Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Művészettörténet - Aknai Tamás: Jean Gorin: Relief spatio-temporel multivisuel No. 67. 1970 (Műelemzés)

GORIN: RELIEF SPATIO-TEMPOREL MULTIVISUEL 341 második vonalához tartozott. Ekkor dolgozott Gorin együtt Antoine Pevsnerrel, aki már Párizsban él. Egy fémkonstrukciót készítettek közösen, de a kísérlet végén Gorin visszautasítja Pevsner esztétikai elméletét,

11 „esztétikai konstruktivizmusát", mely hálózat és vonalrendszerek dinamikus-organikus, és nem szigorúan derékszögű rendszerben létrehozott kompozícióját feltételezte. A Pevsnerrel való közeli kapcsolat nem múlott el nyomtalanul. Számos ólomvessző-rajz bizonyítja, hogy 1939-ben őt is foglalkoztatták a szférikus témák, egy nagy összefoglaló műhöz, a Hommage à Pevsner (1939) címűhöz készített rajzok ezek. Az emlékműszerű talapzatábrázolás axonometrikus megoldásától, oldalról és perspektivikusan való megközelítéstől a pontokkal való komponálásig majd minden lehető megoldást alkalmazott. Ezek a művek bizonyítják, hogy az Abstraction-Création csoport eszmevilágában milyen módon változott meg a konstruktivizmus első hullámának lendülete, miképpen vált a normatív esztétikai gyakorlat kísérleti terepe helyett az elvont esztétika bázisává, és miként érintkezett az Esprit Nouveau, az art deco, valamint az École de Paris individualista gyakorlatával. A Hommage à Pevsner tanulmánydarabjai mutatják, hogy Gorin erőfeszítéseket tett a neoplaszticista kánon meghaladására, rajzaiban nemegyszer feltűnik a Gabo—

Pevsner kialakította szférikus témák egy-egy variációja, de mindenütt határozott, ortogonális szerkezetekbe foglalva.

12 Nyilván jelentős hatást tett rá Man Ray matematikai modellkísérlete, mely a Cahiers d'

Art-ban jelent meg, s amely eljárás lényegét tekintve vele azonosan magas fokon elvont szimbolizációs aktusnak is felfogható.

13 1932-ben egy sor tudóssal és művésszel Gorin is meghívást kap egy Szovjetunióban teendő utazásra. Ez az esemény, amely döntő mértékben a Gabo—Pevsner-íéle plasztikai világ felé fordítja egy kevés időre, s amely fellazítja benne eredeti neoplaszticista ideáljait. Ekkor találkozott Gaboval is, aki már Berlinben él. Moszkvában személyesen is találkozhatott Malevics munkáival, és találkozott szovjet konstruktivista építészekkel, de különösen erős hatást Ginsburg tett rá. A Meyerhold Színházban részt vett egy konstruktív-kinetikus előadáson. Rengeteg építészeti 11 A Realista Manifesztum (1920. aug.) esztétikai konstruktivizmusa lényegében azt az utilitárius türelmetlenséget ellensúlyozta az orosz művészetben, amit Tatlin prcduktivizmusa hirdetett meg. t2 Gabo és Pevsner természettudományos és esztétikai törvények összevetésével alakították ki formálási princípiumaikat. Gorin számára a húszas évek végén tetten ért neoplaszticizmus, mint új lehetőség szinte csak kizárólag építészeti, szobrászati megvalósításban kecsegtetett. i3 Christian Zervos: Mathématiques et art abstrait. Cahiers d'Art, 1936. 4. p. folyóiratot és kiadványt vásárolt, melyekből saját elképzeléseinek igazolását olvasta ki. Munkássága ekkor teljesedik ki, kapcsolatot tartott a Nelly van Doesburg alapította „Renaissance plastique" elnevezésű alapítvánnyal, amely a Galerie Charpentierban három kiállításon is bemutatta az absztrakt művészet korszakát, az első generációtól 1939-ig. Gorin itt állította ki azokat a nagy, fehér reliefjeit, melyeket még Pevsnerrel készített, s amelyek a JPM gyűjteményében lévő „Relief Spatial" előképéül is szolgált. A háború évei után, már 1945-ben szervezni kezdte az absztrakt művészet kiállításait Párizsban, így jött létre a Van Doesburg emlékének szentelt „Art Concret" című kiállítás a Galerie Druin-ban, a Vendôme téren, arra utalva, hogy Doesburg 1930-ban „Art concret" címmel alapított folyóirata miként segítette megérni a mozgalmat. A kiállítás katalógusának előszavát Gorin írta. Ugyanekkor készítette a „Plans monté"-típusú reliefjeit is, melyek semleges tereket felidézve egymástól elszakított, multidimenzionális létezés képzeteit keltik. Ezek a művek hatásos belépőjegyül szolgáltak az akkor alapított „Salon des Réalités Nouvelles" kiállításaira. 1946-tól titkára is lett a csoportnak, melyben az absztrakt művészet legjelentősebb alkotói is részt vettek. Rendszeresen ott volt a Salon kiállításain, és részt vett a katalógus szerkesztésében 1966-ig. Ekkoriban fejlesztette ki a feketére festett vízszintes és függőleges törzsekre függesztett színes síkfelületekből egybeszerkesztett művek típusát, a „construction spatialet", Nicolas Schotter 1947—48 körül készített „térdinamikus" szobraival párhuzamosan.

14 A Realités Nouvelles kiállítássorozatán — éppen úgy, mint Schotter — az Espace (Tér) csoportba épülve közreműködött a manifesztumok elkészítésében. Gorin nagy energiával vesz részt a munkában, 1952-től több cikkben, és műveiben a képzőés iparművészet, valamint az építészet normáinakfunkcióinak egymáshoz közelítésével az építészekkel" való hatékony együttműködés szükségének felvetésével a „művészetek szintézisével" korának egyik lényeges problémáját teszi megfoghatóvá. Ebben a szellemben működött együtt Servanes, del Marie és az építész Gueret, egy Guebwiller-ben felépítendő ' építészeti együttes komplex plasztikai kiviteli tervén. így jutott el az Espace csoport által szervezett „Couleur, forme, architecture" című kiállításra, melyet Biot-ban szerveztek, s amelyen Schotter is bemutatott néhány térdinamikus struktúrát. Az ötvenes évek hozták meg az első jelentősebb elismeréseket is számára, az absztrakt művészet 14 A Vasarely Múzeum gyűjteményében található Nicolas Schöffer egyik „térdinamikus reliefje", melynek mértani nyílásokkal megbontott felülete, és a plasztikusan kiemelkedő síklapok közötti „belső térben" lefojtott dinamika van.