Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)
114 M. KOZÁK ÉVA A felsorolt családok birtokát és a helységeket megpróbáltuk a fentmaradt írásos adatok alapján azonosítani. Vegag (Wegag) 1449-ben szerepel oklevélben, és 1542-ben még adólajstromban említik. Ma elpusztult falu Gyűrűfű, Hertelend, Ibafa táján. Egri nevével 1466-ban és 1542-ben találkozunk. Ibafa táján feküdt. Nyerlőd (Nyerlewd) elpusztult község Ibafa táján, 1425-ben, majd 1542-ben találunk róla feljegyzést. Ibafa (Ibafalwa) falut 1425ben említik először, köznemesi birtok volt. Terecső (Terecheufeev) 1183-ban már szerepel oklevélben, majd 1466-ban írnak róla, és 1542-ben az adólajstromban. Ma Almamellék mellett Terecsény puszta őrzi nevét. Lapsi 1466-ban és 1542-ben nyer említést Hertelend táján feküdt. A Geredei család Cserkúttal kapcsolatban merül föl. 7 Az említett birtokok közül, melyek a vita tárgyát képezték a fehérvári káptalanal — Szent Márton kivételével — ma ezek nem léteznek. Szent Lélek falu (Sancti Spiritus) szerepel az 1333—34-es pápai tized jegyzékben, ma Gyűrüfühöz tartozó puszta. 8 A kiragadott példák alapján láthatjuk, hogy Hetvehely környékén a XV. században zömében kisnemesi birtokok húzódtak, helyenként egyházi javadalmakkal megszakítva. Baranya megyében, a török, a hódítás első évtizedeiben már nagyméretű pusztításokat okozott. Ferdinánd király 1542-ben a török elleni védelem megszervezésére összeírást rendelt el. Ez a megye három járására terjed ki. Dárda - Bar anya várMohács-Szekcső hadiút és a Dráván túli részek ekkor már török fennhatóság alá tartoztak. Az első járás élén Zoóki Tamás szolgabíró állott. A járás magába foglalta a mai Baranya megye északnyugati részét. A járásban 110 község szerepel, és egyegy községben 10—15 ház volt. A fehérvári káptalan volt birtokos 18 községben, melyek Bükkösd és Megyefától észak-északnyugatra terjedtek el. A hadi célra gyújtott adóhoz hozzájárult a katolikus alsó papság is, és így a jegyzék felsorolja a plébániákat is. Itt szerepel a felsorolásban Hetvehely, amelynek birtokosa ekkor a székesfehérvári székeskáptalan. Lényegében ez az első írásos adat a településre. Néhány évvel később, 1559-ben már a pécsi székeskáptalan birtokaként említik. 9 Hetvehely neve, a hódoltságot megelőző és követő időben a következő alakokban szerepel: Hetfevhél, Hetfehely, Hétfehely, Hetvenhely, Hetvenhel, Hetfehell, Hetsehely. A falu neve két szóból tevődik össze. A hely, „locus", a kora- és későközépkorban egyaránt előfordul, hogy így neveznek egy-egy falut. Az elsődleges jelentése hely, és csak 7 Csánki D.: 481, 491, 502, 512, 535, 530, 544, 549. 8 Ortvay T.: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. (Bp. 1891) 241. 9 Follajtár E.: Baranya vármegye eltűnt helységei. (Pécs, 1942) 4. Cosztony Gy.: Baranya középkori templomai.. II. Technika 24 (1C43) 524—525. másodlagosan használják faluként. 10 A településünk neve Hetvenhely alakban is szerepel. A hétszer tizet, hetven egységet tartalmazó szám a hetven. 11 A tízes számrendszert társadalom szervezésére felhasználták. István király szervező munkájában, pl. minden 10 falu építsen egy templomot. A szolgálónépek sokféle fajtája tízes-százas keretben teljesített szolgálatot. A beosztás oka éppen az adóztatás volt. Századokra és tizedekre a királyi udvar és vár alá tartozó népeket osztották, és később adományozás révén jutottak ezek egyházi vagy világi nagybirtokba. 12 Nem teszünk túl merész következtetéseket, ha azt mondjuk, hogy a falu kora visszanyúlik a kora Árpád-korba, és bizonyos szolgálatot teljesítő szolgálónépek lakták. Pécs 1543 július 20-án török kézre került, és ezzel egyidejűleg Baranyából úgyszólván semmi nem maradt Ferdinánd kezén, kivétel volt Szigetvár. Hetvehely a török időben a pécsi livába, szentmártoni nahijéba tartozott. A török adóösszeírásokban 1554-ben a faluban két adózót tüntetnek fel, névszerint Kecskés Antalt és Farkas Györgyöt. Később 1565-ben két adózót, és 1582-ben 8 adózót említenek. 13 Nem valószínű, hogy a kisszámú adózó nemesség mellett a papság megélt volna. A megye nyugati részén, a Szigetvár elleni harcok során mind több az elpusztult helységek száma. Az 1597. évben tatár segélycsapatok vonultak át a megyén és a baranyavári, mohácsi, siklósi, hegyháti járás több falva pusztává vált. Baranya megye 1687ben szabadult fel a török uralom alól. 14 A felszabadító harcok után történtek összeírások a megyében. így 1696-ban Csónaki Mihály veszprémi apátkanonok és Szigszi kanonok végezte. Összesen 254 községet számoltak össze. A falvak háromnegyed része hiányzott. A megyében a nagyobb adományozások a XVII. század végére esnek. A pécsi püspök kívánta a számára juttatott birtok írásbeli lefektetését. Az okmány „nova donatio", új adomány néven ismeretes, és 1703-ban megerősítette javaiban a püspököt. Elpusztult községeket is tartalmaz az okmány. Itt történik említés, Hetvehely határában levő Nyáras faluról. 15 10 Az oklevelekben a XI— XV. században félszáz „hely" végzetű helységet lehet találni nálunk. Ezek részben vásáros vagy búcsús napokkal függnek össze pl. Szombathely, Csütörtökhely, részben új településekkel pl. Új hely. Szabó említi, hogy kivételek is voltak, mint Vámhely, Széphely, Várhely, stb. (Szabó I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon X— XV. század). (Bp. 1971) 38—40. (Az etimológiai szótár szerint a hétfő és a hely falunév összetételéből eredeztethető Hetvehely.) Kiss L.: Földrajzi nevek etimológiai szótára. (Bp. 1978) 275. 11 Magyar értelmező kéziszótár. (Bp. 1975) 541. 12 Györtíy Gy.: István király és kora. (Bp. 1977) 449—455. 13 Káldy—Nagy Gy.: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. (Bp. 1960) 103. 14 Follajtár E.: im. 5. 15 Várady F.: im. 525—526.
