Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között

204 CSERDI ANDRÁS A rendelési és szállítási könyv adatai szerint 1930. I. félévében a megye területére az Országos Központi Hitelszövetkezet megbízásából Kurd-Csibrákra szállított a bánya 1529 m

3 terméskövet, 1267 m

3 hengerlési kavicsot, 152 m

3 hengerlési zúzalékot. Hátraléka a megrendelővel szemben 536 m

3 anyag. A Szekszárdi Államépítészeti Hivatal megrendelésére szállított 429 m

3 terméskövet, 2154 m

3 hengerlési kavicsot, 657 m

3 fenntartási kavicsot, 24 m

3 fenntartási zúzalékot, 346 m

3 hengerlési zúzalékot. Hátraléka a megrendelőjével szemben 2243 m

3 anyag.

155 Július 10-én a Szekszárdi Államépítészeti Hivatal ajánlatot kér a kőbányától a baja-bátaszéki út 7700-14 600 méter hosszú szakaszának útépítési munkáihoz szükséges kőanyagra, így 3218 m

3 alapkőre, 2076 m

3 kavicsra, 414 m

3 zúzalékra. 156 Július 30-án pedig megrendel a kőbányától Nagykónyi állomásra 514 m

3 15-25 cm-es alapkövet, 360 m

3 4—6 cm-es kék színű hengerlési kavicsot, 54 m

3 10—15 mm-es hengerlési zúzalékot. Augusztus 4-től napi 90 tonnát kell a bányának leszállítania.

157 A megrendeléseknek a kőbánya eleget is tett.158 7. Zala megye A megye nem tartozott a jelentős megrendelők közé. Több esetben kísérli meg a bánya az eladást Zalában, legtöbbször elutasító választ kap. így pl. a Nagykanizsai Folyammérnökségi Hivatal elutasítja a Dráva pálfalvi szakaszának megerősítésére kitűzött versenytárgyalási ajánlatát a bányának.

159 1930. március 14-én Za

1

a vármegye alispánhelyettese közli a kőbányával egy ajánlattal kapcsolatban, hogy a kőbánya ajánlatát a vasúti szállítás oly mércékben drágítaná meg, hogy a komlói anyag felhasználása a megye területén nem kifizetődő.

160 Zsupány Gyula nagykanizsai vállalkozó április 12-én kér ajánlatot a kőbányától 131 vagon terméskőre, 120 vagon zúzalékra és kavicsra, továbbá második tételként 429 m

3 terméskőre, 300 m

3 hengerlési kavicsra, 60 m

3 hengerlési zúzalékra. Tekintélyes ajánlatát azért ismertettük, mert ajánlata végén, annak csattanójaként érdekes dolgot vet fel: „A kő árát a hivatal fogja fizetni, s tőlem levonja, mit kapok én a bányától, ha a követ önöktől veszem".

161 155 394/1930. 156 395/1930. 157 449/1930. 158 Erre vonatkozóan: 530/1930., 504/1930., 506/1930., 529/1930., 530/1930., 531/1930., 538/1930., 722/1930., 763/1930. sz. iratokat. 159 52/1930. 160 146/1930. 161 188/1930. A kőbánya ugyanolyan feltételeket jelöl meg válaszában Zsupánynak, mint egyéb megrendelőinek, a feltett kérdésre pedig — legalábbis levélben — nem válaszol semmit.

162 Egyebekben arról tudomásunk nincsen, hogy az üzlet létrejött volna. A Nagykanizsai Folyammérnökségi Hivatal 1930. augusztus 1-i határidővel hirdet pályázatot a szilonicsi drávai szakadópart biztosításához szükséges 6027 tonna I. osztályú terméskő, valamint a babócsai szakadópart megerősítéséhez szükséges 3300 tonna terméskő leszállítására.

163 A bánya, bár korábban Zala vármegye alispánhelyettese véleményében kifejtette, hogy a szállítás miatt Zala területén a kőanyag felhasználása gazdaságtalan, mégis benevez a versenybe, július 26-án adja be ajánlatát.

164 Szeptember 8-án a kudarc megismétlődik, a megye elutasítja a kőbánya ajánlatát.

165 Zala megye tehát inkább csak kísérletnek tekinthető a bánya eladási körzete szempontjából. Szállítás az 1930. évben a megye területére nem történt, feljegyzésére mégis szükség volt, hisz rávilágít a kőbánya piacszerzési törekvéseire. Az év folyamán több kísérletet a bánya Zala területére való szállítással nem tesz. Az előzőekben tehát, ismét hangsúlyozzuk, inkább csak az áttekinthetőség kedvéért történt felosztással, megnéztük a bánya 1930. évi piacszerzési és értékesítési törekvéseit. A többi évről ilyen aprólékos adatokkal nem rendelkezünk, de nem is szükséges azok vizsgálata, hisz a termelésének majdnem a csúcsán levő üzem piaclehetőségeit, illetve annak korlátait az 1930-as év részletező — de nem teljes — vizsgálata megmutatta. Ezek alapján levonhatjuk, hogyha történik is változás a következő években a szállítás irányultságában, az nem lehet mérvadó és jelentős, hisz a szállítási árak, ha módosulnak is, a konkurrens cégeknél is hasonlóképpen változhatnak, így a szállítási kiadásokból, az egyéb piacok távolságából adódó korlátokat a kőbánya nem valószínű, hogy huzamosan és sokszor át tudja majd lépni. Ez pedig jelenti azt, hogy az 1930. évi vevőkörnél kell lényegében megállapodnia. Mielőtt a termelés és eladás összefüggéseit megnéznénk, vizsgáljuk meg, miként alakultak a kőbánya termékeinek árai. 1930. január 4-én 10 tonna hengerlési kavics ára, vagonba rakva 60,80 pengő volt, ugyanennyibe került 10 tonna hengerlési zúzalék is.

166 Februárban

167 pl. 1 m

3 terméskő 5 pengő, 1 m

3 zúzottkő 7,80 pengő volt. 162 189/1930. 163 404/1930. 164 423/1930. 165 542/1930. 166 12/1930. 167 94/1930.