Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Természettudományok - Uherkovich Gábor: A Dráva potamofitoplanktonja mennyiségi viszonyairól

8 UHERKOVICII GÁBOR Egy ilyen tanulmány terjedelmének korlátozott volta nem teszi lehetővé, hogy a drávai potamofitoplankton mennyiségi vizsgálatára vonatkozó összes adatunkat közreadjuk, viszont lehetőséget ad arra, hogy a reprezentatívnak tekinthető adatsorok közlésével kellően részletes képet mutassunk be a drávai algaegyüttesek taxonómiailag árnyalt dinamizmusáról. A drávai' adatokat egy esetben az ugyanakkor vett dunai minták adataival egybevetve mutatjuk be, ilymódon utalva a két folyó különbségeire. A fenti elvek alapján a következő hossz-szelvényvizsgálati adatsorok bemutatását tartjuk szükségesnek. 1. Az 1972. III. 27-i hossz-szelvény egy tél végitavasz eleji aszpektushoz kívánt adatokkal szolgálni. A három egymást követő mintavételi helyen (örtilos, Barcs, Drávaszabolcs) igen kismérvűén gyarapodó a fitoplankton össznépessége (159 500 —> 209 500 -» 268 500 2 ind./l.), de egészében gyér népességű. A kovamoszatok teszik ki a döntő többséget (69,90%, 73,36%, 83%), de ezen csoporton belül nem annyira a Centrales, mint inkább a Pennales csoportbeli taxonok, köztük főleg a Nitzschia acicularis és a N. palea. (A szerzők neveit ebben a dolgozatban nem tesszük ki a fajnevek mellé; ilyen vonatkozásban visszautalunk a teljes drávai algataxonómiai névanyagot tartalmazó tanulmányunkra: Uherkovich 1979). Feltűnő ekkor a fonalas baktériumok elég jelentős, de a hossz-szelvényben csökkenő arányú részvétele (17,55%, 7,64%, 6,70%). 2. Az 1972. VII. 31-i hossz-szelvény egy nyári aszpektushoz szolgáltatott adatokat. Az össznépesség (297 000, 131 000, 809 000 2 ind./l.) magasabb az előbbinél. A kovamoszatok részesedése ekkor alacsonyabb és ezen belül jelentősebbé válik a Cyclotella-к egyedszáma. Feltűnő a Cryptomonas spp. és Anthophysa vegetans, valamint a fonalas baktériumok nagy részesedése az össznépességben. 3. Az 1972. IX. 25-i hossz-szelvény egy nyár végi-ősz eleji aszpektushoz szolgáltatott adatokat. Az össznépesség a hossz-szelvényben emelkedik (127 000, 205 000, 250 500); ezen belül a fonalas baktériumok szignifikánsan csökkennek, viszont a Cyclotella-к, az Asterionella íotmosa és a Nitzschia acicularis a hossz-szelvényben szignifikánsan egyre nagyobb egyedszámmal van jelen. 4. Az 1972. XII. 21-i hossz-szelvény adatai egy téli aszpektust mutatnak be. Az össznépesség igen alacsony (85 000, 57 000, 50 000), ezen belül csak az Aphanizomenon ílos-aquae és a fonalas baktériumok jelentkeznek nagyobb, de a hossz-szelvényben csökkenő egyedszámban. A kovamoszatok közül a Nitzschia palea viszonylag nagyobb egyedszáma érdemel ekkor figyelmet. 5. Az 1973. III. 12-i drávai hossz-szelvényvizsgálat mintáinak és ugyanekkor a Dunából Mohácsnál vett mintáknak az egybevetése jól példázza a két folyó potamoiitoplanktonja tél végi—tavasz eleji aszpektusa közötti különbséget. Már az össznépességben is jelentős különbség van a két folyó között; ez a Drávánál a hossz-szelvényben 143 000, 167 000, 161000, míg a Dunánál Mohácson 4 129 000 2 ind./l. De a taxonómiai összetételben is kiugró eltérések jelentkeznek, amennyiben a kovamoszatok közül a Dunában a Centrales taxonjai uralkodnak, míg a Drávában a Surirella ovata, Nitzschia palea, Cymbella spp., Gomphonema spp. taxonok együttes egyedszáma jóval nagyobb a Centrales-taxonok egyedszámánál. A drávai hosszszelvényben - mint máskor is — a fonalas baktériumok nem jelentéktelen egyedszáma jellemző, a Dunából ezek a szervezetek hiányoznak. Ezek a különbségek a két folyó szaporobitási és trofitási viszonyainak különbségeivel értelmezhetők. 6. Az 1974. VIII. 12-i drávai hossz-szelvényvizsgálat adatait azért érdemes részleteiben is szemügyre venni, mert ekkor egy, drávai viszonylatban igen ritkán jelentkező, gazdag népességű, kovamoszatok mellett zöldmoszatokkal uralt nyári aszpektus képe jelenik meg előttünk. Ez az aszpektus abban is közelít pl. a Duna átlagos aszpektusaihoz, hogy benne jelentős a Cyclotella-к. részvételi aránya (9,44%, 9,49%, 20,02%), ugyanakkor különbözik is a Dunától, amennyiben a Nitzschia acicularis és a N. palea itt a dunainál nagyobb részvételi arányú. Ekkor közelített leginkább a drávai potamofitoplankton ahhoz a gazdag egyedszámú, változatos összetételű algaegyüttes-típushoz, amely a nyugodtabb folyású, nagyobb középeurópai folyókra jellemző. Az előbbiekben néhány jellemző vonással ismertetett hat hossz-szelvényvizsgálat részletes adatait az I-VI. táblázatunk tartalmazza. Az eredmények megbeszélése Mind az itt közölt adatokból, mind az idézett irodalom adataiból (Uherkovich 1969, 1971) egyértelműen kiderül, hogy a Dráva potamofitoplanktonjának népsűrűsége jelentősen, nagyságrendileg kisebb mint a Dunáé vagy a Tiszáé. A jellemzően gyérebb népesség magyarázatát a Dráva vízminőségi és vízfolyási viszonyaiban lelhetjük. A Dráva és a Mura azon vízkémiai mutatói, amelyek leginkább eligazítást adhatnak a vízminőségre vonatkozólag, szabatosan jelzik a Dunáénál rosszabb vízminőséget (v. ö. VII. táblázatunk adataival). Kitűnik ez a szignifikánsan nagyobb oxigénfogyasztásból, a magasabb biokémiai oxigénigényből, a kisebb mérvű oxigéntelítettségből. Hogy a Dráva ezen rossz vízminőségének az oka elsősorban a stájer iparvidék szennyvizeit befogadó Mura, az különösen meggyőzően jelentkezik táblázatunk oxigénfogyasztási és BOI

5-adataiban. (V. ö. még Uherkovich 1979 adataival is.)