Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között

206 CSERDI ANDRÁS volt a hivatalos mérce. 174 A dunabogdányi ande­zitbányától szakértő száll ki Komlóra, 175 a vizs­gálat időpontja 1930. március 26-a. 176 A vizsgálat valószínűleg megtörtént, egyebet nem tudunk róla. Egyéb kifogások merültek fel a bánya szállí­tásával kapcsolatban, amiről tudunk, az vala­mennyi a Szekszárdi Államépítészeti Hivatal ál­tal. Az említett hivatal azt kifogásolta, hogy a számlákon szereplő kőmennyiség, amit ki kell fi­zetni és a vagonokban levő kőmennyiség nem egyforma, s kifogásaiban a vagonokban lévő kő volt a kevesebb. A hivatal ezt a különbözetet a közölt vételárból levonta, s a levonás okát és az összeget közölte a kőbányával. 177 A különbö­zetből adódó levonás egyszer volt jelentősebb. Diese Dissertation ist die Fortsetzung des Arti­kels, der die Eröffnung des Steinbruches in 1927, sowie seine grosszügige Entwicklung in den Jahren 1928 und 1929 behandelt. Die Weiterentwicklung des Steinbruches wird in diesen Jahren auch weiter betrieben. Nachdem einige frühere wichtige Angelegenheiten ab­geschlossen wurden hat man auch den Eisenbahn­Ladebahnhof in Betrieb genommen. Diesen be­nützte man gemeinsam mit dem Komlóer Kohlen­bergwerk. Zwar der motorische Betrieb nur un­ter Schwierigkeiten verwirlicht werden konnte, wurde schliesslich auch hier ein Erfolg erzielt. Auch die Zahl der elektrischen Einrichtungen vermehrte sich, lieder war ihr reibungsloser Bet­rieb durch häufige Stromausfälle verunsichert. Auch die Länge der Bahnstrecke erweiterte sich. Im Durchschnitt der Jahre 1929 bis 1933 stieg 2476,26 pengő, a többi esetben 20-80 pengő közötti összeg. Az üggyel kapcsolatban; vagy tévedésről, el­írásról stb. volt szó az esetekben, vagy máshol nem mérték, nem ellenőrizték a kőbánya által szállított és számlázott követ. A kőbánya 1930—1933. évi fejlődését igyekez­tünk bemutatni az előzőekben, utalva sok eset­ben egyéb évek anyagára is, részint az összeha­sonlítás és az alapvetés kívánta ezt, részint a kő­bánya múltjának részletesebb feltárása indokolta. A bánya életében a jelzett időszakban a terme­lés, értékesítés volt a központi kérdés, ezt igye­keztünk részletezni, s emellett bemutatni a for­rások adta lehetőségek szerint az egyéb terüle­tek változásait is. auch die Zahl der Arbeiter an. Die Bezahlungen sinken in dieser Zeitspanne auch nominell. Das probierte man mit sozialen Unterstützungen und Naturalien auszugleichen. Bis 1931 steigt die Produktion des Steinbruches und nach dem Tief der 1931—1932-er Jahre war sie wieder im Anstieg. Seit 1929 erweiterte sich der Markt der Steinware bedeutend: die Komi­tate Baranya, Somogy und Tolna, sowie die Städte Pécs und Mohács waren die Abnehmergebiete. Hingegen zählen die Komitate Pest, Zala und Csongrád eher als Marktforschgebiete. In dieser Zeit sind die Abnehmer mit der Steinqualität zuf­rieden, die Investitionen haben auch auf diesem Gebiet eine gute Wirkung ausgeübt. Zwischen 1930 und 1933 hat der Betrieb nie mit voller Kapazität gearbeitet. 1932 musste er sogar wegen Bestellungsmangel für 40 Tage still­gelegt werden. Der Komloer Steinbruch zwischen 1930 und 1933 ANDRÁS CSERDI 174 123/1930. 175 140/1930. 176 149/1930. A szakértő a vasútállomásra 14,06 perckor érkezik meg. 177 561/1930., 564/1930., 724/1930.

Next

/
Thumbnails
Contents