Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)

A HETVEHELYI TEMPLOM HELYREÁLLÍTÁSA 139 7. ábra. Faragott oszloplábazat tojássorral, rosettával díszített darabja. Abb. 7. Das eierstab-, rosettenverzierte Stück des bearbeiteten Säulensockels. lyeztünk el. A hajó és szentély találkozásánál az elbontott barokk oltárok helyére állítottuk be a két középkori kő keresztelőmedence maradványát. A szentély északi oldalán eredeti forma szerint készített műkő kerettel helyettesítettük az elpusztult barokk sekrestyeajtó keretét. Éltégla lépcsőkön át jutunk a középkori alapfalakra épült barokk sekrestyébe. Itt ugyancsak megtartottuk a XVIII. századi padlónívót, az új téglapadlót a meglevő barokk küszöbhöz csatlakoztattuk. A K-i kőkeretes sekrestyeajtóba ugyancsak új tölgyfa ajtószárny került. Külön kell még beszélnünk azokról a faragott kövekről, amelyeket a helyreállított épületbe visszaépíteni már nem tudtunk, de rendeltetésük megfejtését az egész épület története szempontjából fontosnak tartjuk. Már a régészeti feltárás folyamán került elő olyan faragott kő töredék, amelyen ún. „tojássor", illetve zárókő jellegű lapos rosetta faragvány mutatkozott. Akkor bizonytalan volt, vajon ezek a kövek ehhez az épülethez tartoztak-e valamikor? A kivitelezési munkák során a barokk boltozat vállából, majd a barokk oromfalból további, az előbbiekhez hasonló köveket bontottunk ki. Az újonnan előkerült köveken a tojássoros díszítés és lapos rosetta együtt látható (7. ábra). A két új kő közös törésfelület mentén összeilleszthető. A leletek anyagát és faragását megvizsgálva megállapítottuk, hogy egy oszlopszerű építmény szétszóródott lábazati darabjairól van szó. Igen valószínűtlen, hogy a téglaanyagú barokk építkezéshez, vagy az oltáralaphoz ezeket az egymáshoz tartozó darabokat más, nem túl közeli épületből hozták volna át. Ezért ismét átvizsgáltuk azokat a lehetőségeket helyszínen, ahová a szokatlan formájú lábazat tartozhatott. A faragás jellege alapján a kövek igen nehezen datálhatok, így kizárólag a kőanyag vizsgálata alapján próbáltuk az eredeti rendeltetést és a keletkezés korát megállapítani. A rosettás kövekkel azonos kőanyaga a templomban csak egyik keresztelőkút tálnak és az ülőfülke középső konzolkövének van. Felmértük a keresztelőkút alsó oszlopát és az összeillesztett rosetták tengelytávolságát. Megállapítottuk, hogy az oszlop oldalmérete megegyezik a tengelytávolsággal. Feltételezzük tehát, hogy a különleges díszítésű lábazat, és a finom, bevésett kereszttel díszített keresztelőmedence összetartoznak. A lábazat reneszánszos