Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

A KOMLÓI KŐ3ÁNYÁSZAT 1934—1939 KÖZÖTT 195 Beruházásra Év fordított összeg összes kiadás % pengőben pengőben % 1935. 29 470 464 725 6,3 1936. 8 721 487 044 1.7 1937. 13 465 480 369 2,8 1938. 16 530 597 129 2,7 1939. 125 974 698 709 18,02 A bemutatott adatok alapján látható, hogy a kőbányaüzem 1935-1939 közti kiadásai növekvő tendenciát mutatnak. A beruházásra fordított összegek alapján kiemelkedő az 1935. és 1939. év. A gazdasági válság után a kőbánya 1934-ben és 1935-ben elvégezte a szükséges beruházásokat, így ezzel magyarázható az 1936. évi beruházási mélypont. 1936-tól a beruházásra szánt összeg emelkedik már, 1938-1939 között pedig jelentősen megugrik. Ez magyarázható az állandóan növekvő kőszükségleten kívül azzal is, hogy a bánya az adósságait már visszafizette, így tehermentesen, szabadabban tud gazdálkodni. II. A szállítás alakulása Az előzőekben már utaltunk a szállításban bekövetkezett néhány technikai változásra. Most nézzük valamivel részletesebben az időegység szállítási lehetőségeiben bekövetkezett változásokat! 1934-ben 5 darab saját készítésű csillét gyártott le a kőbányaüzem 1500 pengő értékben. 1935-ben 10 darab csillével bővült a bánya csilleparkja. A vontatásban elsősorban a bánya belterületén a lovak is szerepet játszottak. 1936-ban 5 igáslova van a bányának

13

. A lovak mellett azonban a lokomotívok játszották a főszerepet, hisz az I. sz. mozdony 1935-ben 14 689 km-t, a II. számú mozdony 12 749,8 km-t tett meg, a kettő összesen 27 438,8 km-t. 1936-ban a mozdonyok közül az első 12 786,4 km-t, a II. 13 624,9 km-t tett meg, a kettő együtt 26 411,3 km-t. Az 1935-1936. évek viszonylatában tehát az utóbbi évben 1000 km-rel mentek kevesebbet a mozdonyok. Ez összefüggésben lehet a lovak számának emelkedésével is. Biztosat mondani nem tudunk, hisz az 1936. évet megelőző időkből nem áll rendelkezésünkre olyan kimutatás, melyből a lovak számát megismerhetnénk. 1937-ben a két mozdony összesen 26 863 kilométert tett meg, közel 450 km-rel többet,

14 mint az előző esztendőben; s ha figyelembe vesszük, hogy a lovak száma is emelkedett 5-ről 7-re

15

, akkor arra kell gondolnunk, hogy jelentősen növekedett a szál13 Kimutatás az igáslovak számáról. Kelt: 1936. december 31-én. 14 Az 1937. év termelési költségei között. 15 Kimutatás az igáslovak számáról. Kelt: 1937. december 31-én. lítás. 1938-ban 27 706 km-t futottak a lokomotívok. A mozdonyok száma 1934-ben két darab

16

, külön kiemelve, hogy hajtóanyaguk kőolaj. A 2 mozdony összteljesítménye 40 LE volt. A következő évben a két mozdony összteljesítménye már 52 LE, az egyiket nagyobb teljesítményűre cserélték ki. 1936ban tovább növekszik a mozdonyok teljesítőképessége; a két mozdony már 68 LE-s. 1937-ben két mozdonya van még mindig a kőbányának, mégpedig az egyik 40, a másik 56 LE teljesítményű. A kettő együtt 96 LE-s, tehát több mint kétszeresére növekedett 1934-hez képest a mozdonyok teljesítőképessége. 1938 végére a mozdonyok száma is változik, 3 darab mozdonya lesz a kőbányaüzemnek, ugyanakkor az előzőekhez képest is más lóerejű gépek ezek. A mozdonyok teljesítménye ugyanis 24, 50 és 60 LE, együttes teljesítményük tehát 134 LE. A III. számú mozdony szerelési munkáit a kőbánya saját műhelyében végezték el, saját erőből. Csak a futóművet és az alvázat vették meg hozzá, a többi részét a mozdonynak úgy szerezték be és állították azt össze. Motorja pl. Fischer Béla, Baranya vármegye alispánja használt és kiselejtezett Buick típusú személygépkocsijából került a kőbányába. 1939-re a 3 mozdony lóereje ismét változott, maradt a 24 és a 60 LE-s mozdony, de az 50 LE-s mozdony helyett egy 80 LE-s mozdonyt szerez be a kőbánya, így lényegében az 1934. évi két darab 40 LE-s összteljesítményű mozdony nemcsak számban gyarapodik eggyel, hanem évenként növeli a bánya azok vontatóerejét is, úgy, hogy 1939-re 164 LE~ vel az 1934. évi négyszeres teljesítményét adják le. A munka vágányok hossza 1934-ben 4380 méter volt, 1935-ben 4583 m; 1939-re 4650 méterre nő. A siklók hossza 120+40+40 méter, 1939-re jelentéktelen mennyiséggel változott csak, 120+40+48 méterre. A mozdonyok megnövekedett lóereje több csillét képes mozgatni, a termelés növekvő igénye is afelé hat, hogy növekedjen a csillék száma. 1934-ben 167 darab, 1935-ben 183 darab, 1936ban 192 darab, 1937-ben 202 darab, 1939-ben pedig már 232 darab csilléje van a kőbányának. A vizsgált évek viszonylatában 65-tel gyarapodott a kőbánya csillekészlete, a gyarapodás természetesen ennél valamivel nagyobb volt, hiszen minden bizonnyal selejteztek is ki hasznavehetetlen, rossz csilléket. A szállításnál szerepet játszott még 1936-tól két iófoga'.ú kocsi, valamint 3 személyszállító platókocsi és 3 teherszállító platókocsi is. 1937-re a személyszállító platókocsik száma 4-re emelkedett, 1939-re pedig ötre. Ezekkel a kocsikkal utaztak be 16 Az egyes évek statisztikai íveinek házi példányai alapján. A harmadik mozdony története: Szeép Zoltán: A komlói andezitbánya története. Kézirat a Komlói Múzeum kéziratgyűjteményében.