseivel, megerősítésével, pótlásaival végeztem - a két szár nagy betoldásának kivételével - a zászlólapot megfordítottam. A madonna felőli oldalon is hasonló szálvisszaragasztásokat végeztem. Azokat a pótlásokat, amelyek nem ragadtak fel tökéletesen, erről az oldalról újra ragasztottam. Majd visszafordítottam a zászlót a másik oldalára, amit a szárak hiányzó részeinek beszabása követett. A zászlót rögzítettem az asztallaphoz, a hiányzó alsó szárvéget kiszerkesztettem. A kivágott pauszformát vékony filctollal rajzoltam át pamutra. Az átrajzolás vonalában kivágtam az anyagot, majd a szükséges helyen rojtoztam a széleket. Ezzel a módszerrel szabtam ki a felső szár pótlását is. A ragasztás a már leírt módszerrel történt. A zászló toldásrészét is meg kellett erősítenem. A zászlólapon történő ragasztásokkal együtt kis keretre feszítve a zászló toldásrészét varrtam az alábélelő anyaghoz, festett lencérnával. A toldásrészt először az alábélelő anyaghoz férceltem, majd keretre feszítettem. A kereten a varrásokat részletekben végeztem: először a középrészen, majd a széleken. Keresztirányban, 5 cm-ként lenszállal fogtam le a selymet a pamuthoz, majd leöltögettem, ezen kívül a feslett, fellazult szálakat varrtam le. 9. A tárgy restaurált, tisztított részeinek összeállítása az eredeti állapotnak megfelelően A zászlólapon végzett munkák befejezése után a kiegészítésre szolgáló pamutvászon széleit szegtem vissza, majd a zászlólap szárainak meglévő széleihez varrtam. Ezután az alábélelt toldásrész és a zászlólap összevarrása, a kendervászon toldásrészhez történő varrása következett, az eredeti varrástechnikának megfelelően. Végül a rojtot és a függesztőzsinórt varrtam vissza. Az össze varrásoknál, a rojt és a függesztőzsinór felvarrásához egy festett, műszállal kevert kendercérnát alkalmaztam (22-23. ábra). A zászlólap felerősítésére szolgáló szögecsek horpadozott rézsapkáit kiegyengettem. A zászlólapot nem szögeltem vissza a rúdra, mert a textiliát rúdon tárolni nem szabad. Az egylapos, mindkét oldalán festett zászlók rossz állapotú textillapjának megerősítése azért jelent különös nehézséget, mert elvileg a textillap egyik oldalát sem szabad eltakarni a restaurálás során, ha a tárgy totális történeti hűségét meg akarjuk őrizni. A dolgozatban ismertetett zászló lapjainak restaurálása során olyan kiegészítő módszert kellett választani, ami ezeknek a követelményeknek megfelel. Ezzel a módszerrel nem takartam el a zászlólap egyik oldalát sem. A kiegészítéseket ragasztással erősítettem a tárgy szakadt széleihez, a selyemlap megerősítését ragasztással, varrással végeztem. Ilyen jellegű, hasonló állapotú tárgyak ragasztással történő kiegészítése mellett szól az a tény is, hogy a ragasztó a textíliából eltávolítható és a ragasztás mellett varrás is alkalmazható. 23. ábra. A restaurált zászlólap Madonna felőli oldala