Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között
212 CSERDI totta a Közlekedési Minisztérium által megajánlott búzamennyiség, valamint a községek által felajánlott 102 162 kg búza, tehát jelentős anyagi erő. Az ínségenyhítő Bizottság a kormányhoz fordult, hogy ebből a vagyonból Horthy Miklós nevével az ismertetett „honmentő" célok érdekében segélyalapot hozhassanak létre. Ez az engedély megszületett, és így létrejött 1923. október 8-án a Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap. A Segélyalap alapítólevelében közmunkák létesítését, a munkanélküliek munkával való támogatását jelöli meg elsődleges célként, másodlagosan a keresetképtelen munkanélküliek támogatását, valamint közjótékonysági, közművelődési célok és törekvések támogatását, ezek között is kiemelve a kisbirtokosok igényeinek a fejlesztését. A többoldalas alapítólevél leglényegesebb vonásait emeltük ki, pusztán annyit, amennyi ahhoz kellett, hogy megvilágítsuk a kőbánya létrejöttének gyökereit, és az ebből a gyökerekből táplálkozó segélyakciók mozgatórugóit. Bár ezek reakciós indíttatásúak voltak, a munkások számára mégis kedvezőbb helyzetet teremtettek. A Komlói Kőbányaüzem ál v al megtermelt haszon részben Baranya vármegye különböző intézeteiben, részben Komlón került felhasználásra. 1. A Komló Kőbányaüzem Komlón kívüli segélytevékenysége A Komlói Kőbányaüzem a megyében több intézményt támogatott, így pl. a Mohács-szigeti Mintagyümölcsöst, a Siklósi Gondozókórházat, a Mohácsi Kórházat és Baranya vármegye Múzeumát. A ^következőkben e támogatások fontosabb mozzanatait emeljük csak ki, a részletezésre az egyes intézmények történetének a feldolgozásakor kell majd ügyelni. A Segélya 1 ap Mohács szigetén egy mintagyümölcsöst létesített, fejlesztett ki, oly célzattal, hogy a környék gazdáinak okulására a korszerű gyümölcsgazdagodást mu v assák be vele, segítsék annak terjesztését elméletileg, és gyakorlatilag pedig korszerű, jó minőségű oltványok, dugványok eladásával segítsék a környék gazdáit. Az 1930-as évtől kezdődően szinte minden évben kisebb-nagyobb pénzösszegekkel támogatta a kőbánya a gyümölcsöst. Míg a kőbánya a Segélyalap szerencsés beruházása volt, addig ugyanezt a gyümölcsösről nem mondha'juk el. 1937-ben pl. a gyümölcsös 1000 pengő segélyt kapott, ugyanakkor a Siklósi Gondozókórház építésére 20 585 pengőt adományozott a kőbánya. Ezt az összeget 1937. szeptember 2-án szavazták meg a kórháznak. 64 64 Az 1937. évi üzemi beszámoló alapján. ANDRÁS Az 1938. év fontosabb adományai a következők voltak: 65 1. A Nemzeti Repülőalap részére 3000 P 2. A „Magyar a magyarért"-akció részére 3000 P 3. A siklósi és mohácsi kórházaknak 7273,18 P 4. A Mohács-szigeti Miniagyümölcsösnek 800 P 5. A Vármegyei Múzeum részére 400 P A felsoroltakon kívül ebben az évben adományozott a bánya a komló-zobáki út építéséhez is pénzt, amint azt már ismertettük. Az 1939. év fontosabb adományai: 66 1. A Vármegyei Múzeum épületének és helyiségeinek a tatarozására 1423,88 P 2. Régészeti ásatásokra 1227,36 P 3. A múzeumi alkalmazott, kisegítő munkaerő illetményéhez hozzájárulás 552 P Adományozott még ezen kívül a kőbánya a Magyar Anyák Nemzeti Szövetségének, a Horthy Miklósné akció javára, a felvidéki cserkészek nyaraltatására, a Nemzeti Kultúra javára, az Országos Stefánia Szövetségnek. A Mohács-szigeti Mintagyümölcsösnek ekkor 3906 P 62 fillért adott kölcsön, melyet később jóváírtak, így azt nem kellett visszafizetni. Érdekes epizód fűződik még ebből az időszakból a kőbányához, mely epizód a múzeummal kapcsolatos. Zichy Jenő, a Nemzeti Múzeum főigazgatója levéllel fordult dr. Fischer Bélához 67 1938. január 10-én 68 , kérve az alispánt, hogy tegyen lépéseket Dombai János zengővárkonyi ásatásáról kiadandó monográfiájához szükséges pénzügyi keret előterem'-ése érdekében. A Magyar Nemzeti Múzeum 1500 pengővel járult volna hozzá a kiadásokhoz, illetve biztosította voma a preparálások, fényképezések, rajzolások költségeit. A megyének a közös kiadáshoz 1500 pengővel kellett volna hozzájárulnia. Fischer Béla ezzel a kéréssel a Segélyalap 1938. január 11-én összeülő bizottságához fordult, kérve azt, hogy az igényelt 1500 pengőt a komlói kőbánya nyereségéből utalják át Pestre. A bizottság leszavazna Fischer Bélát, mondván: „ . . . bár a kijelölt cél szép és kívánatos, mégis az alapítvány jövedelméből a vármegyei múzeum, javára megszavazott összeg csak dologi kiadásra fordítható . . .". Fischer Béla 1938. január 14-én válaszolt Zichy Jenőnek, kifejtve azt, hogy támogatást jogi és gazdasági okokból nem tud biztosítani, mivel „ . .. a segélyalap komlói kőbányájának folyó évi tiszta jö65 Az 1938. évi pénzügyi kimutatás alapján. 66 Az 1939. évi kimutatás alapján. 67 Köszönetet kell mondanom dr. Korek Józsefnek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesének, hogy az adatokat rendelkezésemre bocsátotta. üö Az irat jelzete: MM. 23/1938.
