Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)
Néprajztudomány - Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete
192 BEGOVACZ RÓZSA Nadrág - lace A nadrág fekete posztóból készült, hosszú szűk szárral. A nadrágokat készen vásárolták a vásárokon. Nadrágot csak télen viseltek. A nadrág alá szűk hosszú szárú, kendervászonból készült gatyát viseltek. Az inget nadrágba tűrve viselték. Kötényt nadrághoz is húztak. Kötény - írtunac A férfiak gatyához is és nadrághoz is viseltek kötényt. A kötény kékfestő anyagból készült. Ez a ruhadarab egyszeles, kézivarrással szegett, alján fehér hímzésű „V" motívumú díszítéssel. Kötője fekete pertli volt. A férfiak hosszú kötényeket viseltek, melyek takarták a térdet. A fiúk kötényt csak az iskola elvégzése után kaphattak. A férfiaknak hétköznapos és ünnepen viselt köténye is volt. Esetenként a kötény egyik csücskét átlósan a derékrészbe betűrhették. A kötényt mindig a gatya fölé de az ing alá kötötték. Ennek a viselési módnak gyakorlati jelentősége nincs, csupán mágikus óvó hatást tulajdonítottak neki. (RibaricRadaus: 1975) Nagykábát - debeli rekin Az idősebb férfiak télen fekete, vastag hosszúkabátot viseltek, melynek nyakán fekete prémgallér volt. A fiatalabbak szürke és barna színű nagykabátokat viseltek, ezeknek is volt prémgallérjuk. Szűr ~ kabanica Adaköz 1 őim a szűrre, mint viseleti darabra már alig emlékeztek; viszont Endrei Ákos feljegyzése szerint létezett: „A szűr bokáig ért, a vállra akasztották. Sokszor nem is volt ujja, vagy csak rövid ujja, melynek fenekét bevarrták (fénekes ujjú szűr). A szűrt rendszeresen két hosszú összecsatolható, czifra szíj szalag díszíti a mely a vállon sárgarézcsatról lóg alá. Ma már csak a juhászszámadók hordanak szűrt. Előfordul még . .. Potonyon ... De legtöbb helyt már minden dísz nélkül". (Endrei é. n.) Lábbeli A férfiak nyáron mezítláb jártak kb. az 1940-es évekig. Aratáshoz bocskort opanki-t vettek a lakócsai Szt. Antal napi búcsún, Jelics Pál bocskorostól. A férfinép fűzős, fedeles bocskort putrani-i hordott. A szíjakat térd alatt kö ötték meg. A csizma megjelenése ellenére néhány horvát férfi télen is bocskort hordott. A cizme (csizma) csak télen húzták fel. Télen a csizmába is és a bocskorba is kapcát, obojki-t tettek. A kapca feleszálas, mesanica (kender+pamu l ) vászonból készült. A család minden férfitagja karácsonyestére új kapcát kapott, hogy a jövő évben a család bővelkedjen a vászonban. Egy tótújfalusi hiedelem szerint karácsony napján nem jó mezítláb járni, mert a család viszketegséget kap. Az alábbiakban az egyes életkori szakaszokban viselhető ruházatról lesz szó. Csecsemőkor A csecsemő ruházata igen egyszerű. Régi elhasznált ruhából téptek pelenkára valót. A gyermeket három négyszögletes ruhába csomagolták. Egyik ruhával a csecsemő fejét kötötték be úgy, hogy nem rögzítették áll alatt, hanem a mellen keresztezték. A másik pelenkára ráfektették a gyereket, majd kétoldalt betakarva vele a kezeket, a fenék alá tűrték azt. A harmadik ruhával a teljes testet állig becsavarták, majd perűivel lábtól nyakig szorosan megkötözték. „Olyan volt a gyerek, mint a mosófa." (Tako bilo dete, ko prajka.) Az adatközlők véleménye szerint a csecsemőt azért csomagolták be ennyire, hogy ne fázzon, és te tegyen kárt magába, ill. végtagjai egyenesen fejlődjenek. Kisgyermekkor A lányok hajviselete az ún. kosarke volt, míg a fiúk haját kopaszra nyírták. A lányok hétköznapra feleszálas vászonból készült ingszoknyát (popouicka) viseltek. Ujján piros szőttes motívumokkal. Ennek motívumai lehettek: na daske, na kopce, particki. Hébközben a lánygyermek nem viselt kötényt Vasár- és ünnepnap a lányka a reiki rukavi-t viselte. Az ünnepi ingszoknya ujja áttetsző vékony pamutanyagból készült. Ezt a felnőtt elhasznált ingekből varrták. Ennek motívumai: na listove, na zeje, na skarje. Az ünnepnap viselt ingszoknya alján keskeny piros szőttes díszsáv volt. Vasárnapra a kislány mintás kasmírkötényt kapott. A kislányok adventban fekete-piros ; böj'ben és gyász alkalmával fekete; nagypénteken fehér szőttes ujjú ingszoknyát viseltek. A fiúk is feleszálas vászonból készült ingszoknyát viseltek. Ez hosszú ujjú, mandzsettás, fél-, lábszárközépig érő viseleti darab volt. A fiúk kötényt egyáltalán nem viseltek. A kislányok és a kisfiúk egyaránt mezítláb jártak. „A horvátoknál a legutóbbi időkig még iskolás korukban sem jártak a lánygyermekek lábbeliben. Télen is mezítláb jártak az utcán, s mentek iskolába, sőt egy része még a templomba is." (Gönczi 1937: 164) Iskoláskor Az iskolás korú gyermekek már nem jártak popovicka-Ъап, hanem a felnőtt ruha kicsinyített másában. A lányok haját három háromágú fonatba (lopatiöke) fonták. A kislány ruhája már két részből
