Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Művészettörténet - Sarkadi Eszter: Gondolatok a „Nyolcak” művészcsoport tudománytörténeti értékeléséhez

342 SARKADI ESZTER Szabó Júlia az aktivizmus kapcsán Németh Lajossal ellentétben úgy vélekedik, hogy az aktivisták nem a Nyolcak stílustörekvéseiből indultak ki, hanem velük párhuzamosan, az európai avantgárdé irányzatokkal közvetlenebb kapcsolatban alakították ki művészetüket.

35 * * * A Nyolcak mozgalma tehát a XX. századi modern magyar művészet kiindulópontja volt. Tagjai a nagybányai naturalista-impresszionista hagyományokkal szembefordulva a nyugat-európai avantgarde és a magyar művészet szintézisét kisérelték meg létrehozni festészetükben. E néhány esztendős együttes művészi tevékenység értékelésének alakulását a csoport fellépésétől napjainkig végigkísérhetjük a szakirodalomban. Jóllehet bizonyos időszakokban (így a két világháború között, az ötvenes évek elején) a szakírók mintha megfeledkeztek volna a Nyolcakról, de ennek történelmi, politikai, művé35 Szabó Júlia: id. mű 23. p. ö szeio g laló jellegű művek Kállai Ernő: Új magyar piktúra. — Bp. 1925. Genthon István: Az új magyar festőművészet története. — Bp. 1935. Nagy Zoltán: Új magyar művészet. — Bp. 1941. Pogány ö. Gábor: A magyar festészet forradalmárai. — Bp. 1947. Kassák Lajos : Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig. — Bp. 1947. Pogány Ö. Gábor: Magyar festészet a XX. században. — Bp. 1959. Horváth Zoltán: Magyar Századforduló. — Bp. 1961. Zádor A. (szerk.): A magyarországi művészet története II. — Magyar Művészet 1800—1945. Bp. 1964. Rábinovszky Máriusz: Két korszak határán. — Bp. 1965. Németh Lajos-. Modern magyar művészet. — Bp. 1968. Kampis Antal: A magyar művészet a XIX. és XX. sz.ban. — Bp. 1968. szetpolitikai okai voltak. Az utóbbi két évtizedben a Nyolcak iránti fokozódó érdeklődés intenzívebb kutatásokra ösztönzött. Ennek egyik gyakorlati, a Nyolcak festészetét, egyéni alkotásait feltáró eredménye az a - bevezetőben már említett - kiállítás, melyet a Janus Pannonius Múzeum a Magyar Nemzeti Galériával szervezett és rendezett Európa több nagyvárosában. Ez a kiállítás lehetővé tette, hogy a magyar avantgárdé e képviselőit a századeleji kubista, expresszionista és konstruktív törekvések áramkörébe vonja s a szakma képviselői és az érdeklődő közönség előtt mint azokkal egyenrangú kortársakat mutassa be. Módot nyújtott egyúttal természetesen a további hazai kutatások elmélyítésére, a művészcsoport helyének, szerepének kijelölésében a pontosításokra, szakmai eszmecserékre, méltató, értékelő publikációkra.

36 36 Érdemes lenne az összevetést nemcsak a nyugateurópai és magyar, hanem kelet-európai vonatkozásban is megtenni az orosz (Káró-Bubi), a lengyel (Formalisták), és a cseh (Nyolcak) avantgárdé hasonló törekvésű csoportosulásaival. Aradi Nóra: A szocialista képzőművészet története. — Bp. 1970. Fülep Lajos : Magyar művészet. — Bp. 1971. A Nyolcakra vonatkozó irodalom Pataky Dénes: Nyolcak és aktivisták rajzkiállítása. — Bp. 1961. MNG. Passuth Krisztina: A Nyolcak, az első magyar konstruktív törekvésű csoport. — Műv.-tört. Értesítő, 1964:2, 110—124. p. (franciául: Passuth Krisztina: Les „Huits", le premier groupe hongrois de tendence constructive analysé par genre de leur peinture. Acta Hist. Art. 1962. VIII. fasc. 3—4. 298—318. p.) Passuth Krisztina: A Nyolcak és az Aktivisták. — Székesfehérvári kiáll, katalógus, 1965. A korabeli sajtóvisszhan g b iblio gráf iá j aval. Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete. — Bp. 1967. IRODALOM