Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Néprajztudomány - Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete

166 BEGOVÁCZ RÓZSA A viselet egyike a legtökéletesebb népi alkotásoknak, de a ruhának, mint népi alkotásnak nemcsak reális, gyakorlati jekntősége volt, hanem rendelkezett egy mélyebb eszmei, mondhatnánk irracionális mondanivalóval is. Itt néhány ruhadarab gonoszt távol tartó, vagy óvó tulajdonsággal felruházott motívumára gondolunk. Az öltözködési mód, a zárt falusi közösségben, a fentieken túl tartalmaz egy sor meghatározott szabályt, melyek betartásához az évek során szigorúan 1. ábra. Női ing eleje és háta 3. ábra. Alsószoknya eleje (na kikjiéce) ragaszkodtak, alkalmazkodtak és tovább örökítettek. Mindenki a kialakult rend és szabály szerint öltözködött. Ezeken a közösség által megszabott szabályokon keresztül a népviselet társadalmi jelentőséget is kap oly módon, hogy viselője társadalmi rangját is mutatja a közösségen belül; továbbá viselője nemét, korát, hangulatát és viselési alkalmát is mutatja, ezen kívül különbséget tesz az ünnepi és a hétköznapos viselet között is. Dolgozatom célja egyrészt, hogy bemutassam a Dráva mentén élő horvátok egyes viseleti darabjait alapanyag, szín, szabás, motívum szerint, másrészt a két nem öltözetét korcsoportok, ill. hétköznap és ünnepnap viselt ruházata szerint. A dolgozat időben az első vh-t követő időszak viseletét követi nyomon. A Dráva menti horvátok viseletére jellemző, hogy a férfi és női ruha egyaránt házilag előállított vászonból készült a korábbi években, amelyet télen4. ábra. Hátas alsószoknya eleje és háta