Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Történettudomány - Füzes Miklós: Hirdetményi tájékoztatás Sásdon 1944. decembertől 1945. novemberig

HIRDETMÉNYI TÁJÉKOZTATÁS SÁSDON 1944. DECEMBERTŐL 1945. NOVEMBERIG FÜZES MIKLÓS A nagyközség, egyúttal járási székhely, 1944. november 30-án szabadult fel. A front elől elmenekült a kiürítési parancs végrehajtásaként a főszolgabíró, aki hivatala berendezésével együtt magával vitte az utolsó évekre vonatkozó iratokat. A közigazgatáson kívül megbénult a gazdasági élet, a vasúti forgalom, és postai szolgálat sem volt. Nem volt közvetlen kapcsolat az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal, de a megyei székhellyel, Péccsel sem. Az elzártságot a helyi szovjet katonai parancsnokság oldotta fel. A lakosságnak többirányú tájékoztatást adott, melynek a háborús körülmények adta helyzetben a legideálisabb formája a nyomdai úton készített hirdetmények voltak. A helyi hirdetmények előállítását a felszabadulást közvetlenül követő napokban a szovjet parancsnokság szervezte, a terjesztést pedig járási szintig el is végezte. Terjesztette a helyi hirdetményeken kívül a központilag előállított és országos érvényű hirdetményeket. A terjesztést ezekre vonatkozóan is járási szintig végezték, mert a járási és a községi közigazgatási munka a kiürítés ellenére csakhamar megindult. Ezen az úton az országos jelentőségű híranyag a frontvonalakon keresztül igen hamar eljutott a címzettekhez. Az események egy-két héten belül ismertté váltak Sásdon is, függetlenül attól, hogy hol történtek. Ismertetésünkben megkíséreljük bemutatni, hogy a nagyközség lakossága az ország helyzetéről, a világháború eseményeiről a hirdetmények segítségével mennyire lehetett tájékozott, illetőleg, hogy ezek a hirdetmények a társadalmi változásokat hogyan tükrözték. A község felszabadítását követően a helybeli szovjet parancsnokság első gondja volt az élet újraindításának a megszervezése. A rend helyreállítására és a munka elkezdésére magyar—orosz nyelvű hirdetmény kiadását tervezték, melynek előállítása december 8-án még nem történt meg, ezért a késésre hivatkozva a helyettesítő főszolgabíró ideiglenesen intézkedett. Magyar nyelvű, géppel írt hirdetményt küldött a községekbe, melyekben a jegyzőségek munkájának a megindítását, a lakosság munkába állását, a posta, az üzemek és üzletek működésének, valamint az iskolai oktatásnak újrakezdésére intézkedett.

1 Csakhamar megjelent a jelzett kettős nyelvű hirdetmény is. A katonai parancsnokság 2. sz. parancsa elrendelte a lő- és szálfegyverek, lőszerek, ruhák és egyéb katonai felszerelési tárgyak 48 órán belüli beszolgáltatását. A beszolgáltatás helye Sásd volt. Rendelkezett katonai jellegű kérdésekben, az elhagyott javak megőrzésére, első tétitésre. Különböző tilalmakat írt elő a lakosság részére. Megszabta a nyitvatartási időt, melynek tartama 7—20 óráig tartott. Kötelezte a helyi hatóságokat a tűzoltóság megszervezésére, köztisztasági munkák végzésére, utak-hidak stb. karbantartására (1. ábra). A szovjet hadsereg közvetítésével jutott el a községbe a „Magyarország Ideiglenes Nemzeti kormányának nyilatkozata", melyet a Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése 1944. dec. 22-én hagyott jóvá. A nyilatkozatból tájékozódhatott a lakosság az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáról, az ideiglenes kormány legfontosabb feladatairól, így a fegyverszünet megkötésének szükségességéről, a jószomszédi viszony kialakításáról a szomszédos demokratikus államokkal, valamint az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és őszinte barátságról a Szovjetunióval. Létkérdésnek tartotta a hitlerizmus megsemmisítését, ezért a nyilatkozat mozgósított a német elnyomók és az országvesztő nyilas bérenceik ellen. Elengedhetetlennek tartotta Magyarország demokratikus átalakítását, ezért a nyilatkozatban is közzétették a népellenes törvények hatályon kívül helyezését, a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a népellenes intézmények és egyesületek feloszlatását, a hazaárulók felelősségrevonását. Mozgósított a nyilatkozat az ország gazdasági helyreállítására is, valamint a földreform végrehajtására. Szavatolta a magántulajdont, támogatta a magánvállalkozást. Felszólította a magyar népet, hogy támogassa a szabadságharcot (2. ábra). 1 Baranya megyei Levéltár Hegyháti járás főszolgabírójának iratai 1944 — 4/o. 2 Uo. 1944 — 16/o. A litográfia teljes magyar nyelvű szövege megjelent A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai с kiadványban. Szerk. dr. Kopasz Gábor, dr. Szinkovich Márta. BmL. Pécs, 1971. 75—76. o. 3 Uo. 1.0./1945. Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1979) 24, p. 207—218. Pécs, Hungária, 1980