Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Természettudományok - Uherkovich Gábor: A Dráva potamofitoplanktonja mennyiségi viszonyairól

A DRÁVA POTAMOFITOPLANKTONJA MENNYISÉGI VISZONYAIRÓL UHERKOVICH GÁBOR Quantitative conditions of potamophytoplancton of River Dráva, Hungary. Abstract. Numerous tests on the 160 km long Hungarian section of river, the most abounding sideriver in water of Danube (Duna). The tables I —VI give the results of six tests characteristic of seasons. The population-density of potamophyto­plancton of Dráva is more moderated as the one of Danübe. This fact shows the more filthy, worse oxygen-turnover and rapid flow of river. Bevezető A Dráva 500-600 m 3 /sec átlagos vízhozamával és 1100-1800 m 3 /sec nagyvízi hozamával a Duna legbővebb vizű mellékfolyója. Hossza 696 f.-km és vízgyűjtőjének területe 40 500 km 2 , így Közép­Európa legnagyobb folyói sorába tartozik. A folyó egyéb fiziográfiai, vízkémiai, szaprobítási adataira jelen tanulmányomban nem térek ki, csupán uta­lok a vonatkozó fontosabb irodalomra (Fazekas [red.] 1973, Stelczer [ed.) 1964, Uherkovich 1969, 1979, 1980). A Dráva potamoíitoplanktonjáról (fitoszeszton­járól) az első tudományos adatokat az a tanulmá­nyom tartalmazza., amely a Dunán, Tiszán és Drá­ván 1966-67-ben szinoptikusan végzett mennyiségi fitoszeszton-elemzéseken alapult (Uherkovich 1969). Már ez a tanulmány is tisztázta többek között, hogy a Dráva hidrobiológiái viszonyai néhány fqn­tos vonásban eltérnek a két másik folyó hidro­biológiái viszonyaitól, így pl. azzal, hogy a drávai fitoszeszton népsűrűsége átlagosan egy nagyság­renddel kisebb, mint a két másik folyóé. A Drávát a későbbiekben 1972-75 között ma­gyarországi meder szakaszának teljes hosszában részletesen vizsgáltam, mégpedig 1972-ben havi és a következőkben évszaki gyakorisággal. A vizsgá­latokat az általam a 60-as években kifejlesztett (v. ö. Uherkovich 1965, 1966) és utóbb (Uherkovich 1979, 1980) reptációs módszernek nevezett eljárás­sal végeztem. Ez olyan mennyiségi hossz-szelvény­vizsgálat, amelynél a minták vétele egyazon, lefe­lé mozgó nagyobb víztestből történik, és így segít­ségével a folyóvízi fitoplankton-együttesek minő­ségi és mennyiségi összetételének dinamikájára ka­punk adatokat. Az 1972-75 közötti vizsgálatoknál a mennyiségi elemzés mellett (Utermöhl 1958 módszerével vé­gezve) hálós planktonmintákat is feldolgoztam; a kétféle mintákból nyert taxonómiai adatokat össze­foglaló tanulmány (Uherkovich 1979) 490 algataxon és 13 egyéb mikrofiton-szervezet drávai előfordu­lási viszonyait mutatja be. Ugyanezen vizsgálat­sorozat fontosabb mennyiségi, elsősorban összalga­népességi adatai is közlésre kerültek iríár egy ta­nulmányban (Uherkovich 1980), viszont nem tudtam eddig közölni az említett hossz-szelvényvizsgálatok részletes mennyiségi eredményeit. Ez utóbbira, azaz a drávai potamofitoplankton részletezett, lehetőleg taxonokra vagy legalább kisebb taxonómiai cso­portokra lebontott mennyiségi adatainak közlésére kerítek sort jelen tanulmányomban. A potamofitoplankton mennyiségi viszonyainak és a részletes bemutatásra szánt mintasoroknak át­tekintése A drávai potamofitoplankton össznépessége 2 ind./l-ben kifejezve általában a százezres nagy­ságrendbe tartozik és csak ritkán adódnak ennél nagyobb nagyságrendbeli értékek. A minimumérté­kek 50 000-100 000 2 ind./l körüliek, a leggya­koribb középértékeik 150 000-200 000 2 ind./l és a maximális értékek 400 000-2 000 000 2 ind./l közöttiek. Az általam észlelt alsó határérték = 44 000 2 ind./l (Örtilos, 1974. XI. 11.), felső ha­tárérték = 2 038 000 2 ind./l (Drávaszabolcs, 1974. VIII. 12.). A 19 drávai hossz-szelvény vizsgálatból számított 2 ind./1-átlagok = Örtilos (225 f.-km) 219 000, Barcs (153,5 f.-km) 249 000, Drávaszabolcs (75,8 f.-km) 352 000. Az egész magyarországi Dráva­szakaszra számított átlag 273 000 2 ind./l. A Dráva legnagyobb, az összetorkolásnál vele majdnem, azonos vízhozamú mellékvizének, a Mu­rának négy, évszakilag reprezentatív mintájából számított átlag a drávai átlaggal szemben csak 186 000 2 ind./l. Fenti adatok helyes értelmezéséhez említsük meg, hogy a Duna 2 ind./l -értékei Mohácsnál többnyi­re 1 000 000-5 000 000 között vannak, de nem rit­kák a 10 000 000 feletti értékek sem. A Dráva viszonylag gyér potamifitoplankton-népességének magyarázatára a diszkusszióban visszatérünk. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1980) 25: 7—19. Pécs (Hungária), 1981.

Next

/
Thumbnails
Contents