Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között
\ A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1934—1939 KÖZÖTT 213 védelme máris más célokra, nagyobb összegekkel lett megterhelve Zichy 1938. február 11-én megköszöni Fischer Bélának fáradozásait, és jelzi, hogy Dombai közlése szerint más úton sikerült Pécsen támogatást találni a monográfia kiadásához, így az végül is megjelent. 2. A Komlói Kőbányaüzem munkássegélyakciói A Komlói Kőbányaüzem 1931-ben vezette be a természetbeni ellátás rendszerét. 69 Ezt a módszert a kőbánya a vizsgált időszakban is alkalmazta. Megpróbált azonban egyéb módon is segíteni a munkások helyzetén. Igen sok dolgozója volt a kőbányának, akik vidékről, a környező falvakból jártak be dolgozni. Ezen a rétegen segítendő veti fel Szeép Zoltán üzemigazgató, 1934-ben, a Segélyalap Komlói Kőbánya felügyelő bizottságának a következőt: „...ez alkalommal szabadjon az i. t. felügyelőbizottság véleményét kérnem a már régóta tervbevett munkásotthon építkezésének engedélyezésére. A tervezett és teljesen házilag megépített épület cca 80 munkás részére nyújtana szállást, és összes építési és berendezési költsége cca 6000 pengőre rúgna." 70 A munkásotthon 1935-re meg is épült 71 . Igaz, 80 személyes helyett csak 60 személyes lett, de fel is szerelték év végére. Az épületben б szoba volt, szobánként 10-10 ággyal. A szobákban lakó munkásoknak zárral ellátott szekrényeik voltak, és szobánként egy-egy takaréktűzhely egészítette ki a felszerelést 72 . Az 1935. évben még karácsonyi segélyt is osztott a kőbánya, erre, és egyéb adományokra fordítottak 1066,87 pengőt, a munkásotthon felszereléséhez szükséges pokrócok, szalmazsákok, szekrények stb. megvásárlására 937,27 pengőt, és adományoztak a rászoruló munkásoknak szalonnát 572,50 pengőért. 73 1936-ban tovább javítandó a munkások helyzetén ebédlőhelyiséget és konyhát építettek. Megszervezték ezzel együtt a „munkás-ebédakciót", melynek „ ... célja a munkások részére olcsó, de amellett tápláló meleg ebédek kiosztása az üzem házi kezelésében vezetett konyhájáról.. ," 74 Az ebédakciót 1936. június 23-án indították meg, és év végéig kedvezményes áron, átlagosan 21 fillérért ebédenként, kiosztottak összesen 6588 adag ebédet. 69 Szeép Zoltán jelentése a Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalapnak 1934. január 10-én. 70 A kérés kelte 1934. január 9. 71 Igazgatói jelentés a Komlói Kőbányaüzem 1935. évi üzemi viszonyairól. 72 Dr. Kun Lajos: Egy baranyai falu földműves és bányásznépének szociális hygiénéje. Pécs, 1937. 30. p. 73 Kimutatás az 1935. év folyamán felszámolt üzemi költségekről. Kelt: Pécs, 1935. december 31. 74 Igazgatói jelentés a komlói kőbánya 1936. évi üzemi évéről. A kedvezményes ellátás úgy történt, hogy a kőbánya nagykereskedelmi áron vásárolta az árukat, és ezeket ugyanazon az áron, tehát haszon nélkül adta tovább a dolgozóinak. Néhány esetben pénzzel is dotálta az árukat, a drágább cikkeket, pl. ruhát, részletre is adta. 1936-ban fokozták a munkások kedvezményes kenyér- és szalonnaellátását, az év során 14 580 kg kenyeret vételezhettek az üzem élelemtárából a dolgozók. A kenyeret nagy tételekben hozatták Pécsről, mert így is, még a szállítási költségekkel együtt is olcsóbb volt, mint a komlói pékek által sütött kenyér 75 . 1936-ban rendeztek először a munkások részére karácsonyfa-ünnepélyt, amelyen a Stefánia Szövetség közreműködésével 950 pengő értékű ajándékot osztottak ki a munkásoknak. Bevezették, hogy a kőbánya részére szállító cégek számlájából 2%-ot vontak le a tisztviselői és munkássegélyalap javára. Ugyancsak 1936. októberében készült az a tervezet, amely alapján a kőbánya részesíteni akarta a munkásait az évi tiszta nyereségéből. 76 A tervezet leszögezte, hogy a részesítés célja: „ ... a munkások tőkegyűjtésének elősegítése, az üzem állandó munkásainak megkülönböztetése, az üzem részére megbízható munkásgárda képzése". „A részesítés módja abban áll, hogy az üzem évi tiszta nyereségéhez mérten évenként a munkás nevére kiállított takarékbetét-könyvecskére bizonyos összeg fizettetik be, amely összeg aztán, a kamatos kamatokkal együtt kizárólag az illető munkás tulajdonát képezi.. ." magyarázza a tervezet. A befizetett összegeket a pénzintézet csak a kőbánya igazgatójának az engedélyével fizetheti ki. Ha a munkás az üzemből szabályszerűen távozik, a betétkönyvet is azonnal kiadják neki, „ ... ha azonban a munkás az üzemmel szemben súlyos fegyelmi vétséget (sztrájk stb.) követ el, a részére és nevére befizetett összegre nem tarthat igényt...". A részesedés szempontjait a tervezet a következőként jelölte meg: a) Általában a 2 évet leszolgáltak jogosultak a részesedésre. b) 18 éven aluliak nem részesedhetnek. c) Az 1930. év óta az üzemnél dolgozók magasabb kulcs szerint részesedhetnek. d) A családos munkások és az előmunkások is magasabb kulcs szerint részesednek. A fentiek alapján 1936-ban 150 munkás részesedett volna pénzösszegben, mégpedig a következőként: a) 8 előmunkás á 70 P 560 P b) 2 csapatvezető á 60 P 120 P 75 Szeép Zoltán: A komlói andezitbánya története. Kézirat a Komlói Múzeum kéziratgyűjteményében. 70 Tervezet a Komlói Kőbányaüzem munkásainak, az üzemi évenkénti tiszta nyereségéből való részesítésére. 1936. október 4.
