Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A pécsi fényképezés története a sajtó tükrében II. (1900–1921)

170 В. HORVÄTH CSILLA egy fényképészeti és nagyító műtermet nyitottunk, ahol bármely nagyítást egészen életnagyságig, személy, családi csoport és mellképeket a legfinomabb kivitelben készítünk. Különös tisztelettel: Kováts és Schlotter fényképészeti műterem Jókai tér 5"

7 A műterem 1902 elejéig működött. 1901—1902-ben hallat magáról utoljára részletesebb tudósításokban Zelesnyi Károly udvari fényképész és Hamedli Gyula. „Gazdagon felszerelt műterem. Elsőrendű készülékek. Legszebb díszítések legújabb genreben. Egyes, csoport és pillantnyi felvételek. Belső építészeti másolások. Nagyobbítások, vízfes';ések, krétarajzok. Legolcsóbb árak. Házonkívüli felvételek nem drágábbak. Naponta nyitva."

8 — hirdeti Zelesnyi. Ebben az időben nagy divat volt a fényképek kiszínezése vízfestékkel vagy krétával, erre utal a hirdetés is. 1901-ben I. Ferenc Józseí részt vett a Baranyában rendezett hadgyakorlaton. Zelesnyi Károly engedélyt kapott a hadügyminisztériumtól, hogy fényképezzen a hadgyakorlaton. Ehhez új fényképezőgépet szerzett be, s személyesen tanulmányozta Bécsben az új gépezet működését, valamint konzultációt folytatott az ottani fényképészekkel a gép tulajdonságairól. A Pécsi Napló így tudósít erről az eseményről: „...Zelesnyi ellátta magát minden eszközökkel, melyek lehetővé teszik a felvételek legpontosabb keresztülvitelét. Többek közt egy nagyobb pillanatnyi felvételeket teljesen új szerkezettel, melyet Berlinben szerzett be, s mely 1/1000 percig tartó bármely előmutatásnál minden vonást sőt a leggyorsabb mozdulatokat, mint lóugrást, a gyorsvonat száguldását tökéletes élénkséggel, és tisztasággal állítja a fényképész elénk. Több heti bécsi tartózkodása alatt az e szakba vágó legmérvadóbb körökkel való személyes érintkezéssel, továbbá alapos tanulmányok és gyakorlati kísérletek által Zelesnyi mind jobban és jobban elsajátította a fent említett különös szerkezettel bíró gép kezelését. A fényképészet ezen különlegességi ágának bevezetése által Zelesnyi ismét bizonyságát adta annak, hogy nem kímél sem költséget sem fáradtságot, hogy legjobb hírnévnek örvendő műtermét a kor igényeinek megfelelően továbbra is fenntartsa."

9 Zelesnyi 1902 végén vezette be a villanyt a műtermébe. „Készséggel értesítjük t. olvasóinkat arról, hogy Zelesnyi udvari fényképész Anna u. 4. sz. alat:i műtermébe bevezette a villamos világítást, s így felvételeket este is eszközölhet. Ezen dicséretre méltó újítás is a mellett bizonyít, hogy a fenti czég a korral halad és ép oly versenyképes, mint bármely fővárosi műterem. A műtermek a legnagyobb 7 Fünfkirchner Zeitung 1901. március 28. 6. p. 8 Pécsi Napló 1901. augusztus 30. 9. p. 9 Pécsi Napló 1901. szeptember 1. 9. p. pompával vannak berendezve. Zelesnyi műtermének munkái az évek folyamán világhírre tettek szert, kivitelük valóban művésziesek. A műterem 1873 óta létezik és kiterjedt megrendelőköre azért nagyobbodik folytonosan, mert jó képeket készít és pontos a kiszolgálás."

10 A karácsonyi hirdetésében már találkozunk azzal, hogy villanyt vezettek be a műterembe : „ ... Felvételek minden időtájban villanyvilágítás mellett is eszközölhetnek."

14 A már Zelesnyinél említett vízfestékkel színezett fényképeket Hamedli Gyula készítette Pécsett a legjobb minőségben. 1901 karácsonyára az ilyen technikával készített képeket ajánlja: „Az aquarell vagy vízfestés a festészet szabadabb technikájának egyike, mely először Angliában majd Franciaországban és innen egész európaszerte elterjedt. Fényképen alkalmazva könnyed egyszerűsége friss színezésével megkapó, és ezért kiválónak bizonyult. Alkalmazása természetesen szakképzettséget és kiváló figyelmet igényel és ezért ritkán van a közönségnek e fajta képeket láthatni alkalma. Érthető feltűnést keltettek tehát Hamedli Gyula fényképész aquarell fényképei az egyik Király utcai kereskedés kirakatába, .. . Állandóan nagy nézőközönsége van ezen remek kivitelű képeknek és méltán megérdemli Hamedli Gyula azon pártfogást, melyben őt részesítik. Most a karácsonyi ünnepek előtt legmegfelelőbb alkalom, hogy magunkat fényképen megörökítve kedves emléket szerezzünk nemcsak magunknak, hanem rokonoknak és ismerősöknek egyaránt."

12 1902-ben két új fotós jelenik meg a városban, s ettől kezdve övék lesz a vezető szerep a fényképész szakmában. Egyikük a fővárosból, a másik Nagykanizsáról érkezik. Boronkay B. Béla és Fodor Józseí a két új fényképész. Boronkay B. Béla már dolgozott egy rövid ideig 1898-ban Pécset özv. Papp Belőné üzletében mint művezető. Boronkay több éven keresztül Strelitzky és Koller Károly jónevű fővárosi fényképészek műtermeiben dolgozott művezetőként. Itt sajátította el a legújabb technikának (platynotipia) készítési módját. Ügyes szervező, jó szakember volt. 1902 májusában a pécsi újságban hirdetés jelenik meg arról, hogy „A fővárosunk egyik legelőkelőbb fényképésze Strelitzky, akinek műtermét állandóan a legmagasabb körök keresik föl, Pécsett fióktelepet nyit már a legközelebbi napokban és e czélból kibérelte a Lőwy palotában lévő fényképészeti műtermet."

13 A műterem május 18-án meg is nyílott.

14 Tehát először még a nagyon jó csengésű Strelitzky nevet használta fel Boronkay az üzlet beindításához. Hamarosan azonban saját néven vezeti tovább 10 Pécsi Napló 1902. november 23. 10. p. 11 Pécsi Napló 1902. november 30. 17. p. 12 Pécsi Napló 1901. november 19. 6. p. 13 Pécsi Napló 1902. május 17. 4. p. 14 Pécsi Napló 1902. május 18. 18. p.