Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Néprajztudomány - Mándoki László: Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete
314 MÁNDOKI LÁSZLÓ Az első évfolyamban adta ki Philofennus álnév alatt Fábián István Száz finn és száz magyar néptalány с írását (1856: 362—375), melynek bevezetésében mindjárt kitér a magyar anyag gyűjtésének hiányosságaira is: „Néptalányainkat pedig még gyűjteni is alig, vagy meg sem kezdők,* sőt róluk annyira megfeledkeztünk, hogy а népszokások gyűjtése végett utazó egyik hazánkfia, terjedelmes utasításából, ezeket szinte kifeledte." (Fábián 1856: 363) A csillag alatti jegyzet is megérdemli, hogy idézzük: * Edvi Illés Pál oskolai kézi könyvébe vett fel néhány talányt. Egy kettő a' naptárakban elszórva találtatik. Kulcsár is „Hasznos mulatságok" czimű lapjában közölt egy két találós mesét, de azokat többnyire mértékre szedvén, eredetiségökből kivetkőztetve. Az itt kiadott szövegekből azonnal merített a tankönyvíró Erdélyi Indali Péter: kétszer huszonöt finn (1859a: 105-106, 1859b: 161-162) és kétszer huszonöt magyar (1859a: 103—104, 1859b: 160—161) találós kérdést közölt (csak a folyóiratra való hivatkozással!) tankönyveiben. Fábián finn találósainak forrása: Lönnrot 1851 — minden fordítás mellett hivatkozik ezen gyűjtemény szövegeinek sorszámaira, s említi e kiadványt (Hunialvy Pál biztatására 1853 után megkezdett munkával összeállított) finn nyelvtanában is - 1859b : 14 - forrásmunkaként. A „Finnbarát" azonban nemcsak a „szókötési szabályok megállapítására s felderítésére" merített példákat a felsorolt (1859b: 14) forrásokból (például Lyhy suomen História, ja Maantiede kansakoulujen tarpeeksi suomentanut J. F. Granlund. Helsingissä 1849. (Finnország rövid története s földleírása a néptanodák szükségére)], hanem váloga'ásai értelmezik is egyéb anyagát. A nyelvtan egyik példája így szól (1859b: 217): Laulu soitanto ja aruoüteleminen [vére: arvoitteleminen - ML] óvat heille mieleiset aja-viettet (lyhy hist. 3. 1.), ... Az ének, zene és talányok föladása és megfejtése nekik kedves mulatságuk (időtöltés). Forrásmegjelölés nélkül szerepel Fábiánnál a következő, (néprajzi érdeklődésére jellemző), valószínűleg maga összeállította példa (1859b: 241242) : „Lapset óvat sokkosilla a gyermekek szembekötősdit (sokia vak), puikkosilla pinckést (puikko bot, pálca), pakoisilla futóst játszanak, lumisilla hóval lapíáznak; arvoituksilla taknyok (arvoitas [vére: arvoitus — ML] talány) feladásával s fejtegetésével mulatnak; ..." A Magyar Nyelvészet II. kötetében (1857) Szénássi Sándor (Philofennus sorszámozását folytatva) 35 — mint a 126. számú szöveg megfejtéséből kiderül : szilágysági — adatot közöl Néptalányok cím alatt (237—238), „mellyek gyűjtésére az első közlés indította a szíves beküldőt." (Hunialvy szavai !) Ugyanezen kötet 318—322 lapjain Fábián folytatta A' magyar nép talányainak közlését (136— 235. szövegek), majd a 392—400. lapokon újabb 190 szöveget ad (236—425. sorszámok). A III. kötetben (1858: 164-166) következtek a 426-475. sorszámú szövegek, s a IV. kötetben (1859a: 473474) zárulnak Philoíennus kisalföldi közlései a 476—498. számú szövegekkel. Eddig senki sem lokalizálta Fábián István 463 találós kérdését, pedig ezt annál is könnyebben megtehetjük, mivel a szövegek egy része önmagát köd helyhez. . . (Szűkebb szakmánkban viszont még az sem tudatosodott, hogy a Philofennus álnév kit is takar valójában!) Fábián életútjának, papi pályájának ismeretében, valamint az autolokalizációs szövegeket figyelembe véve (lásd alábbi felsorolásukat) teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a teljes anyag a magyar nyelvterület északnyugati részéről, a Kisalföld déli pereméről származik, jól körülhatárolódó vidékről. Érdemes felsorolnunk Fábián valamennyi helynevet tartalmazó találós kérdését (a sorszámokon kívül az évszámot és a lapszámot is megadom) : 159. Kinek hívják a' Beledi bábát? — a' szülő asszonynak. (1857: 319) 166. Hol szent Péter vág, ott sebes? — Szt. Péter Vas- Vág 's Sebes faluk nevei Sopron megyében egymás szomszédságában. (1857: 319) 196. Három nyúlon, két baráton láttál-e' már szántani? — kis, nagy, káptalan Nyúl; kis nagy Barát falukban Győr megyében láthatsz. (1857: 320) 203. A' ki Sárvárt látni akarja. Fej érvárt át kell vágnia? — a' tojás sárgáját а ki látni akarja, annak a' fejérét át kell vágnia. (1857: 321) A nagyon kieső Székesfehérvárt nem tüntettem fel térképemen (melyet Krasznai Péter volt szíves megrajzolni nékem), annak ellenére, hogy még egy szövegben szerepel: 400. Mellyik vár nem feketül meg soha? — Fejér-vár (1857: 399), s ha már megtörtem a sorszámok rendjét, itt idézem még egy, a szövegeket Rábaközhöz kötő kérdését : 430. Télen leány, nyáron anya? — Fertő taván a' jég leány, a' víz pedig anya. (1858: 164). Folytassuk viszont számsorrendben a további autolokalizációs szövegeket:
