Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Régészet - G. Sándor Mária: A baranyai művészet a reneszánsz stílusáramlatában

A BARANYAI MŰVÉSZET A RENESZÁNSZBAN 113 rekonstrukcióját. A Székesegyházon ugyancsak végeztet átépítéseket és ezeket is gótikus stílusban. Neki tulajdonítható a Székesegyház szentélyének és főhajójának későgótikus beboltozása.

25 Ezeknek a munkáknak a befejezése is az 1500-as évekre tehető. Kutatásaink során arra a megállapításra jutottunk, hogy Ernuszt Zsigmondnak a több mint harmincéves építőtevékenysége - amely a XVI. századnak még az első éveire is átnyúlik — a gótikus stílus jegyében folyt. A következőkben nézzük meg, hogy mi a helyzet ugyanebben az időben a megye területén. Siklós vára

26 1482-ig a Garai család birtoka. Entz Géza a várkápolna függőnyíves ablakait és hálóboltozatát, valamint a várkastély déli oldalán lévő pompás zárt erkélyt Garai Jobbal hozza kapcsolatba. Garai Jób 1481-ben hal meg, ami egyben a gótikus építkezések befejezését is jelenti Siklóson.

27 így az udvarhoz közelálló Garai család birtoklása jelenti a gótikus építkezések idejét Siklóson.

28 Véleményünk szerint a Garai család kihalta után bekövetkező többszöri birtokcsere és birtokviszály ideje alatt nem valószínű, hogy folyhattak építkezések a siklósi várban.

29 Tehát a XV. században a reneszánsz stílus egyáltalán nem jelenik meg Siklóson. A megyében lévő másik két vár, Márévár és Pécsvárad ugyancsak a gótikus stílus jegyeit mutatják a XV. században. A megye területén - vagyis a vizsgált művészetföldrajzi egységben — a XV. század folyamán csak elvétve fordul elő az ismert emlékek között Pécsett a reneszánsz stílus. A fentiekben vizsgált korszak idején Budán és a királyi udvarban megjelennek az olasz és dalmát mesterek, akik Mátyás budai palotáját reneszánsz stílusban építik át. Az 1470-1490 közötti építőtevékenység eredményeként létrejött művekre többek között Aristotele Fioravante, Benedetto da Maiano, Chimenti Camicia, Traui Jakab, majd Giovanni Dalmata nyomják rá bélyegüket. Nem kívánok részletesen foglalkozni azzal a dalmát mestercsoporttal, amelyik a század 80-as éveinek végén dolgozott a budai váron, de feltűnnek már magyar nevek is, 25 Szőnyi (1929) 472. Szőnyi (1916) 58. Dercsényi (1966) 32. 26 Csánki (1897) 458, 465. 27 Entz (1977) 18—21. 28 Czeglédy (1975) 235—245. 29 Csánki (1897) 458. 1482-ben Garai Jób halála után a király a várat Corvin Jánosnak adja. 1484-ben még királyi birtok Soklos város, 1490 ben örökre átadja azt Corvin Jánosnak, ő azonban elzálogosítja azt Bajnai Both Andrásnak. Corvin János 1494-ben május 6. és 11-én (Dl. 67577) azt eladia Bajnai Both Andrásnak. 1495-ben II. Ulászló királlyal erősíttette meg az ügyletet tartalmazó oklevelet. A fenti adatok szíves átengedéséért Kubinyi Andrásnak tartozom köszönettel. akik az olaszokkal és a dalmátokkal együtt dolgoztak.

30 E helyen nem célom és feladatom a budai reneszánsz építkezések ismertetése.

31 Meg kell azonban említenünk, hogy a Alpokon túl KözépEurópában Magyarországon találjuk meg először az új olasz stílust. Hazánkban a reneszánsz korai meghonosodásának okairól már korábban szólottunk. A humanista főpapság már Mátyás korában is terjeszti az országban a reneszánsz művészetet. Báthori Miklós Vácott 1458-ban, Aragóniái János Esztergomban, Bácson Váradi Péter kalocsi érsek építkezik még a XV. században reneszánsz stílusban.

32 Mindez azt jelzi, hogy már Mátyás korában megindult az egyes vidéki központok kialakulása, ami azonban ekkor még Pécsett nem történt meg. Ernuszt Zsigmond halála után 1505-ben Szatmári György lett a pécsi püspök, aki kassai polgár családból származott.

33 Tanulmányait néhány évig Bolognában folytatja. Pályáját a királyi udvarnál kezdte Bakócz Tamás mellett, aki a korszak legbefolyásosabb politikusa volt. Szatmári 1501-1505 között váradi püspök.

34 Valószínű, hogy a nagymúltú váradi reneszánsz központ is hatással volt későbbi pécsi működésére. Igen finoman faragott címerét már 1492-ből Kassáról ismerjük, ami amellet tanúskodik, hogy reneszánsz tanultságú mester is állott rendelkezésére.

35 Korának kimagasló reneszánsz egyénisége, akinek a révén került Pécs a kancelláriai humanizmus áramlatába.

36 Ez nemcsak irodalmi téren mutatkozik meg, hanem építkezéseivel is Pécsett reneszánsz központot alakít ki. Általában a művészek mecénása volt. Mint mecénást a leghívebben Magyi Sebestyénnek 1513-ban Szatmári Györgyhöz írt levele mutatja be.

37 Irodalmi körének egyik humanista íróját Hagymási Bálintot

38 is megihlette építkezéseinek nagyszerűsége. De folytonos építkezéseiről a velencei követ is megjegyzi: „Si dilecta molto fabricas."

39 Pécsett a reneszánsz építészet megjelenése Szatmári nevéhez fűződik. A püspökvárban új épületet emel, az „Aedes Sacmariae-t." Az épület könyvtár és kápolna lehetett. Sajnos ezt a reneszánsz épületet a XVIII. században teljesen elbontották.

40 30 Gerevich (1973) 297—299. 31 Gerevich (1966) 298—303. 32 Balogh (1970) 199—200. 33 Tóth—Szabó (1906) 2—70. 34 Balogh (1943) 63. 35 Gerevich (1959) 324, 328, 30. kép. 36 Kardos (1955) 213, 234, 250. Klaniczay (1964) 211. 37 Kovács (1971) 458—459. 38 Kovács (1971) 469. 39 Balogh (1943) 63. 40 Gosztonyi (1939) 93. 1780-ban bontják el a Székesegyház délkeleti tornyához kapcsolódó Szatmári-féle reneszánsz épületet.