Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A pécsi fényképezés története a sajtó tükrében II. (1900–1921)

172 В. HORVÁTH CSILLA A tárgy egyes pontjairól jövő fénysugarak a fotográfiai lemez optikai középpontján átmennek és az érzékeny lemezt egy pontban metszik. Itt jön létre az illető pont képe. A fényképészet nagy szolgálatot tett a haladásnak és a művelődésnek. Nagyot nyert vele a tudomány fejlődése. De másrészt a tájak és személyek megörökítésével oly kedves szükséglete lett a közönségnek rang és osztálykülönbség nélkül, hogy ennek az iparágnak rohamosan kellett fejlődnie. Sőt nemcsak abból élő fényképész iparűzők, de amateurök is nagyszámmal foglalkoznak vele. Kedves tájakat, vidékeket, helyeket, saját magát különféle életkorban, elhalt vagy távollévő hozzátartozóit megörökíti a fénykép, és mindenki szereti folyton maga előtt látni, ami kedves neki. Daczára ennek a bámulatos elterjedésének, a fényképészetet én is a legegyszerűbb iparnak tekintettem, amelynek űzésére mindenki képes, aki a hozzávaló készüléket, vagy szereket megszerzi és némi fogalma van a retusirozásról. Ez a nézetem csak akkor változott meg, amikor a napokban alkalmam volt a Boronkay B. Béla fényképész diapositív kirakatát a Király utca egyik üzletében közelebbről megszemlélhetni. Ezek a képek oly élethűek, oly művésziesen kidolgozottak, oly közvetlen hatásúak, hogy azoknak ilyen előállítása már nem közönséges iparűzés, hanem magasfokú iparművészet, amely esztétikai szempontból egyenrangúvá emelkedik a képzőművészettel. A tudvágy, hogy mint állanak elő azok a szép alkotások, nem hagyott nyugodni. Felsiettem a Löwy palota III. emeletére, ahol Boronkay B. Béla fényképészeti és festészeti műterme van. A szolga csöngetésemre rögtön ajtót nyitott és a tágas előszobán át bevezetett az elfogadó terembe. A művész éppen a szomszédos műteremben felvétellel volt elfoglalva. Egy bájos ifjú hölgy volt a készülék előtt ideális pozitúrában. Boronkay 6 különféle felvételt csinált szép klienséről, akinek azonban szabad tetszésére bízta, melyikből rendel. A kidolgozott fényképeknél különösen szembeötlő a hatásos Rembrandt-világítás. Koller tanár, a hírneves bp-i udvari fényképészmester rendszere az, amely minden arcnak rendkívül előnyös. Tőle örökölte Boronkay, aki a mesternek hosszú éveken át asszisztense volt. Más műterem nem is alkalmas ennek előállítására. Kérésemre a mester bevezet a laboratóriumába is, ahol néhány alkalmazott gondos munkával volt elfoglalva. Meglátszott munkájukon, hogy mindannyian szakemberek, akik a kikészítést és a retusirozást a tökéletességig értik. A munkában lévő képek óriási tömege között nemcsak a város és környék számos előkelő úri és hölgy közönségének ismert arczképei tűntek fel, hanem különösen lebilincselte néhány képe a figyelmet, amely városunkat madártávlatból ábrázolta. Húsz oldalról vette le Pécs városát és most dolgozik azok művészi kiegészítésén. Egyes utcák és épületek meglepő új szépségben tárulnak elénk ezekről a fényképekről. Nem kevésbé érdekes azok a rendkívül finoman kidolgozott fényképek is, amelyeket a mester Szmik Antal mérnök, jelenleg Nagyváradon kiállított régiségek gyűjteményeinek egyes tárgyairól a budapesti múzeum megbízásából felvett, Szmik több fővárosi és bécsi fényképésszel is tárgyalt ez iránt, de Boronkayhoz volt legjobb bizalma. ... Pécs városa büszke lehet, hogy hatalmas gyártelepei mellett ilyen legelső rangú iparművészeti intézettel is gazdagodott. Kívánatos volna, hogy az ilyen nagy áldozatokkal létesített művészi vállalat méltán és megérdemelten viruljon."

21 Boronkay 1903-ban udvari főhercegi szállítói címet kapott.

22 Ez a kitüntetés még budapesti működéséhez kapcsolódott. Boronkay 1902-ben Józsei főhercegnek küldött 24 cabinet képet, miután a főherceg ezeket „elfogadni kegyeskedett", újabb 12 képet kértek tőle; néhány hónappal később kapta meg az udvari szállító címet.

23 A következő tudósítást arról kapjuk, hogy a Széchenyi téren lévő Stern-ház falán nagy kirakatot rendezett be Boronkay. „Ezen képeken nemcsak a megszólalásig hasonló alakokat látunk, de egyszersmind szép és természetes pózolást is. Az első tekintetre felismerjük azt, hogy ezeket egy fővárosi művész készítette. Siettünk is Boronkaynak gratulálni és akkor láttuk, hogy ezen műintézetben nemcsak egyedül a képek készülnek, de még a hozzávaló anyag is, így tehát megértjük, hogy miért dolgozik ezen műterem szépen is meg olcsón is, legalább jóval olcsóbban, mint ama nagy fővárosi műtermek, amelyekben Boronkay működött."

24 1903 augusztusában újabb bővítést hajt végre Boronkay, eddigi műterme mellett megnyit egy külön nagyító-üzletet. „Ezen intézet, mely nemcsak egyedül közönségünknek, de egyszersnind az egész ország szakfényképészei részére is dolgozik, valóban fényes és művészies munkát állít elő. A legkisebb elsárgult vagy elfakult képek után látunk egész életnagyságú képeket a megszólalásig hűen ábrázolva, oly gyönyörű kivitelben, hogy bármely szalonnak díszére válik és pótol egyes kevésbé művésziesen kidolgozott olajfestményt."

25 1903 decemberében a karácsonyi hirdetésében Boronkay összes szolgáltatásait ajánlja: „Műintézetem elfogad mindennemű reproduktiokat, nagyobbításokat életnagyságig, kisebbítéseket, platynotípiát, tájkép, ház, állat csoport és tableau levételeket, aquarell, chromo és olaj portrait festménye21 Pécsi Napló 1902. december 14. 9. p. 22 Fünfkirchner Zeitung 1903. január 29. 4. p. 23 pécsi Napló 1902. október 1. 4. p. 24 pécsi Napló 1903. március 28. 5. p. 25 pécsi Napló 1903. augusztus 20. 8. p.