Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A pécsi fényképezés története a sajtó tükrében II. (1900–1921)

A PÉCSI FÉNYKÉPEZÉS TÖRTÉNETE II. 171 a modernül berendezett műtermet. „Koller Károly tanár, később pedig Strelitzky udvari fényképész volt asszisztense, Boronkay Béla, ki elismert művész a fényképészet terén, júl. hó 1-től kezdve műtermet nyit Pécsett. A helyisége dr. Lőwy palota III. em. lesz új átalakításban berendezve és amint értesülünk felszerelése olyan tökéletes lesz, hogy képei vetélkedni fognak bármely világváros fényképészeti termékeivel. Többik között platinotypiákat is fog készíteni, melyek Párizsban örvendenek oly nagy kelendőségnek."

15 Hamarosan megnősül, ezzel is jelezve, hogy igyekszik a városhoz kötődni. Nagyon jó kapcsolatot alakít ki a Pécsi Naplóval, s így nem hirdetésekben kell felhívnia magára a figyelmet, hanem hosszabb-rövidebb cikkek tudósítanak működéséről, műtermének újdonságairól. Ezzel a módszerrel sikerül munkáját még jelentősebbnek feltüntetni. „Városunk jelenleg ismét egy fényképésszel gazdagabb lett. .. Boronkay B. Béla úr éveken keresztül első asszisztense és üzletvezetője volt monarchiánk legnagyobb műtermének, és most Pécsre jött, hogy átvegyen egy fényképészeti műtermet a Löwy palotában a Széchenyi téren, amelyet egészen újonnan, nagyon elegánsan és a legjobb apparátussal berendezve nyit meg. Bár városunk nem szenved hiányt fényképészekben, ennek a fiatal művésznek a vállalkozását nem kell lebecsülni.. ."

16 A megnyitás előtti napon már részletesen ismerteti a műtermet a Fünchkirchner Zeitung: „Boronkay B. Béla fényképészeti műterme vasárnap reggel nyílik meg, azonban már ma alkalmunk volt Boronkay úr műtermét a Löwy palotában a Széchenyi téren látni és nem kis csodálkozással látni, hogy milyen rafinált ízléssel rendezte be. A műterem nagyságánál és kényelmes berendezésénél fogva első osztályú műintézet. A nagyon elegánsan berendezett szalon, a toalett és az öltözőszoba, az iroda, a műterem, a munkaszoba és laboratórium díszesek és szépek."

17 A következő tudósításban már arról értesülünk, hogy kirakatokat rendezett be Boronkay a város különböző pontjain: „Sikerült fényképek láthatók újabban a város 6 pontján, ahol a most letelepedett Boronkay Béla (Lőwy-palota) fényképkirakatait elhelyezte. A közönség megnézi és megcsodálja ezeket a művészi khrtelű képeket és szívesen keresi föl azok láttára a művész fényképészt, aki csakhamar népszerű lesz a pécsi közönség e^tt. Szívesen figyelmeztetjük közönségünket, mely többet kíván egy fényképtől, mint egyszerű képmást, ezen új fényképező műteremre."

18 15 Pécsi Napló 1902. június 15. 11. p. 16 Fünfkirchner Zeitung 1902. szeptember 4. 6. p. 17 Fünfkirchner Zeitung 1902. szeptember 7. 4. p. 18 Pécsi Napló 1902. szeptember 14. 8. p. Mint minden új üzleti vállalkozásnál, a fényképészeknél is szükség volt arra, hogy új műhely megnyitásakor valami újdonságot adjanak a közönségnek. Boronkay újdonsága a platinotípia volt. A Fotólexikon szerint a platinotípia a nemes eljárások közé tartozó pozitív másolási mód. A fénykép másolása ún. platinapapírra történik. Az eljárást 1873-ban, a platinapapír gyártási eljárását 1880-ban az angol W. Wilis szabadalmaztatta. Ez az eljárás azonban hosszabb időt vett igénybe a hagyományosénál, ezért a közönséget arra kéri az újságon keresztül, hogy erre számítsanak: „Boronkay B. Béla ... ez úton kéri a n. é. közönséget, hogy a Platynotípia felvételekhez jelentkezők egy pár nappal előbb eszközöltessék felvételeiket, miután e képek kidolgozása több időt vesz igénybe."

19 Azt is megtudjuk a hírből, hogy ezeknek a képeknek a feltalálója az 1880-as évek elején Koller Károly tanár, akinél Boronkay asszisztens volt, s ezeket a fajta képeket a „fénykép művészet remekeinek mondhatni". Még 1902-ben más újítással is szolgál Boronkay. Borús időben is alkalmas negatív lemezeket tökéletesített. „Boronkay mint ügyes laboráns olyan lemezeket talált föl és készít intézetében, mely lemezek érzékenységüknél fogva felülmúlják az összes eddig gyártott bronzezüst emulzió lemezeket. Boronkay eddig is önmaga gyártotta a fényképezéshez szükséges lemezeket. Rendkívüli előnyük az, hogy a legborúsabb napokban is módot nyújtanak tökéletes tiszta fényképezésre. Tekintetbe véve a sok borús napot vagy ha valaki elkésik, vagy nem ér rá fényes nappal a fényképezőgép elé állni, vagy rossz és homályos képeket kapott, vagy egyáltalán nem vétethette le magát. Boronkaynál ezen lemezek nagy előnyéről meggyőződhetünk. Igaz ugyan, hogy sokat járul hozzá az ő rendkívüli alkalmas óriási tágas és nagy műterme, ... de hozzá járulnak egyszersmind az ő rendkívüli fényérzékeny gépei is."

20 Az év végén részletes, hosszú cikkben mutatja be a műtermet a Pécsi Napló, A fényképészet mint iparművészet — Boronkay műtermében címmel. A tudósítás figyelemreméltóan ír a fényképezésről vallott akkori nézetről általában, s részletesen bemuta

v

ja Boronkay műtermét, ezért bár hosszú, majdnem teljes terjedelmében közöljük. Bepillantást nyerünk egy korabeli fényképész műtermébe, munkájába, ha bizonyos dicséreteket túlzásnak is kell tartani. „Az eljárás a fényképészeti készülékek segélyével annyira egyszerű, hogy úgy külföldön, mint nálunk nem is tekintik oly iparágnak, amelynek úzése engedélyhez vagy képesítéshez van kötve. A fotográfia valamely személyről, tárgyról vagy vidékről centrális projekció segélyével készült kép. 19 Pécsi Napló 1902. szeptember 28. 4. p. 20 pécsi Napló 1902. november 16. 10. p.