Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - Mándoki László: Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete

SZÓBELI REJTVÉNYEINK . . . 315 • Fábián István életútjának állomásai ф A találósok szövegeiben előforduló helynevek 310. A' Homoki tehenek nem borjúznak akkorát, mint a' Hegykői tehenek: mi az? — nem borjúznak akkorát, mint egy tehén, hanem csak akkorát mint egy borjú. (1857: 395) 318. Hány nyele van a' Beledi határnak? — hat. (1857: 395) 337. Mellyik vár épült föl leghitványabb szerbül, ha valóban abból épült, a mit neve említ? — Sár-vár. (1857: 396) 369. Mikor volt a' Beledi kutyának legnagyobb feje? — mikor a' fazékba tolta 's fejét nem tudván kihúzni össze kellett törni a fazokat; erre vonatkozik a Rába-közben dívott szójárás is: akkora feje van, mint a Beledi kutyának. (1857: 397) 381. Három büki asszony egy ülő helyében megiszik egy akó bort? — felső közép 's alsó büki asszonyok Sopron megye helységekben. (1857: 398) 488. Hol van nyúl? - Győrön alul, Écsen fölül. (1859a: 473) (A térképen a helységek mai nevei szerepelnek!) A Rábaköz találósait területileg jól ellensúlyozó, kiegészítő keleti anyagot közölt két részletben Szilágyi István Ugocsai nép-talányok címmel. Az első közlés — Magyar Nyelvészet III (1858) : 320—325 — alcíme: (Gyűjtve ugocsa megyei T. Keresz

v

úrban.)* Elméleti megfontolásai miatt is érdemes idéznünk a szerkesztő csillag alatti megjegyzését: * A' magyar nép talányai közrebocsátásánál nemcsak a' talányok mennyisége, hanem főkép azok nyelve és hol-baláltatása lévén érdekes: az ugocsaiakat is mind közöljük, a' mint a' gyűjtő szívességébül vettük vagy még fogjuk venni. 'S úgy teszünk majd más vidékek talányaival is. Bár ismétlésekkel járó Hlyen közlések lesznek azután egy okszerű szerkesztés biztos alapjai." (Kiemelés tőlem — ML) Az azonos főcímű (Folytatás). II. (Gyűjtve Fertős-Almáson) a IV. kötetben látott napvilágot (1859 : 314-318), s a folytatólagos sorszámozású 101-190. szövegeket tartalmazza.