Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Muzeológia - Millei Ilona: Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása

222 MILLEI ILONA 3. ábra. A Berényi-család címere. 4. ábra. A „Berényi-kehely" talpán lévő címer. II. A zászló leírása. Díszítő ornamentika, festmények, íeliráttöredékek jellemzése A zászló egylapos-kétoldalas; formája fecskefarok forma (négyzetlapból kiindulva), közel egyenlő szárakkal. Anyaga virágmintás zöldeskék selyembrokát, körül ekrü színű rojttal (1-2. ábra). A zászló felső rövidebb részénél csúcsban függeszthető. A zászlórúdra tekeredő rész a zászlólap toldása. (Ennek részletesebb leírása a zászló szétszedése címszó alatt.) A textillap mindkét oldalán festmény, felettük festett szalagforma, melyre feliratot festettek. Ezen kívül a zászlólap mindkét oldalát aranynyal festett ornamentika díszíti. Az arany festések szinte tökéletes fedésben vannak, tehát a díszítések a zászlólap mindkét oldalán megegyeznek. A festmények pajzsalakúak, széleiken aranycsík kerettel, stilizált levélformákkal. Felül a keret kiszélesedik, majd csigavonalban kapcsolódik a korona két oldalához. A csigavonal kétoldalt részben takarásban van, a festett szalagforma alatt. A festményeket felül közvetlenül keretező magyar koronát szintén arannyal festették. Mindkettőben a korona alsó felén sorban 5-5 db kör alakú kis színes, szenteket ábrázoló festmény látható. A festményeket babérágak fogják közre, melyek szalagokkal együtt egy csokorból erednek. A csokrokon puttófej. A zászlót a széleken körben aranycsík keretezi. A sarkokban szimmetrikus virág, levél, és indamotívumok vannak. A barna kontúrozástól barokkosán plasztikus az aranyfestés. A festmények és felirat-töredékek részletes leírása a) címerek felőli oldal Szürke alapra 3 db címert festettek. Felül középen a magyar állam kis címere. A pajzsforma kissé deformálva, kétoldalt mozgalmas fehér

i3-piros lepellel. Ez a formai megoldás jellemző a két alsó címerre is. Címerleírás: Grünenberg (1488) címerkönyvében az alapszín fehér, ezen kívül a vöröset is használták. A mi esetünkben vörös az alapszín. A bécsi krónikák és a Korvinák hol egyiket, hol másikat veszik alapszínnek. A hasított pajzs bal fele fehérrel hétszer osztott, másik félben vörös alapon zöld hármas halomra illesztett arany koronából kiemelkedő pátriárka-kereszt. A zászlón a kereszt fehérre van festve. A kettős kereszt, IV. Béla uralkodása alatt, 1243. évi pecsétjén fordul elő először. A hármas halom Ágnes királyné, III. András özvegyének pecsétjén található. A hármas halomra illesztett korona pedig, melyből a kereszt kiemelkedik, Zsigmond király 1389. évi felségi pecsétjén látható.

14 A címer felett a fent leírt magyar királyi korona (1., 5-6. ábra). A magyar címer alatt Berényi Zsigmond és Baranya vármegye címere (7. ábra). A Berényi címer formailag annyiban különbözik az I. fejezetben közölt címerleírástól, hogy erről a címerről hiányzik a sisak és a felső koronán ülő mókus. A korona fölött közvetlenül helyezkedik el a püspöki kalap a lelógó bojtokkal. A címer alapszíne okkersárga, benne arany koronán ülő barna diót rágó mókus,

15 felette egy hatágú csillag. A pajzsforma felett lévő A fehér szín a festményen elszürkült Az adatok a Pallas Nagy Lexikonban, I: 390. 15 A címerleírásokban a mókus heraldikai jelentése nem szerepel.