Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)

140 SCH. PUSZTAI ILONA ívű díszítőmotívumai ellenére sokkal korábbi is lehet, az ülőfülke konzolköve és a keresztelőkút rekonstruált formája alapján ügy véljük, hogy az első templom építésével egyidőbsn készült, a XIII. század utolsó harmadában (8. ábra). Természetesen a szokatlan lábazatforma miatt rekonstrukciónk ma még csak feltételezés. Bizonyos nyomok azonban arra utalnak, hogy a baranyai 8. ábra. Faragott kő keresztelőkút rekonstrukciója Abb. 8. Rekonstruktion des Tauibrunnes. faragottkő anyagban másutt is fordulnak elő bizonytalan kormeghatározású kövek, amelyek ehhez a körhöz tartozhatnak.

1 Ezek összeszedése, származásuk, pontos datálásuk, a formák kialakulásának meghatározása a jövő kutatóinak feladata. Az épület helyreállításával egyidőben rendeztük a templom körüli területet is. Az épület közvetlen környékén megszüntettük a gazdasági udvart, a terepet az egykori templomkert feltételezett nagyságának és formája szerint vízszintesen alakítottuk ki. A Ny-i oldal bevágással, a K-i oldalon rézsűvel csatlakozik a templomkert a környező területhez. A régi hetvehelyi templom eldugott helyen, a műemlékjellegű későbarokk plébániaház mögött helyezkedik el. Környezetének rendezéséhez hozzátartozik az igen elhanyagolt romos kerítésű plébánia helyreállítása és a templomhoz vezető, megfelelő rangú feljáróutak kialakítása (9. ábra). A Pécsi Egyházmegyei Hatósággal kötött megegyezés alapján elkészítettük a plébánia helyreállítási terveit is, azzal az ígérettel, hogy a helyreállításhoz szükséges hitelfedezetről az egyház gondoskodik. A műemlékjellegű épü

1

et korszerűsítésén és műszaki felújításán kívül terveztük a jellegtelen, használaton kívüli melléképület elbontását és a kerítőfal déli szakaszának más nyomvonalra történő átépítését, így a plébánia és a szomszéd ház között a templom D-i oldalán alakulna ki egy széles feljáróút, mely a templom főbejáratához vezetne. Az út mentén mód van arra, hogy a plébániához gépkocsival megközelíthető, a műemléki környezethez alkalmazkodó új melléképületet építsünk. A ket templom közti keskeny feljáróút, amely a barokk sekrestyeajtóhoz vezet, biztosítja a kapcsolatot a két azonos rendeltetésű egyházi épület között (10. ábra). A helyreállított műemléképület helyzete ma még nem megnyugtató. A tulajdonos egyházközség a reá háramló feladatoknak eddig csak részben tudott eleget tenni. A tarthatatlan baromfiudvar megszűnt ugyan a régi templom körül, de a plébániaépület fent jelzett helyreállítása, sem a feljáróút kialakítását akadályozó bontás és kerítésátépítés eddig nem került sorra. A középkori templom közvetlen környezete ma is elhanyagolt. Egyházi célokra az épületet csak ritkán használják, az Egyházközség költségére tervezett négy darab pad eddig ugyancsak nem készült el. A helyszíni csekély anyagi erő miatt az épület műszaki fenntartása nem biztosított. A hetvehelyi régi rk. templom egyike azoknak a középkori templomoknak, amelyeket a műemlékeit szerető Baranya megye számontart. Ügye azonban ma még nem tekinthető lezártnak. Bizo1 Kozák Károly szíves szóbeli közlése alapján tudomásunk van arról, hogy a pécsváradi vár ásatásánál is került elő hasonló, vitatható korú faragottkő.