Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között
A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1930—1933. KÖZÖTT 205 Egy közzétett kőbányai árajánlat szerint 10 tonna terméskő, vagonba rakva, 33,75 pengő, míg 10 tonna kavics és zúzalék vagonírozva 56,25 pengőbe került. Az árakba a kocsiállítási, mérlegelési díj, valamint a forgalmi adó benn foglaltatik.«» Más adat szerint 10 tonna hengerlési kavics ára 78,25 pengő. 169 1930 szeptemberében 10 tonna andezitet 33,00 pengőért adott el a kőbánya. 170 Látható e rövid áttekintésből is, ha nem is erősen, de ingadoznak valamelyest az árak. Nézzük az egyes évek átlagárait. 171 Év Átlag Ár terméskő zúzalék Р/щЗ Р/щЗ 1929 5,36 7,75 1930 4,00 7,00 1931 3,80 7,00 1932 4,00 6,80 1933 4,00 6,00 1929-ben a legmagasabb a kőnek az ára. 1930ban igen jelentős mértékben esik, különösen a terméskő ára. Ez az áresés összefüggésben van a termelt mennyiséggel, valamint a termelés módjával, a befejezett gépesítési program után a bánya így nyilvánvalóan többet és olcsóbban termel. Ez az áresés már szükséges is volt a más bányákkal szembeni versenyhez. 172 1930 után apróbb ingadozástól eltekintve a kő ára lényegében változatlan, 1932—1933 között a zúzalék ára esik jelentősebben. A terméskő ára 1930—1931 között esett —,20 pengővel, ami annak tudható be, hogy a két év között a terméskő termelési mennyisége jelentősebb mennyiségben nőtt, s ha valamit tükröznek az országos mutatók a megyei útépítésből, a környező, a bánya szempontjából piacnak számító megyék útépítéséből, akkor ez stagnál. 1931—1932 között a terméskő termelt mennyisége erősen esett, így a bánya az árát az eredeti 1930-as szintre emelhette. A zúzalékfajták áresésénél az ok más lehetett. 1931—1932 között e termékfajtából jelentős menynyiséggel kevesebbet készítenek, ára ennek ellenére csökken. 1932—1933-ban viszont a megtermelt zúzalék mennyisége jelentősen megnőtt, okszerű gazdálkodást tételezve fel, szükség volt erre a kőfajtára, ára mégis jelentősen süllyedt. Nézzük ezután a vizsgált időszakra vonatkozó általános értékesítési adatokat! 173 168 133/1930. 169 506/1930. 170 517/1930. 171 M. A kőbánya évi statisztikai jelentéseiből. 172 137/1930. 173 M. A kőbánya évi statisztikai jelentései alapján. Termelés + előző Eladás Maradv. évi maradv. pengő pengő pengő 264 150 241 873 22 277 480 000 480 000 — 451 702 416 648 35 054 298 636 228 638 69 998 465 579 414 367 52 209 51 212 Az évi adatok pengőben vannak meg, ezért volt szükség az árak bemutatására, mivel azok ismeretében szemlélhetjük a termelés és eladás, illetve a raktáron maradt anyag kérdéskörét. Az 1932. évi adatoknál a marad rovatban a felső szám az első és második vízszintes rovat különbözete, az alsó szám viszont a bánya által megadott adat. A különbözet valószínű az áresésekből adódhat, elég jelentős mennyiség. Abból például, hogy az 1932-ben maradt, 69 998 pengő értékű maradvány 1933-ban már 52 209 pengőt ér a zúzott kő áresése miatt. Az értékelésnél problémát okoz, hogy a jelentős árkülönbséggel rendelkező terméskő és zúzottkő fajták mennyiségét (ármennyiségét) nem ismerjük, így az értékelésben sem mehetünk el kellő messzeségbe. A kő értékesítése 1930-tól okozott gondot a kőbányának. Legjelentősebb az 1931—1932-es év volt az értékesítési gondokat tekintve, hisz annak ellenére, hogy a termelt mennyisége közel felére csökken, eladatlan termékmennyiségének névleges pénzértéke közel duplájára nőtt. Összességében 1930—1933 között a raktári készlet növekvő tendenciát mutat, mégpedig úgy, hogy a névleges pénzmennyiség növekedésével párhuzamosan a bánya termelése az utolsó évben jelentősen csökkent zúzottkőből. VIII. Minőség Lényegében a meglevő andezitkő minősége jó volt. Amennyiben a bánya lelkiismeretesen és alaposan dolgozik, ügyelve arra, hogy az esetleges mennyiségi hiányt ne a minőség rovására egészítse ki, úgy a termék minőségével baj nem lehetett. Az 1929-es évben már láttuk, hogy a bánya vezetősége szigorúan fellépett a minőségrontás ellen. A rendelkezésünkre álló iratokban nem is lelünk a korábbi évekhez hasonló, a minőséggel kapcsolatos kifogásokat. 1930. március 12-én újabb minőségvizsgálatot kezdeményez a kőbánya. Dunabogdányba, az ottani kőbánya vezetőségéhez ír levelet, kérve a komlói kő minőségi mutatóinak meghatározását, és a földművelésügyi miniszter által előírt kőosztályzó kimutatásba való felvételét. Ezen eljárásra azért volt szükség, mivel a versenytárgyalásokon ez
