Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1930—1933. KÖZÖTT 205 Egy közzétett kőbányai árajánlat szerint 10 ton­na terméskő, vagonba rakva, 33,75 pengő, míg 10 tonna kavics és zúzalék vagonírozva 56,25 pen­gőbe került. Az árakba a kocsiállítási, mérlege­lési díj, valamint a forgalmi adó benn foglalta­tik.«» Más adat szerint 10 tonna hengerlési kavics ára 78,25 pengő. 169 1930 szeptemberében 10 ton­na andezitet 33,00 pengőért adott el a kőbánya. 170 Látható e rövid áttekintésből is, ha nem is erő­sen, de ingadoznak valamelyest az árak. Nézzük az egyes évek átlagárait. 171 Év Átlag Ár terméskő zúzalék Р/щЗ Р/щЗ 1929 5,36 7,75 1930 4,00 7,00 1931 3,80 7,00 1932 4,00 6,80 1933 4,00 6,00 1929-ben a legmagasabb a kőnek az ára. 1930­ban igen jelentős mértékben esik, különösen a terméskő ára. Ez az áresés összefüggésben van a termelt mennyiséggel, valamint a termelés módjával, a befejezett gépesítési program után a bánya így nyilvánvalóan többet és olcsóbban ter­mel. Ez az áresés már szükséges is volt a más bányákkal szembeni versenyhez. 172 1930 után apróbb ingadozástól eltekintve a kő ára lényegében változatlan, 1932—1933 között a zúzalék ára esik jelentősebben. A terméskő ára 1930—1931 között esett —,20 pengővel, ami an­nak tudható be, hogy a két év között a termés­kő termelési mennyisége jelentősebb mennyiség­ben nőtt, s ha valamit tükröznek az országos mu­tatók a megyei útépítésből, a környező, a bánya szempontjából piacnak számító megyék útépítésé­ből, akkor ez stagnál. 1931—1932 között a ter­méskő termelt mennyisége erősen esett, így a bá­nya az árát az eredeti 1930-as szintre emelhette. A zúzalékfajták áresésénél az ok más lehetett. 1931—1932 között e termékfajtából jelentős meny­nyiséggel kevesebbet készítenek, ára ennek elle­nére csökken. 1932—1933-ban viszont a megter­melt zúzalék mennyisége jelentősen megnőtt, ok­szerű gazdálkodást tételezve fel, szükség volt er­re a kőfajtára, ára mégis jelentősen süllyedt. Nézzük ezután a vizsgált időszakra vonatkozó általános értékesítési adatokat! 173 168 133/1930. 169 506/1930. 170 517/1930. 171 M. A kőbánya évi statisztikai jelentéseiből. 172 137/1930. 173 M. A kőbánya évi statisztikai jelentései alapján. Termelés + előző Eladás Maradv. évi maradv. pengő pengő pengő 264 150 241 873 22 277 480 000 480 000 — 451 702 416 648 35 054 298 636 228 638 69 998 465 579 414 367 52 209 51 212 Az évi adatok pengőben vannak meg, ezért volt szükség az árak bemutatására, mivel azok is­meretében szemlélhetjük a termelés és eladás, il­letve a raktáron maradt anyag kérdéskörét. Az 1932. évi adatoknál a marad rovatban a felső szám az első és második vízszintes rovat külön­bözete, az alsó szám viszont a bánya által meg­adott adat. A különbözet valószínű az áresések­ből adódhat, elég jelentős mennyiség. Abból pél­dául, hogy az 1932-ben maradt, 69 998 pengő ér­tékű maradvány 1933-ban már 52 209 pengőt ér a zúzott kő áresése miatt. Az értékelésnél problémát okoz, hogy a jelen­tős árkülönbséggel rendelkező terméskő és zúzott­kő fajták mennyiségét (ármennyiségét) nem is­merjük, így az értékelésben sem mehetünk el kel­lő messzeségbe. A kő értékesítése 1930-tól okozott gondot a kő­bányának. Legjelentősebb az 1931—1932-es év volt az értékesítési gondokat tekintve, hisz an­nak ellenére, hogy a termelt mennyisége közel felére csökken, eladatlan termékmennyiségének névleges pénzértéke közel duplájára nőtt. Összes­ségében 1930—1933 között a raktári készlet nö­vekvő tendenciát mutat, mégpedig úgy, hogy a névleges pénzmennyiség növekedésével párhuza­mosan a bánya termelése az utolsó évben jelen­tősen csökkent zúzottkőből. VIII. Minőség Lényegében a meglevő andezitkő minősége jó volt. Amennyiben a bánya lelkiismeretesen és ala­posan dolgozik, ügyelve arra, hogy az esetleges mennyiségi hiányt ne a minőség rovására egé­szítse ki, úgy a termék minőségével baj nem le­hetett. Az 1929-es évben már láttuk, hogy a bá­nya vezetősége szigorúan fellépett a minőségron­tás ellen. A rendelkezésünkre álló iratokban nem is lelünk a korábbi évekhez hasonló, a minőség­gel kapcsolatos kifogásokat. 1930. március 12-én újabb minőségvizsgálatot kezdeményez a kőbánya. Dunabogdányba, az otta­ni kőbánya vezetőségéhez ír levelet, kérve a kom­lói kő minőségi mutatóinak meghatározását, és a földművelésügyi miniszter által előírt kőosztály­zó kimutatásba való felvételét. Ezen eljárásra azért volt szükség, mivel a versenytárgyalásokon ez

Next

/
Thumbnails
Contents