Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Néprajztudomány - Olsvai Imre: Mit köszönhet a magyar népzenetudomány és zeneművészet Vikár Bélának és Berze Nagy Jánosnak?
MIT KÖSZÖNHET A MAGYAR NÉPZEN ETUDOMÄNY.. .? 279 csak meg is álmodta volna. Pedig e tekintetben vitathatatlanul fölötte áll minden más népzenegyűjtőnek. A művészetekre gyakorolt hatása közvetlenül vagy közvetve legalább három síkon érvényesül. Először: az ő gyűjtéséből került nemzeti kultúránk áramába több tucat népdal és népballada, amely ma már közkincsnek számít. Ilyenek például: „Félre tőlem, búbánat, búbánat"; - „Isten hozzád, szülöttem föld"; - „Dunaparton van egy malom"; - „Kukorica, kukorica"; - „Két szál pünkösdrózsa"; - „Hej, halászok, halászok"; - „Magos a rutafa"; - „Görög Ilona" balladája; - „A pogány király leánya" balladája; - a „Hess, páva, hess, páva" háromféle végződésű változata,- - vagy a kaposújlaki „Leszállott a páva"-változat. Másodszor : csak röviden említem meg Kodály és Bartók zeneszerzői nyelvére s világképére gyakorolt, új hangot kiváltó közvetett hatását. Erről a témáról hónapokig, évekig beszélhetnénk. Harmadszor: Vikár Béla gyűjtéseinek és Kalevalafordításának hatása nemzeti kultúránk más ágaiban is kimutatható. így például néhány éve dr. Fodor Ilona irodalomtörténész munkatársul kért fel összehasonlító kutatásaihoz, amelynek során Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla és József Attila kapcsolatát vizsgálta, műveiknek egymásra hatását elemezte. E vizsgálatok során úgy találtam, hogy a költő Regös Ének-e nem valamelyik dunántúli regölés mintájára keletkezett, hanem csakis Vikár Béla Kénoson gyűjtött regölésének hatására. Annak kétsoros szerkezetét és ritmusát követi: (Kénosi regölés eleje) Porka havak esedeznek, de hó reme, roma. Nyulak, rókák játszadoznak, de hó reme, roma Bényomoztunk a faluba, de hó reme, roma Fóris Mózses udvarába, de hó reme, roma ... (József Attila: Regös Ének-ének eleje) Komororrú bikát fejtem, rege róka, rejtem, sorsot nézni bikatejben, rege róka, rejtem. Hét csöbörim jó vasában, rege róka, rejtem, lobot vetött habosában, rege róka, rejtem ... Felmérhetetlen és fölbecsülhetetlen az a közvetett hatás, ami Vikár Béla folklórfeltáró- és fordítómunkája révén magasművészetünk különféle ágaiban: szerzői műzenében, egyéni költészetben, sőt, filmművészetünkben sajátos értékként jelentkezik. Vikár Béla egyszerre reformkori nyelvújító és e századi forradalmár. Őreá is érvényesek Kodály Zoltán következő szavai: „A nagy magyar ébredés óta, jó másfélszáz éve, különbnél különb férfiak adták kézről-kézre a fáklyát, amely a nemzetet öntudatra ébresztette." 3 A magyar zene mai ismerete és virágzása Vikár Bélának köszönheti ébredését.