Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Régészet - G. Sándor Mária: A baranyai művészet a reneszánsz stílusáramlatában
112 G. SÁNDOR MÁRIA 1. kép. Baranya megye reneszánsz lelőhelyei Janus Pannonius olaszországi tanulmányai után 13 1458-ban tér haza. Ekkor a királyi kancelláriába kerül, majd 1459—1472 között pécsi püspök. Pécsi tartózkodásának idejét nemrég igen alaposan Petrovich Ede tanulmánya dolgozta fel. 14 Pécsi építkezésére vonatkozóan semmiféle adat nincsen. A várban tíz éve folyó régészeti kutatás sem talált Janus Pannonius pécsi püspökségének idejére keltezhető, illetve meghatározható építészeti emlékeket, 15 mindeddig. Sajnos azonban az irodalomtörténeti emlékek, vagyis Janus Pannonius művei sem emlékeznek meg Péccsel kapcsolatosan építkezéseiről, vagy egyéb művészetekről, illetve mecénási tevékenységéről sem történik említés. 16 így tehát protoreneszánsz, vagy reneszánsz építkezésekről Pécsett 1472-ig nincs tudomásunk. A humanizmus 13 Kardos (1955) 123—149. Cerézdi (1978) 226—228. 14 Petrovich (1975) 119—173. 15 Petrovich (1975) 150. Petrovich feltételezi (L. 150. old.), hogy a vár délnyugati tornyát alakíttatja ki csillagvizsgáló céljára. Ezt a megállapítást azonban a helyszíni kutatás nem támasztja alá. A pécsi vár ásatásait 1969 óta a jelen tanulmány szerzője vezeti. 16 Ezúton mondok köszönetet Csorba Győző irodalomtörténésznek, a kitűnő Janus kutatónak, aki volt szíves tájékoztatni arról, hogy Janus Pannonius műveiben saját építkezéseiről sehol sem tesz említést. gyökerei azonban Pécsett mégis Janus Pannoniushoz vezethetők vissza. A XV. század végéig a két stílus, a gótika és a reneszánsz együttélése gyakori jelenség volt. 17 Jelentős gótikus kőfaragóműhely működött Budán 1470-ig. 18 Ez volt egyébként jellemző egész Kelet-Európára is. 19 Janus Pannoniust Pécsett a püspöki székben Ernuszt Zsigmond követi 1473-1505-ig. Ernuszt Zsigmond bécsi polgári családból származik, aki tanulmányait olasz egyetemeken végezte, Mátyás udvarában pedig a kincstartói tisztet töltötte be. 20 Több mint harmincéves pécsi püspöksége alatt jelentős építő tevékenységet folytatott. Újjáépíti a Püspökvárat korszerű bástyás és zwingeres rendszerrel erősíti meg annak védelmi rendszerét. A délnyugati - és feltehetően a délkeleti - sarkát az olasz eredetű barbakánnal erősíti meg. Az egész vár gótikus stílusban épült. Kapuinak tagozása a későgótika stílusjegyeit viselik magukon. Déli kaputornyán, - amely elpusztult — reneszánsz címer volt. Ernuszt Zsigmondnak e címerköve 1498-as évszámmal jelzett. A címer elemzése során arra a megállapításra jutottunk, hogy a domborművet későgótikus keret szegélyezi, s így még e reneszánsz domborműben is keverednek a gótikus elemek. Azzal a korábbi véleménnyel, miszerint a domborművet hazai mester készítette, 21 egyetértünk. Ez azonban olyan helyi mester volt, akinek az olasz kompozíció nem volt idegen. Annak ellenére, hogy ez a címerkő a magyar reneszánsznak nem egy kimagasló alkotása, számunkra mégis igen jelentős, mert részben a rajta lévő évszám jelzi a vár építkezéseinek befejezését. A pécsi reneszánsz szempontjából pedig ugyancsak nagyfontosságú, mivel ez az első reneszánsz emlék Pécsről 1498-ból. Ernuszt jelentősebb építkezéseket végeztet még a püspöki palotán. Sajnos azonban a többszöri átépítések miatt ebből az időből csak igen kevés maradt meg. 22 A püspöki palota padlásterének délkeleti sarkában - ahol egy saroktorony áll - gótikus ívmaradványok figyelhetők meg, amelyeket már Gosztonyi Gyula 2 ^ is igen helyesen egy erkély részletének tartott. A zárterkélyt feltételezésünk szerint Ernuszt Zsigmond építette. Legújabban Petrovich Ede 2/í kísérelte meg a források alapján a palota 17 Entz (1967) 81—86. 18 Feuer—Tóth (1958) 365—379. 19 Gerevich (1970) 164—165. 20 Kubinyi (1958) 32. Mályus (1971) 178. 21 Boncz (1891) 178. Balogh (1939) 564, 566. 22 A püspöki palota helyreállítása 1967-ben fejeződött be. A helyreállítást megelőző kutatást Dercsényi Balázs végezte. Bercsényi (1968) 113—114. 23 Gosztonyi (1941) 3. 1—2. ábra. 24 Petrovich (1975) 145.
