Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között
194 CSERDI Végül is nem született döntés az ügyben, a dolgot napirenden hagyták azzal a megkötéssel, hogy mélyebben fogják tanulmányozni a kérdést. Mivel a kartell kőbányái igyekeztek kiszorítani Kom 1 .ót a kőpiacról, ezért a komlói bányának fokozottan kellett ügyelnie a gépesítésére, gépállományának karbantartására és fejlesztésére, hogy hatékonyan és gazdaságosan szállhasson szembe a többi kőbányával. A racionalizálás és gépesítés másik mozgatója a kőszükséglet megléte, állandó növekedése volt. így 1934-bsn vontató és felvonó berendezéseket létesítenek. Folytatják a zúzómű 1934-ben megkezdett felújítását 5 . 1935-ben üzembe helyezik a második mélyszinti bányaszivattyút. 6 Ugyancsak 1935-ben új rázórostát szerelnek fel, amely az akkor modernnek számító felületi kezelésű utakhoz szükséges nemeszúzalék gyártását tette lehetővé. 1936-ra a bányaüzem pénzügyi helyzete annyira javult már, hogy a beruházások jelentős része az üzemi forgótőkéből va 1 ósult meg 7 . Ezek a beruházások pedig elég jelentősek voltak! Új kovács-, lakatos-, javítóműhelyt építettek, s ezt autogén hegesztővel szerelték fel. Bővítették a műszaki anyagraktárakat és irodahelyiségeket is. A munkások részére ebédlőhelyiséget és konyhát építettek. A csilleparkot 10 darab házilag gyártott csillével bővítették, a gépi berendezések jelentős részét generáloztatták. 1937-ben 13 465 pengőt fordítottak beruházásra, és ^öbbek között ezt is a forgótőkéből vonták el. Ennek a beruházásnak fontosabb tételei: 15» darab új csille, 1 darab villanymotor, 1 darab tartalék benzinmotor, 2 darab új inga a zúzógépekhez, 2 darab igásló beszerzése, a munkáskonyha bővítése, a lóistálló bővítése stb. 8 1938-ban 9 a kőbánya utat építtetett Komlóra, hogy gépkocsival is megfelelő összeköttetésbe kerüljön a faluval. Eddig ugyanis hivatalosan csak gyalogút és a keskeny nyomtávú vasútvonal kötötte össze a kőbányát és a falut. A komló-zobáki út építéséhez 10 699 pengő 33 fillérrel járult hozzá a kőbánya. Ugyanebben az évben bővítik tovább az anyagraktárát, a kőbánya élelemtárát, varmint az irodákat 4085 pengő értékben 10 , egy új benzinmozdonyt szereznek be, illetve gyártanak 10 100 pengőért, vásárodnak egy darab 25 LE-s ganz elektromotort 1 400 pengőért, házilag készítenek 5 darab új csillét 1 900 pengő ér ékben, 15 méter gumitextil-főhajtószíjat vásárolnak 530 pengőért, vesznek továbbá egy használt esztergapadot, egy ingát a zúzóhoz. A 5 Jelentés az 1934. üzemi évről. G Jelentés az 1935. üzemi évről. 7 Igazgatói jelentés az 1936. üzemi évről. 8 Jelentés az 1937. üzemi évről. 9 Jelentés az 1938. üzemi évről. 10 Hozzávetőleges, kerekített érték. ANDRÁS gépi berendezések bővítésére, felújítására fordított összeg 20 515 pengő volt. Ezt is az előzőekhez hasonlóan az „üzemi költségek" címén számolták el. A termelés fokozása követelte meg, hogy 1938 októberében megkezdjék a III. mélyszinti munkákat. Az így növekvő kőmennyiség elszállítsa igényelte viszont a III. számú bányasikló két vágányúra bővítését, hogy duplájára legyen növelhető a kitermelt kőzet felvontatása. A munkát, a két vágányúra való bővítést meg is kezdték, pár hét alatt, még 1938-ban be is fejezik. 1939-ben sokat lép előre a 10 év óta szüntelenül működő zúzómű modernizálása. Erre azért volt hangsúlyozottan szükség, mivel a kőbánya zúzottkő megrendelése állandóan növekedett. Erre az évre esett a III. zúzómű építési költségeinek a kifizetése is, 57 070 pengő 16 fillér. A III. számú bányasikló elmúlt évben végzett átalakítási munkálatainak a költségeit 1184 pengő összegben ebben az évben fizetik ki. 25 darab új csille beszerzése 10 679 pengőt, a 3. számú mo^ormozdony részlete 2513 pengőt, az üzemi teherautó beszerzése 2000 pengőt, 2 darab komplett törőinga beszerzése 2755 pengőt, 1 darab 1500 liter/perc teljesítményű turbószivattyú 1870 pengőt, új szivattyúház építése 1550 pengőt, a munkásebédlő bővítése 890 pengőt, a bányában új b 1 okkház építése 560 pengőt, több kisebb tárgy vásárlása 15 079 pengőt emésztett fel. 1939. április 27-én a Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap is egyetértéssel vette tudomásul, tudva és elismerve a beruházások fontosságát, jelentőségét, azt a 78 500 pengős beruházási tervet, melyet Szeép Zoltán üzemvezető mérnök tárt a bizottság elé 11 . A megnövekedett kőigényekkel indokolt beruházás a bővítéssel kapcsolatos építkezésekre 27 000 pengőt, 1 darab granulá^or, hozzá a szállítóberendezések és 2 darab vibrátor árára 37 000 pengőt irányzott elő. A bizottság a beruházásokat nemcsak jóváhagyta, hanem olyan határozatot hozott, hogy azokat még 1939-ben meg is kell valósítani. A beruházások nagyvona 1 ú áttekintése után most nézzük azt meg, hogy melyik évben milyen szerepet kapót, a vállalat életében milyen súllyal szerepelt az új gépek, berendezések vásárlására, illetve a bővítésre szánt összeg. Megnézzük, hogy az egyes években mennyi volt a kőbánya összes beruházásjellegú kiadása, és ebből mennyit fordítottak gépek, berendezések vásárlására, vagyis a két összeg milyen mértékben aránylik egymáshoz. Mivel ilyen adatok 1934. évre nem állnak rendelkezésünkre, nézzük az adatokat az 1935. évtől 12 . 11 Jegyzőkönyv. Készült a Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap kezelőbizottságának 1939. április 22-i ülésén. 12 Az egyes évek hivatalos statisztikai kérdőiveinek házi példányai alapján.
