Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Néprajztudomány - Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete

A DRÄVA MENTI HORVÁTOK NÉPVISELETE 191 A Dráva menti horvát nők oldalt csatos (catosi)fedeles bocskort hordtak, mely disznóbőrből készült. Ara':áshoz és más mezei nyári munkához a horvát nők talp nélküli harisnyát, (lacki) húztak, így védték lábukat a lebarnulástól. A nők télen korábban tutyit, a későbbiekben félcipő!: hordtak. Korábban a fiatal nők barna, az idősebbek fekete patent harisnyát hordtak. Kb. 1920-tól keresztbe csíkos harisnyát (z partama striníle) is viseltek. Még ennél is később jöttek divatba az ún bütykös" harisnyák (na bubice striníle). Ezeket a pécsi vásáron vették. A harisnyák lehettek sárga alapon függőleges csíkokban elhelyezkedő bütykökkel. A bütykök színe minden sorban más volt. A bütykök színe sorrendben a következő volt: kék, zöld, fehér, rózsaszínű. A harisnya lehetett zöld alapszínű is,- ekkor a rajtalevő bütykök színe rózsaszínű volt. A harisnyákat gyapjúból kötötték. Az 1940-es évekből kezdték hordani a selyemharisnyákat. Ezek színe szürke, rózsaszín, barackszínű és barna lehetett. Az eddig tárgyalt harisnyafajták mindegyikét rózsaszínű pamutpertlivel kötötték meg a térd alatt. Férfiviselet A nőkkel ellentétben a férfiak kevésbé őrizték meg a hagyományos viseletüket. Az 1920-as években már csak a legidősebb horvát férfiak viselték a hagyományos értelemben vett népviseletet, míg a nők még az 1950-es években is horvát ruhában jártak. A 60-as években még húztak biklát, nagy ünnepekkor és lakodalom alkalmával is. A férfiviselet elemeit a nőkéhez hasonlóan a fejviselettől a lábbeliig ismertetjük. Hajviselet Az emlékezettel megragadható időben viseltek még Dráva-mentén a férfiak középen elválasztott, vállig érő hajat. A hajat zsírozták, hogy ne lobogjon. Az 1900-as években vált divattá az ún. kefefrizura. Hajat havonta egyszer, ruhapároláskor mostak. Kalap-kapa A kalapok anyaga filc volt. A horvát férfiak széles karimájú és széles selyemszalagos kalapokat viseltek. A felsőszentmártoniak és a drávakeresztúriak kerek kalapokat, míg a potonyiak és drávasztáraiak középen hosszan betűrt kalapokat viseltek. A legények és házasemberek egyforma kalapban jártak. A fia'al férfiak szürke, kék, zöld színűeket, míg az idősek fekete kalapokat viseltek. Férfiing - rubaca A férfiak inge feleszálas kender, ill. pamutvászonból készült. A hétköznapokra viselt ing anyaga kendervászon volt. Hosszú, bő, bevarrott kézelő nélküli ujja volt. Gallér nélküli, elöl nyakban hasított volt. Nyakban sodrott kenderszállal csukódott. Az ünnepnapokon viselt ingek anyaga pamutvászon volt. Az ing kis állógallérral készült. Elöl mellen kékszínű gombokkal gombolódott. A mell alatt kissé ráncolt volt. Hosszú, bő bevarrott ujja mandzsettában végződött. A mandzsetta két kék gombbal csukódott. Mellrészen és madzsettán fehér szövőszállal hímzett szabadrajzú virágok és levélmotívumok voltak. Az inget nyáron gatya felett, télen a nadrágba betűrve viselték. Az inghez övet nem viseltek a Dráva menti férfiak. A család férfitagjai bőved napján mindig új inget, gatyát, és kapcát kaptak, hogy az eljövendő évben sok kenderük legyen. Kendő - rübac A felnőtt férfiak télen fekete, nyakban csokorra kötött kendőt hordtak. Mellény - prosluk A férfiak télen-nyáron hétköznap is és vasárnap is mellényben jártak. A mellény fekete színű posztóból készült; egysoros gombolású, gallér nélküli, ujjatlan, egyenes derékvonalú, kétoldalt egy-egy zsebbel készült felsőruházati darab volt. Gatya - gace A férfiak gatyája feleszálas kender-, ill. pamutvászonból készült. A hélközben viselt gatyák szára szűk volt; minden szára 1 + 1/2 szélből állt. Ezek feleszálas kendervászonból készültek. Minden gatyára egyaránt jellemző, hogy a gatya szárakat szabás nélküli simán egymás mellé varrt vászonszeletekből állítják össze: a két szárat hasi és hátrészen kb. a teljes hosszúság 1/4-én varrják egymáshoz; ide állítják be a nagy négyzetes, pálha jellegű ülepet. A gatya felső szélén vagy 2 ujjnyi anyagot a gatya színére fordítanak ki, s visszaszegik. A gatyának hasítéka nincs; A varrás során a szárakat nem ráncolják. (Knézy 1981:82) Az ünnepnap hordott gatyák anyaga pamutvászon volt és akár 12 szelesek is lehettek. Derékban ráncolták, majdhogynem szoknyaszerűek voltak. A gatya takarta a térdet. A gatya alján nem volt rojt, sem a hétköznaposon, sem az ünnepin. Az inget a gatya felett viselték. A gatyát tulajdonképpen télen-nyáron viselték. Nyáron a férfiak szűk gatyát hordtak; télen viszont bőszárút. Téli viseletnél a nyáron felsőruhaként viselt gatya a téli öltözetben más szerepet kapott, alsógatyaként viselték. A nadrág megjelenésével a férfiak téli viselete módosult. A nadrág alá is a nyáron viselt szűk gatyát húzták.